Fizetni kellene egy új tervezet szerint Új-Zélandon a mezőgazdasági kibocsátások után. Így próbálnák meg visszafogni az ország egyik legnagyobb üvegházhatású gázforrását, a sokat böfögő juh- és szarvasmarha-állományt. Ha bevezetnék, ez lenne az első olyan ország a világon, ahol a gazdák fizetnének az állattartásból származó gázkibocsátásokért – közölte a helyi környezetvédelmi minisztérium. Az 5 millió lakosú Új-Zélandon mintegy 10 millió szarvasmarha és 26 millió juh él, az ottani állattartást jelentősen megváltoztathatja a hatályba lépés.
A Reuters anyaga alapján a 444 írta meg, hogy egészen szokatlan elképzeléssel álltak elő Új-Zélandon: a klímaváltozás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében megadóztatnák a sokat böfögő juh- és szarvasmarha-állományokat. Ez lehet az első ország a világon, ahol az állattartók fizetnének a jószágok gázkibocsátásaiért. A javaslat azonban a mezőgazdasági termelőknek is kedvez, mert vannak benne olyan elemek, amelyek a böfögés miatt befizetett összegek ellentételezésére szolgálhatnak.
Komoly kibocsátás
A teljes üvegházhatású gázkibocsátás közel fele a mezőgazdaságból származik Új-Zélandon (ami főként metán), de a mezőgazdasági kibocsátások korábban mentesültek az ország kibocsátáskereskedelmi rendszere alól. Emiatt sok kritika érte a helyi vezetést. A kormány és a mezőgazdasági termelők képviselői által összeállított tervezet szerint a gazdáknak 2025-től fizetniük kellene a gázkibocsátásukért. A rövid és hosszú élettartamú mezőgazdasági gázok külön lesznek beárazva, bár a mennyiségük kiszámítására egyetlen mérőszámot fognak használni.
„Kétségtelen, hogy csökkentenünk kell a légkörbe juttatott metán mennyiségét, és a mezőgazdaságra vonatkozó hatékony kibocsátási árrendszer kulcsfontosságú szerepet fog játszani ennek megvalósításában” – mondta James Shaw éghajlatváltozási miniszter.
A javaslat ösztönzőket tartalmaz azon mezőgazdasági termelők számára, akik takarmány-adalékanyagok révén csökkentik a kibocsátást, míg a gazdaságokban folytatott erdőgazdálkodás a kibocsátások ellentételezésére használható. A rendszerből származó bevételeket kutatásra, fejlesztésre és a gazdálkodóknak nyújtott tanácsadásra fordítják. A rendszerről szóló végleges döntés 2022. decemberében várható – írták.
