Feszültség, spórolás, öntözés: a jó vízkezeléssel javítható a praktikus kiskerti gyakorlat

A mezőgazdaság, az ipar és a lakosság megnövekedett vízigénye együttesen okozzák az extrém vízhiányt, amit felerősít az is, hogy nem mindig a legügyesebben gazdálkodunk a vízkészleteinkkel. A természetes forrásból való vízgyűjtés kíméli a pénztárcát, de egészségesebb és környezetkímélőbb megoldás is, az esővízben ugyanis olyan ásványi anyagok vannak, amik a kert javára válnak. Így lehet jól kihasználni.

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány az európai országokat is fenyegeti. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat ez a súlyos probléma, ami számos jelenséggel kapcsolódik össze. A mezőgazdaság, az ipar és a lakosság megnövekedett vízigénye pedig együttesen okozzák az extrém vízhiányt, amit felerősít az is, hogy nem mindig a legügyesebben gazdálkodunk a vízkészleteinkkel – írta a Hellovidék a vízgyűjtés témájáról.

A természetes forrásból való vízgyűjtés kíméli a pénztárcát, de egészségesebb és környezetkímélőbb megoldás is, az esővízben ugyanis olyan ásványi anyagok vannak, amik a kert javára válnak - Fotó: Magro.hu, CSZS, Mosonmagyaróvár
A természetes forrásból való vízgyűjtés kíméli a pénztárcát, de egészségesebb és környezetkímélőbb megoldás is, az esővízben ugyanis olyan ásványi anyagok vannak, amik a kert javára válnak – Fotó: Magro.hu, CSZS, Mosonmagyaróvár

Egyre több a magyar szárazság

Magyarország gazdag vízkészletekben, de itt is növekszik az aszályos időszakok hossza és gyakorisága. A szakember szerint könnyen lehet, hogy egy-két évtizeden belül, még ha időlegesen és csak bizonyos területeken is, 

de feszültség léphet föl azzal kapcsolatban, hogy ki használhatja fel a helyileg elérhető édesvízkészletet.

Az aszályosodás és a melegedés hatására gyorsabban párolog a talajból a víz, tehát egyre nagyobb lesz az igény az öntözésre. A helyes vízgyűjtés egyre fontosabbá válik.

A vízgyűjtés egyik fontos szempontja

Fontos lenne arra is odafigyelni, hogy milyen vizet használunk öntözésre – ha lehet, ne azokat a készleteket, amikre a lakosságnak, esetleg a gazdasági szférának is szüksége lehet.

Rengeteg lehetőség az öntözésfejlesztés területén, sok helyen kell javítani

Egy 2019-es júniusi minisztériumi közlés szerint az éves felszíni vízkivétel mintegy 4600 millió köbmétert tesz ki, 5,7 százaléka öntözési célú, míg a felszín alatti vízkivétel évente 950 millió köbméter, aminek mindössze 1 százalékát használják öntözésre.

Magyarországon 111 ezer hektárt öntöznek, a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll.

A mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet kihasználása az országban 30 százalék, míg az Európai Unióban ez 80 százalékra tehető. Magyarország területén közel 70 öntözőrendszer működik, az állami kezelésű öntözőcsatorna hossza több mint 4300 kilométer.

Enyhíthető a kiapadó vízkészlet hiánya a kertekben is

A Föld vízkészletének mindössze 1 százaléka alkalmas fogyasztásra. Az is tény, hogy étel nélkül akár két hétig is életben tudunk maradni, víz nélkül azonban csupán néhány napig bírjuk. Az esővíz a legjobb, amit a növényeink öntözéséhez használhatunk, a lakosság számára elérhető víz ugyanis sókat tartalmaz és olyan kemikáliákat, amik nem biztos, hogy jót tesznek nekik. Az esővízben ezzel szemben olyan ásványi anyagok vannak, amik abszolút a kert javára válnak. A természetes forrásból való vízgyűjtés egészségesebb és környezetkímélőbb megoldás is. Ezért is jó ötlet, ha rendszeresítünk a ház körül egy esővízgyűjtő hordót – írta a The Spruce.

Az esővízgyűjtő hordókba a tetőről vagy a csatornából leereszkedő lefolyó segítségével kerül a csapadék, amit egy kivezetőn keresztül juttatnak a hordóba. A vizet szűrni is lehet, így a hulladékok nem landolnak majd benne. 

Az így összegyűjtött esőt öntözéshez, különféle kerti munkákhoz kiválóan lehet használni, az egyik leghatékonyabb módja az otthoni vízmegtakarításnak. Mellette szól még az is, hogy bárki elkészítheti nagyjából egy óra alatt.

Vízgyűjtés: mi kell a hozzá?

  • hordó
  • fúró
  • fűrész vagy kés
  • csap
  • gumi és fém alátétek
  • tömlőbilincs
  • vízálló tömítőanyag
  • kertészeti szövet
  • ceruza
  • mérőszalag

Így kell csinálni

  • Jelöljük ki a helyet, ahova szeretnénk telepíteni a hordót, lehetőleg az ereszcsatorna alá. Ezután tegyük a hordót egy sima felületre (használhatunk cementtömböket vagy téglákat is).
  • Fordítsuk az oldalára a hordót, fúrjunk egy lyukat az alja felé. Ez lesz az a rész, ahol a vizet eltávolíthatjuk belőle. Ennek a lyuknak kicsit kisebbnek kell lennie, mint annak, ami a csaphoz szükséges.
  • Adjuk a fém és gumi alátéteket a csaphoz.
  • A vízálló tömítőanyagot applikáljuk a gumi alátét köré. Helyezzük a lyukba és tartsuk is ott 20 másodpercig.
  • Nyúljunk a hordóba és tegyünk egy gumi és fém alátétet a csap másik végéhez (van, aki tömlőbilincset használ). Ez biztosítja a csap rögzítését.
  • Vágjunk egy bemeneti nyílást a hordó tetejére: itt fut majd az elvezető, úgyhogy a lyuknak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy illeszkedjen. A vágáshoz fűrészt vagy kést használhatunk.
  • Fúrjunk ki két kivezető lyukat a hordó oldalán, a teteje felé. Ha a hordó majd feltelik, ezek a lyukak kivezetik a felesleges vizet és felszabadítják a nyomás alól.
  • Vágjunk elegendő mennyiséget a kertészeti szövetből, hogy megfelelően fedje a hordót. Ez fogja megvédeni a tartalmát a szúnyogoktól, levelektől és hulladékoktól.
  • Nyissuk fel a tetejét és helyezzük a levágott anyagot a nyitott hordóra. Ezután csukjuk le a fedelet.
  • Miután az elvezetőt megfelelő méretűre vágtuk, belerakhatjuk a hordóba.
  • Helyezzük a csatlakozó csövet a hordóba.

Teszteljük a rendszert azzal, hogy vizet öntünk az ereszbe egy létráról! Amennyiben a víz nem érkezik meg a hordóba, valószínűleg akadály van valahol a rendszeren belül, de az is lehet, hogy lyukas az ereszcsatorna.

Ezért érdemes az esővizet hasznosítani

Az egyre szélsőségesebb időjárás, a száraz évszakok hatására egyre többen döntenek az esővíz hasznosítása mellett. Hazánk a mérsékelt éghajlati övben található. Ennek jellegzetessége, hogy a csapadék eloszlása egész évben változó. Általában jellemző, hogy olyan növényeket termesztünk a konyhakertünkben, amelyek fejlődésükhöz sok vizet igényelnek, leginkább a nyári hónapokban, amikor sajnos pont a szárazság jellemző ezen az éghajlaton. Ehhez még hozzájárul a klímaváltozás is, az időjárás egyre szélsőségesebbé válik. Emiatt a júliusi-augusztusi hónapokban egyre több vízre van szükségünk a megfelelő terméshez vagy ahhoz, hogy a dísznövényeink, bokraink egészségesek maradjanak.

Az esővíz előnyei

Az esővíz legelső pozitív tulajdonsága, hogy ingyen van. Kis fáradtsággal sok pénzt spórolhatunk, ha nem a vezetékes vizet használjuk. Bár az esővíz nem helyettesíti a háztartásban felhasznált összes vizet, mert például fogyasztásra, főzésre nem alkalmas, de a kert öntözésére, WC öblítésre, esetleg mosásra kiváló, és már ezen alternatívák használata is meglátszik a hó végi vízszámlánkon! 

Mivel az esővíz környezetvédelmi szempontból is optimális, és további előnye, hogy nem olyan kemény, mint a vezetékes vagy a fúrt kutakból származó víz. Nem rontja a talaj minőségét és megkíméli a növényeket a vízkőtől.

Többféle hasznosítás a technológia függvényében

Az esővíz hasznosítása sokrétegű lehet, de főleg azon múlik, hogy használunk-e szűrőket, tisztítóberendezéseket a gyűjtés során. Ha nem tudjuk megszűrni a vizet, akkor kizárólag kerti öntözéshez használjuk. Az esővízben található szerves és szervetlen anyagok a talajt nem károsítják, de más típusú felhasználást már lehetetlenné teszik – írták. Ha meg tudjuk szűrni a vizet, akkor az alkalmas lesz WC öblítéshez, az autó lemosásához is, és egyéb kerti tisztítási munkákhoz. A megtisztított esővíz ruhák mosására is alkalmas, hiszen friss és jó illatú lesz tőle a textilanyag.

Figyelni kell a technológiára

Érdemes folyamatosan odafigyelni a szűrők állapotára, hiszen ha az elkoszolódik, vagy nem szárad ki rendszeresen  esőzés után, a baktériumok és kártevők megtelepedhetnek benne. Időközönként tartsuk karban a szűrőket és a csatornákat: vegyük ki a dróthálóra akadt leveleket, ágakat, egyéb szerves hulladékokat, és tisztítsuk ki a tartályt. Ha ezeket megtesszük, a szűrőn átjutó szerves, bomló anyagok eltűnnek és nem válik kellemetlen szagúvá az esővíz – írták.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Így gondozza gyümölcsfáit! Hasznos információkat tartalmazó cikkekre bukkantunk a Kapanyél blogján. Legyen kis, vagy nagy kertről, virágokról, vagy gyümölcsökről, ültetvényekről...
Hasznos tanácsok a kerti munkákhoz Elérkezett az igazi nyár, s ahogy az lenni szokott, a kertésznek viharokkal és rekkenő hőséggel kell számolnia. Ezekben a hetekben a betakarítás, vala...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...