Mintegy 470 millió forintból indulhat el idén az alternatív takarmánynövények felkutatását segítő Nemzeti fehérjetakarmány program. A következő években további 7 milliárd forintot költene a génmódosított szója kiváltását célzó intézkedésekre a kormány.
Több milliárd forintot költ a kormány a következő években a génmódosítás-mentes, biztonságos fehérjetakarmány-termelés támogatására. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 2018–2022 között közel 7,54 milliárd forintból valósulhatnak meg a Nemzeti fehérjetakarmány-program intézkedései. Az összegről a nemzetgazdasági miniszternek a földművelésügyi tárca vezetőjével közösen kell gondoskodnia. Az éves bontás szerint idén 470 millió forint, 2019-ben pedig 1,26 milliárd forint jut a programra. 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra – írta az Agro Napló.
A támogatást a központi költségvetés terhére különítik el, ezen kívül az agrármarketing célokra 360 millió forint biztosítandó. Ez utóbbi keretből az idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható kifejezetten a GMO-mentes termékek népszerűsítésére. A programot a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter felel.
Hazánk 2013-ban indította útjára a nemzeti fehérjeprogramot, amelynek az a célja, hogy az állattenyésztők minél nagyobb arányban tiszta, genetikai módosítástól mentes magyar takarmány-alapanyaggal váltsák fel az importszóját. A magyar állattenyésztés fehérjeigénye jelentős, az ágazat egy év alatt csaknem 840 ezer tonna szójababnak megfelelő fehérjeforrást használ, amit ma jórészt import szójadarával elégítenek ki.
Az elmúlt években a hazai szójatermesztés terén jelentős előrelépést sikerült elérni
Részben a nemzeti programnak, részben pedig az európai uniós többlettámogatásnak köszönhetően az országban közel 70 százalékkal bővült a szója termőterülete. Így tavaly már több mint 70 ezer hektáron vetettek szójababot a gazdálkodók. Ugyanakkor nem a szója az egyetlen megoldás a fehérjetakarmány biztosítására. Számos alternatív lehetőség áll az állattenyésztők rendelkezésére. A napraforgó és a kukorica feldolgozásakor keletkező melléktermékek például kiválóan hasznosíthatók erre a célra. Ezen kívül egyéb pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kaphatnak a takarmányozásban.
A Nemzeti fehérjeprogram ezért elsősorban a kutatásra helyezi a hangsúlyt. A cél, hogy megtalálják azokat az alternatív fehérjeforrásokat, amelyekkel biztosítható az állatok GMO-mentes takarmányozása. A program a borsó, a lóbab, illetve a lucerna termesztésének ösztönzésével és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik, valamint az innovatív takarmány-előállítási technológiák meghonosítását is megvizsgálják a szakemberek.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója korábban elmondta, hogy a belföldi előállítású fehérjetakarmány-alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. A cél nem lehetetlen, ha minden lehetőséget kihasználnak a szakemberek. Elképzelhető, hogy teljes egészében hazai termeléssel biztosítható lesz az állattenyésztés fehérjetakarmány-igénye. A várakozások szerint a program megvalósításával hozzávetőleg 80-100 milliárd forinttal nőhet a magyar mezőgazdaság kibocsátása a következő években, ráadásul az alternatív takarmánytermelés elterjedése új munkahelyek tucatjait hozhatja magával.