Felelőtlen pazarlás: évente átlagosan 65 kiló élelmiszert dob ki egy magyar a szemétbe

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérése szerint 4 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A kedvező tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre hívta fel a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján, amit az ENSZ kezdeményezésére idén első alkalommal tartottak meg. A pazarlás további csökkentése a cél.

Hazánkban először 2016-ban készítettek élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül programjának szakemberei. Akkor 100 háztartás bevonásával végezték el az elemzést. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték, immár 165 háztartással. Az új adatok alapján egy átlagos magyar állampolgár 65 kilogramm élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kg/fő/év mennyiséggel. A 4 százalékos csökkenés azért is nagy eredmény, mert az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16 százalékos volt. Igaz, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek – írta a Nébih.

A pazarlás csökkentése a cél, hogy ne keletkezzen feleslegesen élelmiszerhulladék
A pazarlás csökkentése a cél, hogy ne keletkezzen feleslegesen élelmiszerhulladék

Nem változott az élelmiszer-hulladék összetétele

A keletkező hulladékmennyiség fele az elkerülhető kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy keletkezésük egy kis odafigyeléssel megelőzhető lenne. A magyarok élelmiszer pazarlása tehát fejenként 32-33 kilogramm évente. Leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek kárba. Mindez azt mutatja, hogy még bőven akad tennivaló a környezettudatosság fejlesztése terén. A háztartási élelmiszer-pazarlást a Nébih a továbbiakban is nyomon követi. Ez idáig Magyarország az egyetlen állam a közép-kelet-európai régióban, ahol készült felmérés ebben a témakörben. A közeljövőben várhatóan más nemzetek is megjelentetik majd az adataikat, 2020-tól ugyanis minden EU-s tagállam számára kötelező az élelmiszerhulladék mérése.

Fogyasztói felelősség a pazarlás további csökkentése

A mostani kedvező, azaz csökkenő tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre hívta fel a figyelmet a hivatal az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon, amit az ENSZ kezdeményezésére idén szerveztek meg először. A témában számos hasznos és érdekes információ olvasható a Nébih Maradék nélkül programjának weboldalán. Az eredményeket részletesen bemutató tudományos közlemény itt érhető el.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Lopott sertéshús Máriakálnokon A Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság beosztottjai szerdán hajnalban Máriakálnok belterületén ellenőriztek egy tehergépkocsit. A megállított tehergépko...
Tiltólistán az olasz bor? 15 helyett hamarosan 90 napig vizsgálódhat a NÉBIH, mielőtt kiadja egy import borszállítmány forgalomba hozatali engedélyét. A magyar hatóság távol ta...
Újabb növényvédő szer került tiltólistára A kisalfold.hu információi szerint Magyarországon nem engedélyezett rovarölő hatóanyagot tartalmazó gombaölő növényvédő szer forgalmazását tiltotta me...
Gazdálkodási Napló és nitrát adatlap információk... Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2...
Magyarországon is megjelent a kéknyelv-betegség Csongrád megye déli részén két kisebb gazdaságban kimutatta a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv-betegséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hi...
Elsősorban a munkahelyteremtő támogatások nőnek az... Úgy alakul át az agrártámogatási rendszer jövőre, hogy a forrásokat elsősorban a munkahelyeket teremtő mezőgazdasági ágazatok kapják - tartalmazza a j...