Az Európai Uniónak és Magyarországnak is alkalmazkodnia kell a haltenyésztés új kihívásaihoz. A magyarországi haltenyésztés fejlesztése a gazdasági hasznon túl jelentős ökológiai előnyökkel is járna. Ez viszont csak a legkorszerűbb technológiákkal, intenzív üzemi termeléssel és képzett szakemberekkel lehetséges. A magyar haltenyészetek versenyképessége a tét.
A Magyar Távirati Iroda hírét szemléztük. Az OTP Agrár szakértői szerint a hal egyre nagyobb szerepet játszik a világ lakosságának állati fehérje-ellátásában. Úgy vélik, hogy a fenntarthatatlan halászati tendenciák és a természetes halállomány csökkenésével felértékelődik az akvakultúra, a tengeri és édesvízi élőlények kontrollált körülmények közötti tenyésztésének szerepe. A mesterséges tengeri és édesvízi halszaporításban egy új innovációs hullám kezdődött, amiben az ágazat magyar szereplőinek is érdemes volna részt venniük.
A szakértők szerint a haltenyésztés fejlesztésének lehetősége elsősorban:
- a humántőke javításában,
- a termeléshez szükséges erőforrások megújításában,
- a szerkezetátalakításban,
- az innovációban, valamint
- a minőségi termékgyártásban rejlik.
Ezeken túl az elemzők szorgalmazták, hogy a kormányzat teremtse meg a halastavak “ökológiai szolgáltatásainak” finanszírozási hátterét is. Rámutattak, hogy a tógazdasági halhústermelés korszerűsítése elengedhetetlen, gazdasági lehetőség azonban elsősorban az intenzív üzemi haltermelésben várható. Ez utóbbi esetében kizárólag a legkorszerűbb üzemet szabad megépíteni. Mégpedig akkora méretben, hogy az árualap az európai piacokon is rendszeresen meg tudjon jelenni. Ehhez évente mintegy 2 ezer tonnányi árut kellene az adott társaságnak termelnie, ami hosszú távon biztosíthatná a versenyképességet. Gazdaságos lehet olyan kisebb haltermelő üzem is, ami csak a helyi piacot szolgálja ki.
Az uniós támogatási lehetőségek ellenére az ágazat szereplőinek nagy része a 2000-es években – bár viszonylag jó jövedelempozícióban volt – “elkényelmesedett” és elhanyagolta a fejlesztéseket. Ennek következtében az alkalmazott termeléstechnológia sok esetben nem érte el az 1970-es évek szintjét sem, az ágazati innováció leépült – írja a hír.
Ekkora a magyar haltenyészetek jelentősége
Az OTP Agrár által üzemeltetett Szuperfarm hírportál szerint a magyar étkezési haltenyésztés mintegy 1,5 százalékot tesz ki az állattenyésztésben, értéke évente átlagosan 8-10 milliárd forint. Magyarországon a halastó művelési ágban 28 ezer hektár tóterület szerepel, ebből 25 ezer hektáron történik haltenyésztés. Az ország tógazdasági haltenyésztésének 79 százalékát három régió, az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl, és a Dél-Alföld adja.
