A Nébih elkészítette az első, igazán részletes élelmiszer-hulladék felmérését. Az adatoktól megnyugvást vártak, de katasztrófa lett a vége: sokkal több élelmiszert pazarolunk el, mint azt eddig sejtettük.
A fejlettebb országok legnagyobb hibája, hogy sokat pazarolnak az emberek – hazánk is így van ezzel. Ezekben a fejlett országokban keletkezik az élelmiszerhulladék legnagyobb hányada. Eddig itthon csupán becslések voltak azzal kapcsolatban, hogy mennyi élelmiszert pazarolunk el, most azonban a Nébih 100 család közreműködésével megvizsgálta a háztartások jelenlegi gyakorlatát a „hulladékgyártás” terén. Egyébként egy korábbi, reprezentatív kutatás szerint a magyar családok komoly problémaként tekintenek az élelmiszerpazarlásra, azonban a saját háztartásuk pazarlásával nincsenek tisztában.
A mostani felmérés eredménye a következő lett: egy év alatt körülbelül 68 kg élelmiszert dobnak ki az emberek fejenként Magyarországon. Ennek a fele a tényleges pazarlás, vagyis 33 kg körüli élelmiszer landol a szemétben azért, mert azt már eleve feleslegesen vásároltuk meg, vagy tárolási hiba miatt vált fogyaszthatatlanná.
A fennmaradó hulladék 47 százaléka nem elkerülhető hulladék (krumplihéj, csirkecsont), míg az alapvetően ehető dolgok (alma- és kenyérhéj, csirkebőr) a hulladék 4 százalékát teszi ki.
Az elkerülhető élelmiszer-hulladékok leggyakrabban az ételmaradékok, majd a sütőipari termékek, a zöldségek és a gyümölcsök következnek a sorban.
Amennyiben ez a fajta pazarlás megszűnne, éves szinten fejenként 10-12 ezer forintot lehetne megtakarítani. Egy másik szempontból nézve viszont az elpazarolt élelmiszerből mintegy 400-450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő Magyarországon.