Precíziós szakmai napot rendezett a Somogy vármegyei Zimányban a Farkas Kft., a Digitális Agrárakadémia, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület, a NAK Somogy Vármegyei Igazgatósága és a Toponár Környéki Gazdakör. A hazai helyspecifikus mezőgazdaság gyakorlatának egyik legismertebb és elismert gazdálkodója, a házigazda Farkas László két évtizede kezdte el alkalmazni az adatalapú technológiai megoldásokat, példát és utat mutatva a magyarországi fejlődésnek. A Magro.hu a Kukorica Kör Egyesület tagjaival közösen vett részt a programon.
Elsőként a biostimulátorok előnyeit bemutató előadásról számoltunk be, ebben a riportunkban pedig a Laci bácsi által elmondottakat szerkesztettük írásos szakmai tartalommá. Jó olvasást hozzá!
Az agrárdigitalizáció gyakorlati megoldásai
A nap folyamán a meghívott előadók a digitális megoldások gyakorlati megvalósításáról tartottak tájékoztatást. Ma már elképzelhetetlen a termelés, az adatkezelés digitális megoldások nélkül – hangzott el. Több előadás szólt a permetezési megoldásokról, a permetezőgépekről, egy pedig a jelenleg ismert legkorszerűbb differenciált gyomirtásról.
A Farkas Kft. szakmai vezetője, Farkas László nyitotta meg a rendezvényt, valamint előadást is tartott „Mit gondoltam és jelenleg mit gondolok a precíziós növénytermesztésről?” címmel. Ebben kiemelte Prof. Dr. Reisinger Péter professzor emeritus szerepét, akivel a 2000-es évek elejétől kezdve dolgoznak és fejlesztenek közösen, mindig a gyakorlati szempontok szerinti megközelítéssel végezve a kísérleteket és a technológiai megvalósítást.
A szakember elmondta, azért vállalkoztak a program megszervezésére, mert szeretnék átadni a legmodernebb agrotechnológiai ismereteket a termelőknek, így a Somogy vármegyei gazdákhoz ezzel a rendezvénnyel házhoz jönnek a megoldások, a szolgáltatások, a tapasztalatok és a szakemberek.
A fejlesztések egyik legfontosabb eleme, hogy eleget tegyenek a környezetvédelmi, zöld kezdeményezések célkitűzéseinek. Ez környezettudatos és fenntartható gazdálkodási formával oldható meg – fogalmazott Farkas László. Amennyiben tudományos megalapozottsággal végezzük a tápanyagok visszapótlását, már nagyon sokat tettünk ezért. Ha pedig a modern eszközök tudását ki is használjuk, egyenesen halad a gép, kalibráljuk a műveleteket, pontosan gyűjtünk adatokat, majd azokból szakmai döntéseket tudunk támogatni, nyert ügyünk van.
A technológia előnyei és a fejlesztések története
A precíziós gazdálkodás nem egyenlő az egyenes vonalú közlekedéssel, ettől lényegesen több. Az, hogy általa minden egyes létrejövő adat helyét tudjuk a tábláinkon, óriási dolog. A hozammérés és a hozamtérképek ehhez feltétlenül kellenek, hiszen a tápanyagmérleg felállításához mindenképp szükséges megtudni azt, hogy mennyit használt fel a termés a talaj természetes termőképességéből, illetve a hozzáadott műtrágyából. Ha ezt nem tudjuk kiszámolni, semmit nem ér az egész modern technika. Szükség van a pontosságra, a mérésekre, az adatokra és a következtetések levonására – mondta.
Nem elégedtünk meg a tápanyag precíziós kijuttatásával. A 2002-ben vásárolt permetező vezérlésének átalakításával sikeresen végrehajtottuk a Prof. Dr. Reisinger Péter által elképzelt, megalkotott differenciált gyomirtást. Az első változó dózisú vetést a Syngenta Magyarország Kft. szakembereinek segítségével 2008-ban valósítottuk meg.
A fenntarthatóság a gazdálkodásban nálunk azt jelenti, hogy meg kell őrizni a talaj termőképességét. Ma már nem éri meg megszokásból inputanyagokat kijuttatni, sokszor egészen újszerű, néha furcsának tűnő megoldásokat kell alkalmazni. A korábban végzett műtrágyázás ugyanis savanyú kémhatásúvá tette a talajokat, ami azért gond, mert ezekben a tápanyagszolgáltató képesség hiába van meg, a növény sokkal rosszabbul veszik fel a kijuttatott tápanyagokat. Ezért a talajerő támogatását is be kell tervezni a termelésbe.
Csúcsra járatás a precíziós gazdálkodásban
Fontos, hogy a precíziós gazdálkodás csak akkor tud eredményes lenni, ha a technológia minden elemét csúcsra járatják. Ez pazarló talajnedvesség-kezeléssel nem fog menni. Akkor sem, ha folyamatos a gyomirtószer általi sanyargatás, mert ennek hatására nem fejlődik jól a növény. Tavaly például a búzatáblák esetében volt gyomirtóval kezelt és kezeletlen területünk is, a különbség 0,6 tonna volt a nem gyomirtott tábla javára, 8,9 tonnát hozott a 8,3-mal szemben, ami igen szép eredmény. Mindezt úgy tette, hogy csökkentett nitrogéndózist kaptak a területek, mert a Danuba Kft. szakmai csapatának javaslatára a szilárd műtrágyát kiváltottuk nitrogénes lombtrágyára. A döntés helyesnek bizonyult, nagyon jó eredményt értünk el a technológiaváltással.
Farkas László kiemelte, hogy minden műveleti elem feladatait érdemes jól csinálni, ehhez a drága eszközök és szolgáltatások helyes használata létkérdés. Ehhez megfelelő szaktanácsadással át kell nézni az egész agrotechnológiát, és megtalálni azokat a pontokat, amelyeknél javítani lehet a gyakorlatot. A precíziós gazdálkodásnak megvan a maga helye a gazdaságok között, nem mindenkinek való, de aki pontosan valósítja meg az adatalapú gazdálkodást és reális hozamcélokat tűz ki, nem fog csalódni.
Elkészült az új szárító és tároló beruházás Zimányban
A zimányi precíziós szakmai napon ünnepélyes szalagátvágással adták át a Farkas Kft. új szárító és tároló beruházását. Ezzel kapcsolatban is meghallgattunk egy előadást, amiben Balogh László, a Tornum Kft. ügyvezetője beszélt a fejlesztés és a közös munka részleteiről.
Közös szakmai munka
Amikor 2008-ban elkezdődött a kapcsolat a két cég között, már a legelső alkalommal egy megindító beszélgetést folytattunk Lászlóval – mondta. Olyan szempontokat és elképzeléseket láttam a gondolkodásában, ami az akkori gazdálkodói társadalomból nagyon hiányzott. Már akkor is a helyspecifikus növénytermesztési megoldások előnyeiről beszélt, folyamatosan a fejlesztés lehetőségeit kereste. Ez azóta sem változott, ezért a mostani beruházásnál is a legjobb szakmai érvek alapján igyekezett kiválasztani a saját gazdaságuk működését segítő technológiát.
A szárítóüzem megvalósításánál alaposan átgondolt elképzelése volt arról, mit szeretnének elérni. Aztán a közös beszélgetéseken tisztáztuk, hogy milyen folyamatokat kell megvalósítani, ennek eredménye a jelenlegi telepi elrendezés és a működési vonal. Az egyik cél volt, hogy minél kevesebb munkaerővel, minél nagyobb automatizációval lehessen használni a rendszert, így a napi munkavégzés kisebb hibafaktorral és nagy költségmegtakarítással folyhat.
Természetesen a precíziós, adat alapú szempontok is bekerültek. A termény az előtisztítást követően szárítási szakaszon megy keresztül, utána a tranzittárolóba, vagy a betároló vonalon keresztül a magtárba érkezik. A beérkező termény nedvességtartalmának folyamatos monitorozásával meghatározható, milyen sebességgel haladjon keresztül az anyag a szárítóberendezésen. A végén, az ürítésnél egy szenzor pedig azt érzékeli, hogy az általa beállított ürítési gyorsaság azt az eredményt hozta-e a nedvességtartalomban, amit kitűztünk.
A számtalan beállítási lehetőség nagyban segíti a hatékony szárítást. Az energiaárak növekedése miatt nagyon fontos, hogy a mérések alapján tervezett és végzett szárítással el lehet kerülni a túlszárítást, továbbá a rendszerrel egységes tulajdonságú és minőségű termény kerülhet ki a telepről. A programot távoli eléréssel, internetkapcsolattal bárhonnan irányítani lehet, ami extra kényelmet biztosít a Farkas Kft. szakembereinek – mondta Balogh László.
Szerkesztette:
Csurja Zsolt
gödöllői gazdász 2009
óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök, 2021, 3-as csoport
