Fagyokkal ér véget hirtelen az indián nyár

A hét második felében megérkezhetnek az első őszi fagyok a kedden-szerdán érkező hideg léghullámok hatására. Nagyobb csapadék nem várható, mely a betakarításra, a talajmunkákra, az érésre kedvező, és a repce számára is még elegendő nedvesség áll a rendelkezésre a talajban az ország nagyobb részén. Ugyanakkor különösen északkeleten a talaj nagyon száraz, errefelé nagy szükség lenne az esőre.

Múlt hét kedd óta számottevő csapadék nem hullott az országban. Az elmúlt 30 nap során északon, északnyugaton esett komoly mennyiség, míg délen és keleten jelentős, 20-60 mm-es csapadékhiány gyűlt össze 30 nap alatt.
A talaj sokat szikkadt, száradt az elmúlt napokban, de az ország döntő részén még megfelelően nedves a fölső réteg, ugyanakkor főleg északkeleten nagyon száraz a talaj. A mélyebb rétegekben országszerte jelentős a nedvességhiány.

Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. szeptember 15-én (%)

A maximum hőmérséklet a hét elején még 20, 25 Celsius fok körül alakult, majd melegebb léghullámok érkeztek, így szerdától már ismét országszerte 25 fok fölé melegedett a levegő, mely jócskán meghaladja az ilyenkor szokásos értéket. Aztán szombaton pár fokkal hűvösebb, száraz levegő érkezett fölénk, így vasárnap reggelre már erős volt a lehűlés: a kiskunsági és nyírségi homokon, valamint az északi szélvédett völgyekben többfelé 5 fok alá csökkent a hőmérséklet.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg a keleti országrészben sokfelé már 1500 foknap fölé emelkedett, míg a Dunántúlon is meghaladta az 1400 foknapot. Ezek az értékek már jócskán meghaladták a legtöbb kukorica fajta teljes éréséhez szükséges összeget. A 2018-as hőösszeghez képest mintegy 150-220 foknapos az elmaradás, mely főként a tavalyi igen meleg és az idei különösen hűvös május miatt alakult ki, ezért nyár eleje óta gyakorlatilag állandósult. A sokéves átlaghoz képest viszont pozitív az eltérés, ez nagyrészt a nyár végén és az ősz elején halmozódott föl, mely az érést segítette. A növények fenológiai fázisai így a nyár során körülbelül a szokásos időben következtek be, a meleg nyárutó és kora ősz következtében az érés viszont jelentősen felgyorsult.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index alapján sokfelé találhatók elművelt, növénymentes táblák is az országban (alacsony értékekkel). Az index értéke a szokásos éves menetnek megfelelően csökkent az előző méréshez képest. Igen erőteljes csökkenés figyelhető meg a Tiszántúl területén, ahol az éves meneten túl a száraz augusztusi időjárás is közrejátszott a növényzet kiszáradásában.

Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. szeptember 14-ig

Zajlik a napraforgó betakarítása, sőt az Alföldön már megkezdődött a kukorica aratása is. A további éréshez, az optimális szemnedvesség kialakulásához, a betakarításhoz száraz, meleg időjárás lenne az ideális, mely az elmúlt időszakban nagyrészt meg is valósult. A többnyire kellően nedves felső talajréteg kedvező feltételeket az őszi káposztarepce fejlődéséhez, valamint az őszi kalászosok vetése előtt a talaj előkészítéséhez is

Az előttünk álló héten jelentős lehűlésre, de alapvetően száraz időjárásra számíthatunk. Kedden érkezik a hűvös levegő első hulláma, majd szerdán a következő, de csak nagyon kevés csapadékkal. Legfeljebb délnyugaton eshet számottevő mennyiség, de területi átlagban ez is 5 mm körül marad. A keddi felhős idő után nagyrészt többnyire napos, száraz idő következik, mely a betakarításra, a talajmunkákra, az érésre kedvező, a repce számára is elegendő nedvesség áll még rendelkezésre az ország nagyobb részén. Ugyanakkor a Tiszántúlon, délnyugaton, de különösen északkeleten a talaj fölső része (is) nagyon száraz, errefelé szükség lenne az esőre. A talaj tehát ezen a héten száradni fog, 5-15 mm nedvességet veszíthet. A levegő páratartalma kedden napközben is magas lesz, de szerdától a legmelegebb órákban többnyire 40% alá esik a hajnali 80-90 %-ról, tehát a hidegfront után nagyon száraz levegő érkezik fölénk. Ugyanakkor a rohamosan hosszabbodó éjszakákon, amikor leáll a szél, akkor erős harmat várható. Különösen a kedd, szerda, és még valamennyire a csütörtök ígérkezik meglehetősen szelesnek. A hőmérséklet jelentősen visszaesik: szerdától már a csúcsérték is országszerte 20 fok alatt marad gyakorlatilag egész héten. Helyenként már megjelenhetnek az első gyenge talajmenti fagyok. Erre esély a derült, szélcsendes éjszakákon van, különösen az Északi-középhegység és a Dél-Dunántúl völgyeiben, valamint a homoktalajok fölött. A jelenlegi számítások szerint fagyveszélyes lehet a csütörtök, a péntek és a szombat hajnal. A hosszabb távú, de bizonytalanabb előrejelzések szerint a következő héten jelentősen melegszik az idő, de csapadék nem érkezik.

Forrás: met.hu

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...
A májusi eső aranyat ér! Az utóbbi napokban igencsak kijutott az esőből országszerte, ami a gazdáknak is jól jött. A tíz millimétert csapadék kedvez az idei termésnek. Sokszor...
Áll a víz a szabolcsi földeken – fotókkal! Míg az ország nagyobb részén valóban aranyat ért a májusi eső, sok szabolcsi gazda a túl sok csapadék elvezetésén fáradozik. Volt vihar, volt jég, de ...