Ezzel a takarmánnyal nem lesz iszapízű és zsíros a pontyhús, sőt, még spórolhat is vele

Bár viszonylag sokat fogyasztunk belőle, Magyarországon a tógazdasági ponty fogyasztói megítélése rossz. A szálkák mellett a fő kifogás, hogy a pontyhús zsíros és kellemetlen iszapíze van. Ezek a rossz tulajdonságok összefüggésben vannak az életmódjával és a tartástechnológiával, leginkább a takarmányozással. A haltermelőknek ezért oda kell figyelniük a tenyésztett halak minőségére is. Érdemes más haltápra váltani: az új irányok követésével több pénz és jobb minőségű termék érhető el a tavi pontytakarmányozás megváltozásával.

Az AkvaGarden ügyvezető igazgatója, Varga Dániel írta meg bővebben, hogy milyen főbb összefüggések vannak takarmányozás és ponty húsának minősége között. A teljes szakcikk a Magyar mezsgye weblapján olvasható. Magyarországra a félintenzív, pontyközpontú tavi haltermelés a jellemző. A ponty a tógazdasági haltermelésben 75 százalék fölötti részarányával az első helyen áll. Ez a hazai fogyasztási szokásokban is megmutatkozik, a legkeresettebb halfaj az országban.

A megfelelő takarmánnyal elkerülhető a zsíros és iszapízű pontyhús
A megfelelő takarmánnyal elkerülhető a zsíros és iszapízű pontyhús

Mivel a nagy mértékben a természetes ökoszisztémára alapozott extenzív és félintenzív haltenyésztési technológiáknak nagy a fajlagos terület- és vízigénye, ezért nem tudják felvenni a versenyt az állattenyésztés más ágazataival. Az termelési ütem fokozására sok lehetőség van.

A takarmányozás és a termékminőség kapcsolata: zsírtartalom

A természetes vízi ponty zsírtartalma 2–5 százalék közötti. A gabonán hizlalt kövér ponty húsában 8,7 százalék, a túlhizlaltéban pedig 20 százalék körüli a zsírtartalom. A megetetett takarmány minősége és mennyisége jelentősen befolyásolja a ponty növekedését és a hús minőségét. A szükségleten felüli túlzott etetés zsírossá teheti a húst. A takarmányozás nagyobb intenzitása és a kiegészítő takarmányozás pedig gyorsítja a növekedést és emeli a zsírtartalmat is. Természetes táplálék (zooplankton és tubifex) és takarmány (búza) hatását vizsgálva kijelenthető, hogy a tubifexszel etetett halak hasonló tömeggyarapodást értek el, mint a búzával etetettek. Azonban az abraktakarmányt fogyasztó példányok elzsírosodtak.

A ponty filéjének és egyéb szöveteinek zsírsavösszetétele főként a takarmányozástól függ.

A túlzott gabonatakarmányozásnál, illetve fölöslegben biztosított takarmány etetése esetén a zsírsav építés folyamatában nagyobb arányú az értéktelenebb, telített zsírsavak részaránya. A természetes táplálék, például a szúnyoglárva, plankton ellenben, megfelelő táplálékot jelent.

Ezek okozzák az iszapízt

További gondot jelent az ivóvízben és a halhúsban felhalmozódó kellemetlen iszap íz és a dohos, penészes szag. A nem kívánt iszapízért két izoprén vegyület a felelős. A geozmint (GSM) és 2-metil-izoborneolt (MIB) mikroorganizmusok szintetizálják anyagcseretermékként, vagy a pusztulásuk után kerülnek a vízbe. Több, együttesen vizsgált halfaj közül, minden esetben a ponty húsában találták a legnagyobb mértékű geozmin koncentrációt. Ez összefüggésben van azzal, hogy a ponty az aljzatról és az iszapból kitúrva veszi fel táplálékát, ahol a legnagyobb a geozmint és MIB-et termelő mikroorganizmusok aránya. Az ízrontó vegyületek aztán a szövetek zsírtartalmában akkumulálódnak. A tenyészidőszak alatt a ponty a nyári hónapokban ér el nagy súlygyarapodást, ilyenkor növekszik legnagyobb mértékben a zsírtartalma is. A fő probléma az, hogy a vizekben, ugyanebben az időszakban a legnagyobb az aktivitása azoknak a mikroorganizmusoknak, melyek a GSM és a MIB kialakulásáért felelősek.

Ezek az új lehetőségek: melléktermékek és teljes értékű takarmányok használata

A hozamfokozáshozjobb minőségű takarmánnyal kell etetni. Ennek egyik lehetősége a kiegészítő takarmány fehérjetartalmának növelése. A magasabb fe­hér­jetartalmú növényi eredetű takarmányok (pillangósok, illetve olajos magvak) a gabonához viszonyítva magasabb hozamokat eredményezhetnek. Azonban a pillangósok gyenge emészthetőségük, illetve gyakran magas antinutritív anyag tartalmuk miatt nem feltétlenül versenyképes takarmányok. Alkalmazásuk akkor érheti meg, ha gyengébb minőségben, de állati takarmányozásra még alkalmas állapotban, olcsón sikerül beszerezni. Ezeket a növényi eredetű termékeket kiválóan fel lehet használni gabonával és állati eredetű melléktermékekkel keverve keveréktakarmányok alapanyagaként. Az ilyen, nagyrészt melléktermékek felhasználásával készült extrudált tápok azon kívül, hogy fenntarthatósági szempontból jobbak a magas halliszt tartalmú tápoknál, ár-érték arányban is előnyösebbek.

A másik lehetőség: a teljes értékű (pelletált vagy extrudált) tápok etetése tavi környezetben

Ezt a módszert már több szomszédos, illetve közeli országban (Horvátország, Szerbia, Románia, Csehország) is sikerrel alkalmazzák. Ezek a haltakarmányok természetesen jóval drágábbak, de a használatuk rengeteg előnnyel jár. Akár dupla akkora hozamok is elérhetők velük. Az félintenzív technológiával megtermelhető átlagos 1.500–2.000 kg/ha halmennyiség helyett 3.500-4.000 kg is elérhető. Természetesen ilyen halsűrűség mellett gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű víz- és oxigén pótlásáról, legfőképp a nyári időszakban.

Továbbá azon kívül, hogy sokkal nagyobb hozamokkal számolhatunk, a magasabb értékű takarmány etetése miatt a növekedés jelentősen felgyorsul. A halak a hagyományos 3 szezon helyett a második év végére elérik a piaci méretet. A tavi környezetben komplett táppal nevelt ponty húsminősége jóval meghaladja a hagyományosan gabonával takarmányozottakét. Nem tapasztalható elzsírosodás, a fehérjetartalom pedig jóval magasabb azokban a halakban, melyek teljes értékű tápot fogyasztottak. A hal zsírtartalmán belül pedig sokkal nagyobb részarányt képviselnek a többszörösen telítetlen hosszúláncú zsírsavak, jelentősen emelve a halhús táplálkozás-élettani és piaci értékét is.

Kevésbé teheli a környezetet, és kevesebb pénzt kell költeni

Ökológiai és ökonómiai szempontból is fontos az a hosszútávú hatás, melyet az extrudált tápok etetése jelent. Míg a gabonamagvak takamány-együtthatója 4–4,5 kg/kg érték körül mozog, addig az egy kg halhús előállításához szükséges táp mennyisége ennek az értéknek megközelítőleg a harmada. Ezzel lényegesen kevesebb szerves anyagot juttatunk a tavakba, melyek emellett sokkal jobban is hasznosulnak. Hosszú távú hatása pedig a tavak lassabb feliszapolódásában és az ezáltal a javuló vízminőségben jelentkezik. A jobb vízminőség, a kevesebb alga és alacsonyabb zsírtartalom következtében pedig kisebb eséllyel halmozódnak fel a halhúsban iszapízt okozó vegyületek. A feltöltődés lassulása miatt pedig ritkábban van szükség a tavak kotrására – így ezen is költségek takaríthatók meg.

A melléktermékekre alapozott szuboptimális vagy teljes értékű tápok etetése tehát jelentős mennyiségű kedvező hatással jár. A tenyészidő rövidíthető, a hozamok fokozódnak és alacsonyabb környezeti terhelés mellett sokkal magasabb értékű állati termék (alacsony zsírtartalmú, iszapíz-mentes pontyhús) állítható elő. Ezért a fogyasztói tendenciákat, valamint a hosszú távú környezeti és gazdasági fenntarthatóságot is figyelembe véve érdemes megfontolni a teljes értékű tápok használatát – írja Varga Dániel, az AkvaGarden ügyvezetője.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Patthelyzet – Védett madarak pusztítják a balatoni... Ahogy a vadállomány számára is kedvező volt az idei enyhe tél, úgy a nagy kárókatonák sem panaszkodhatnak, népes táboruk (ezres csapatok) szép számmal...
Támogatás pontytenyésztőknek! Megjelent a minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű támogatásáról szóló 64/2008. (V.14.) FVM rendelet módosítása, amely 20...
600 millióból fejlesztjük a halgazdálkodást Hatszázmillió forintot szán a szaktárca a halgazdálkodással összefüggő feladatok, programok és beszerzések támogatására. A mintegy félmilliós honi hor...
Új év, új szabályok a horgászoknak A januárral együtt elérkezett az új halgazdálkodási törvény is. Ennek értelmében több jogszabály is módosult, beszüntették a kereskedelmi célú horgász...
Fizetni kell a halastavak feltöltése után is! Eddig járulékmentes volt az a víz, amellyel halastavakat töltöttek fel, vagy rizstermesztésre használták. A jövőben ez változik, sőt, a fúrt kutakat i...
Szabadulna az állam a halastavaitól is A szántóföldek elárverezésének mintájára a halastavaktól is megválna az állam a jövőben. Szakértők szerint ez azonban nem lesz egyszerű és ésszerű dön...