Ezt teszik a véralvadásgátlók a vadállománnyal

A kaliforniai peszticideket engedélyező hatóság 11 vadvédelmet érintő vizsgálata után arra a következtetésre jutott, hogy a puma, a vörös hiúz és a halásznyest állomány 85 százalékából véralvadásgátló rágcsálóirtók mutathatók ki. A halásznyest kritikus állománycsökkenéséért éppen ezeket a véralvadásgátlókat teszik felelőssé.

A Greenfo.hu portál cikkét szemléztük. Mezőgazdasági területeken, de a ház körül is védekezünk a rágcsálók ellen. Ehhez a gyárak a különféle véralvadásgátlókat kínálnak. Ilyenek az Egyesült Államokban a brodifacoum, a bromadiolone, a difenacoum és a difethialone, amelyek a második generációs véralvadásgátlókhoz tartoznak. 2014-ben a fenti 4 hatóanyag használatát jelentősen megszigorították, de ebbe a rendelkezésbe sajnálatos módon nem kerültek be az olyan első generációs véralvadásgátlók, mint a warfarin, a chlorophacinone és a diphacinone.

A véralvadásgátló rágcsálóirtók a célzott prédaállaton át érintik a teljes táplálékláncot. A hatás a felhasznált mennyiség és a lebomlás időtartama szerint alakul. Képünkön egy vörös hiúz.
A véralvadásgátló rágcsálóirtók a célzott prédaállaton át érintik a teljes táplálékláncot. A hatás a felhasznált mennyiség és a lebomlás időtartama szerint alakul. Képünkön egy vörös hiúz.
A rágcsálóirtásra használt szerekben lévő véralvadásgátlók veszélyesek lehetnek a ragadozókra is

A legnagyobb gondot a brodifacoum hatóanyag okozta, amely az elhullott állatok 80-100 százalékából kimutatható volt. Ennek a hatóanyagnak a májban való lebomlási félideje (DT50) 4-12 hónap, azaz rendkívül hosszú ideig hat az egyszeri mérgeződés után. Ez ragadozó állatoknál a mérgezett préda elfogyasztásával tovább hat. A hasonló bomlási paraméterű bromadiolone hatóanyagot az elhullott állatok 60-80 százalékából mutatták ki. A difenthialone (DT50: 4 hónap) hatóanyagot az elhullott állatok 30-60százalékában találták. A difenacoum csak az elhult állatok 5-10 százalékában fordult elő (DT50: 4 hónap). Ez utóbbi kettő esetében a jelentős eltérések a felhasználás mennyiségére vezethetők vissza. Jelenleg a diphacinon (~108 kg/2017) és a bromadiolone (~50 kg/2016) a legnagyobb mennyiségben felhasznált hatóanyagok az Egyesült Államokban. A brodifacoum (5 kg/2017) alacsony felhasználási adatok mellett is a legjelentősebb vadvédelmi gondot okozza. 0,27 mg/kg az LD50 értéke patkányon, vagyis igen csekély mennyiségben kell kijuttatni.

Az első generációs véralvadásgátlók májban való lebomlása sokkal gyorsabb (DT50: 2-26 nap). Ennek ellenére az elhullott állatok 5-50 százalékában mutatták ki ezeket is. A kaliforniai elemzés szerint a második generációs véralvadásgátlók túlságosan magas kockázatot jelentenek a vadállományra. Ezen pedig nem változtatott lényegesen a 2014-es felhasználási szigorítás. Az ökotoxikológiai felülvizsgálat tehát elkerülhetetlen. Mindezt tetézi a kezelt területen élő hat év alatti gyerekek veszélyeztetettsége – írja a cikk.

A puma fő zsákmányállatai a szarvasfélék, de a nyulakat és a kis rágcsálókat is elfogyasztja. A vörös hiúz fő tápláléka a nyúlfélék, de kis rágcsálókat is eszik. Az észak-amerikában élő halásznyest tápláléka kifejezetten a kis rágcsálókra (egéralkatúak) épül. (Tehát a nevével ellentétben nem halászik.)

Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2014-es ülésén súlyos kritikával illette valamennyi véralvadásgátló rágcsálóirtót. A véralvadásgátlók rendszeres szükséghelyzeti használata talán a legnagyobb, a vadállományt súlyosan érintő hazardírozás, amely megmutatja a természetvédelem hazai tehetetlenségét.

Pocok és patkány ellen

Hazánkban a városi patkányirtásban és a mezőgazdaságban a mezei pocok irtásában való felhasználásuk jelentős. A véralvadásgátlók mellékhatásait nézve nálunk hüllők közül a siklók; madarak közül az ölyvek (pl. egerészölyv), kányák (pl. barna kánya, vörös kánya), vércsék (pl. vörös vércse) és baglyok (pl. fülesbagoly, macskabagoly, gyöngybagoly); emlősök közül a menyét, nyest, borz, róka és aranysakál, de lakott terület közelségében a macska és a kutya is érintett lehet.

A véralvadásgátlók (bromadiolone, chlorophacinone és coumatetralyl) “egészségyügyi” rágcsálóirtásra egér és patkány ellen engedélyezett. Patkányirtásra etetőládás felhasználás a gyakorlat. 2016-ban hazánkban Procum-B néven brodifacoum-tartalmú patkány- és egérirtó csalétek is kapható volt. A készítmény engedély nélküli szántóföldi kiszórása 2015 tavaszán, Orosháza közelében 50-100 őz pusztulását okozta. Nyulak és fácánok, de ragadozó madarak is elpusztultak ekkor. A városi patkányirtásban helyét a bromadiolone vette át, ami alig kedvezőbb tulajdonságú, mint elődje – írják.

Eseti engedéllyel lehetett használni a szereket

A chlorophacinone hatóanyagú Redentin 75 RB alkalmazására 2008. január 31-ig volt mezei pocok elleni védekezésre felhasználási engedélye hazánkban. Előzménye, hogy 2007. június 21-én az Európai Unió a hatóanyag re-regisztrációja után nem vette pozitív listára. Ezután már nem használható fel az Európai Unió tagországaiban. A NÉBIH 2009-től (tehát az Európai Uniós tiltás után azonnal) kiadott szükséghelyzeti engedélyekkel a chlorophacinone véralvadásgátlóból 2016-ig 4.300 tonna Redentin 75 RB csalétket engedett a Reanal számára forgalomba hozni. 2017-2018-ban a NÉBIH további szükséghelyzeti engedélyeket adott ki a Redentin 75 RB felhasználásra, miközben hazánkban a chlorophacinone véralvadásgátló használata már 11 éve nem engedélyezett.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Csökkenteni kell a nagyvadállományt Az ország nagyvadállományát csökkenteni kell, mivel a nagyvad szám az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, az általuk okozott vadkár pedig meghaladja ...
Vadkár megelőzése a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a vadkár folyamatosan jelentkezik. Tudjuk azt is, hogy tulajdonképpen egész évben jelen van. A búza betakarítása után a szarvas már ...
Hol van a vadászati etika? Nagy indulatokat váltott ki közösségi oldalakon a nagyvadállomány csökkentéséről szóló hír. Napokon át izzottak a kommentek, a vélemények pedig sokszo...
Összeszedtük, milyen agrártörvények változnak 2015... Sokat lehetett idén hallani az új uniós támogatási ciklusról (2014-2020), és a 2015-től induló, megnövelt keretű támogatási összegekről. De mi a helyz...
Attól függ, honnan nézzük… Hogy alakult a kukoricatermés mennyisége; eredményes-e a borok ellenőrző jegye; mennyi támogatás jut 2020-ig a szőlészeti ágazatba; kell-e a Redentin;...
Módosítás, módosítás hátán Mi a helyzet a Békés megyei belvízhelyzettel; újra fenyeget a mezei pocok; milyen segítséget kaphatnak a kéknyelv betegségben érintett állattartók; me...