A május és a június a méhrajzás hónapja, a méhrajzás pedig a méhek természetes osztódási folyamata. A folyamatot többnyire a tavaszi fejlődés és a nektárhordás okozza, valamint elindíthatja a nagy méhsűrűség is a kaptárban.
A városokban is előfordul, hogy egy fán, a kertben, a parkban, de akár lámpa- vagy kerítésoszlopon látható méhrajzás. Ilyen esetekben érdemes méhészt keresni. Ő azon kívül, hogy megoldja a feladatot, még örül is a friss raj befogási lehetőségének – írja a Magyar Mezőgazdaság.
A méhrajzás a méhek természetes osztódását jelenti, ennek során a többnyire új méhgeneráció egy része a régi anyával elhagyja a kaptárt, hogy új lakóhelyet keressen magának. A méhészek megfigyelése szerint akkor kerül rajzási hangulatba egy méhcsalád, ha tavasszal jó hordás mellett szűkös lesz a hely a kaptárban a méheknek. Illetve túl sok fiatal méh van a lépeken munka nélkül. A méztermelésből élő méhészek mindent megtesznek azért, hogy elkerüljék a méhrajzást, mert a méhek egy részének kirajzása a hagyományos gondolkodás szerint egyúttal a mézgyűjtés csökkenését is jelenti. A rajzás általában június végével lezárul. Ha ezt követően találkozik rajjal, azok valamilyen különleges oknál fogva, mint mérgezés, vagy éhezés miatt menekülnek el a kaptárból.
Mi történne méhek nélkül?
Arról pedig itt írtunk korábban, hogy mi lenne velünk a méhek nélküli világban. A méheket ugyanis komoly veszély fenyegeti az éghajlatváltozás, az intenzív mezőgazdaság, a rovarirtó szerek, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezetszennyezés együttes hatásai miatt. Erre hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Az élelmünk változatossága és jövője a tét, ha eljön a méhek nélküli világ. A haszonnövények több mint 75 százalékának függ a termésátlaga vagy minősége valamilyen mértékben a beporzók tevékenységétől. A méhek és más beporzók hiánya kihalásra ítélné többek között a kávét, a mandulát, az almát, a paradicsomot és a kakaót is.
