Mérgezést okozó háztartási szerek az otthonunk minden részén előfordulhatnak, veszélyeztetve a kisgyermekek és felnőttek egészségét. Veszélyes anyagok azonban nemcsak a lakáson belül, de a kertünkben, udvarunkban is vannak. A növényeinket védő szerek mellett maguk a növények is súlyos mérgezést okozhatnak. A gyermekek és az idősek e tekintetben nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a család többi tagja.
Családunk biztonsága érdekében érdemes tisztában lennünk az otthonunkban található veszélyes anyagok egészségkárosító hatásával, a mérgezésre jellemző tünetekkel, a mérgezés kezelésével, illetve azzal, hogyan kerülhetjük el a mérgezéseket.
Rágcsálóirtó szerek
A kertünkben letelepedő kártevő rágcsálók elszaporodása ellen rágcsálóirtó szerekkel védekezhetünk, azonban ezek a szerek nemcsak a rágcsálók számára mérgezők, hanem az emberekre és a háziállatokra is veszélyesek.
Egészségkárosító hatás
Az Európában forgalmazott rágcsálóirtó szerek szinte kivétel nélkül véralvadásgátló (jellemzően valamilyen kumarinszármazék) hatóanyagokat tartalmaznak. A hatóanyag elfogyasztása spontán belső vérzést okoz, így a kártevő állat egyszerűen elvérzik – és pontosan ugyanilyen hatásokat okozhat az ember vagy a háziállat szervezetében is. 1-2 evőkanálnyi rágcsálóirtó elfogyasztása már kórházi ellátást igénylő mérgezést okozhat.
A mérgezés tünetei
A mérgezés tünete az elesettség, sápadtság, amely mellett vérzés jelentkezik, ami az orr, szem, végbél és a hüvely nyálkahártyáján észlelhető. Emellett előfordulhat étvágytalanság, gyengeség, zavartság és görcsök is.
A mérgezés kezelése
Mérgezés esetén mielőbb orvoshoz kell fordulni. A kezelés a mérgezés súlyosságától és a személy állapotától függ. A véralvadásgátló hatóanyagok ellenszere a K1-vitamin.
A mérgezés elkerülése
A kihelyezett méreg közelébe ne engedjünk kisgyermeket, valamint háziállatot! A szerek alkalmazása után gondosan takarítsuk össze a maradékokat! A rágcsálóirtó szereket a gyártók valamilyen feltűnő (pl. piros, kék) színnel színezik, hogy ne legyenek összetéveszthetők az élelmiszerrel, takarmánnyal. Emellett az irtószerekbe a gyártók egy rendkívül keserű ízanyagot (denatónium-benzoát) kevernek, amelyet a rágcsálók nem érzékelnek, de az ember igen, így elkerülhető, hogy valaki véletlenül nagy mennyiségű irtószert fogyasszon el.
A vállalkozó a rágcsálóirtó szereket kizárólag zárható műanyag szerelvényben (ún. patkányetető ládában) helyezheti ki, amelyen jogszabályi előírás szerint kötelező feltüntetni az alkalmazott rágcsálóirtó szer megnevezését, hatóanyagát, az ellenméreg megnevezését és a szolgáltató nevét, címét, telefonszámát. Ugyanezek az információk a termékek címkéjén is megtalálhatók.
Rovarirtó szerek
A rovarok (darázs, szúnyog, kullancs, hangya, poloska, csótány stb.) elleni védekezésnek számos formája létezik, otthonunkban leggyakrabban kihelyezett csalétkekkel, porozószerrel, párologtatóval, spray-vel védekezünk.
Egészségkárosító hatás
Az otthoni rovarirtók számos különböző hatóanyagot tartalmazhatnak, attól függően, hogy melyik rovar ellen hatékonyak. Ezek a hatóanyagok jellemzően a rovarok idegrendszerére vagy érzékszerveire fejtik ki hatásukat. Az irtószereket általában aeroszolos vagy folyékony formában alkalmazzák, amelyek a rovarok páncélján/bőrén keresztül szívódnak fel.
Néhány példa a leggyakoribb rovarirtó szerekre:
permetrin: hatékonyan pusztítja el a darazsakat, szúnyogokat, kullancsokat, hangyákat és poloskákat;
fipronil: hatékony kullancs- és csótányirtószer;
imidakloprid: hatékony hangya- és poloskairtószer;
deltametrin: hatékony darázscsapda-szer;
DEET: hatékony szúnyogriasztó szer, amely megbénítja a szúnyogok érzékszerveit, így megakadályozza, hogy a szúnyogok megtalálják és megcsípjék az embereket.
A mérgezés tünetei
A rovarirtó-mérgezés tünetei változóak lehetnek, attól függően, hogy milyen típusú rovarirtó szerrel történt a mérgezés, milyen mennyiségben, és hogy az érintkezés hogyan történt (bőrre kerülés, belélegzés, lenyelés).
A mérgezés tünetei közé tartozhatnak: bőrkiütések, szemirritáció és könnyezés, légzési nehézségek vagy fulladás, hányinger és hányás, gyomor- és bélproblémák, gyengeség és kimerültség, remegés, izomgörcsök, szédülés, zavartság, súlyos esetben eszméletvesztés.
Ha nagy mennyiségű rovarirtó szer kerül a szervezetbe, a mérgezés akár halálos is lehet. Azonnali orvosi segítség szükséges, ha bármilyen mérgezési tünetet tapasztal, különösen akkor, ha súlyos légzési nehézségek vagy tudatzavar jelentkezik.
A mérgezés kezelése
Belélegzés esetén szellőztessünk, helyezzük a sérültet nyugalomba. Szédülés, ájulás közeli állapot esetén fektessük le, és polcoljuk fel a lábát!
A mérgezés elkerülése
Kisgyermekek jelenlétében ne használjunk erős rovarirtó szereket! A rovarirtó szerek használatát követően szellőztessünk, beltéren pedig lehetőleg tartózkodjunk a spray formátumú rovarirtó alkalmazásától, ugyanis zárt térben, nagy mennyiségben alkalmazva, s hosszabb időn keresztül belélegezve toxikus mennyiség szívódhat fel szervezetünkben.
Növényvédő szerek
A növényvédő szerek különböző hatóanyagokat tartalmaznak, alkalmazásuk célja a növényi kártevők és -betegségek elleni védelem.
Egészségkárosító hatás
A növényvédő szerrel kezelt, az élelmezésegészségügyi várakozási idő letelte előtt elfogyasztott egy-két szem bogyó vagy kisebb növényi rész általában nem okoz mérgezést, egy maréknyi gyümölcs elfogyasztása azonban – az alkalmazott szer erősségétől függően – már okozhat tüneteket (hasi fájdalom, hányinger, hasmenés). Súlyosabb mérgezés a tömény szer fogyasztásakor történhet, vagy ha permetezéskor a szer a bőrre került, illetve belélegezték.
Néhány példa a leggyakoribb növényvédőszerekre:
imidakloprid: rovarölő anyag, amely hatékonyan pusztítja el a levéltetveket és fehérlepke-lárvákat;
propineb: gombaölő anyag, amely a gombák sejtfalának felbontásával védi a gombás fertőzésektől a növényeket;
glifozát: gyomirtó anyag, amely a növények anyagcseréjének megzavarásával pusztítja el a gyomokat;
metám-nátrium: talajfertőtlenítő anyag, amely a talajban élő apró organizmusokat pusztítja el (pl. gyökérlégy-lárvákat).
A mérgezés tünetei
A tünetek a növényvédőszer típusától függően sokfélék lehetnek: nyáladzás, orrfolyás, kötőhártya-gyulladás, bőrkiütések, koordinációs zavar, pupillaszűkület, vérnyomásesés vagy -emelkedés, súlyos hasmenés, nehézlégzés, izomrángás, ájulás.
A mérgezés elkerülése
A növényvédő szereket gyermekek által nem elérhető helyen, eredeti csomagolásukban tárolja! A kikevert és megmaradt permetlét ne tartsa a kamrában vagy a hűtőszekrényben élelmiszerekkel együtt (pl. üdítős üvegben)! Ügyeljen arra, hogy az élelmezésegészségügyi várakozási idő (é.v.i.) letelte előtt a gyermek ne kerüljön a lepermetezett növények közelébe! A kezelt gyümölcs csak az é.v.i. letelte után fogyasztható! Egyes permetszereknél, pl. gyomirtóknál, nem minden esetben határozzák meg az é.v.i.-t, de ez nem jelenti azt, hogy ha a szer véletlenül élelmiszernövényekre kerül, akkor azok fogyaszthatók!
Mérgező kerti növények
A kertben található növények közül bár sok igazán szép dísznövény, de némelyikük súlyos egészségkárosodást okozhat. Vannak olyan növények, amelyek elfogyasztva okoznak mérgezéses tüneteket, és vannak, amelyek bőrrel érintkezve okozhatnak égési sérüléseket.
Egészségkárosító hatás
A kerti növényekben található mérgező hatóanyagok közé tartoznak az ún. glikozidok, alkaloidok és szaponinok – ezek az erős hatású növényi vegyületek hatással vannak az idegrendszerre, a szív- és érrendszerre, a légzőrendszerre és a gyomorra.
A mérgezés tünetei
A mérgező növények lenyelése vagy bőrrel való érintkezése súlyos tüneteket okozhat, például hányást, hasmenést, szédülést, fejfájást, bőrkiütéseket és légzési nehézségeket. A növényi mérgezések tünetei nagyon széleskörűek lehetnek.
A mérgezés kezelése
Ha gyermekünk valamilyen növényi részt, termést fogyasztott, vegyük ki szájából a maradványokat, mossuk ki a száját, mossuk le a bőrét (arcán, kezén) az esetleges irritáló hatás miatt.
Próbáljuk kideríteni, hogy a növényből mikor és mennyit fogyasztott. Mérgezést okozó dózis vagy bizonytalan mennyiség bejutása esetén a méreganyag megkötésére aktív szén adható. Növényi mérgezés esetén tej adása ellenjavallt, mert a tejfehérje a toxikus anyagok kioldódásának és/vagy felszívódásának elősegítésével előre nem látható módon erősítheti a méreghatást. Kisgyermekek esetében a hánytatás ellenjavallt az esetleges komplikációk miatt. Kórházi ellátásban többnyire a gyomormosás az elsődlegesen alkalmazott eljárás, ezt követően pedig tüneti kezelés.
A mérgezés elkerülése
Kisgyermekes családoknál ajánlott a mérgező díszcserjék és dísznövények kertbe ültetésének vagy lakásban tartásának mellőzése. Érdemes a kertet, lakást körbejárni, beazonosítani a mérgező növényeket, és nem árt megtudni a növények pontos tudományos nevét. Ha a növény a kertből nem távolítható el, megoldás lehet, ha az elérhető magasságban található tetszetős bogyókat leszedjük, vagy a növényt ideiglenesen elkerítjük.
A leggyakoribb mérgező kerti növények az alábbiak:
tiszafa (Taxus baccata),
májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis),
borostyán (Hedera helix),
csattanó maszlag (Datura stramonium),
amerikai alkörmös (Phytolacca americana),
ricinus (Ricinus communis),
fagyal (Ligustrum vulgare),
csíkos kecskerágó (Euonymus europeus),
fehér fagyöngy (Viscum album),
magyal (Ilex aquifolium),
farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias).
(Forrás: egeszsegvonal.gov.hu)
