Felemás évre számíthatnak a baracktermesztők. Az idei március elejei lehűlés miatt a Budapest-Hódmezővásárhely vonaltól délre és nyugatra található területeken a korai, júniusi érésű fajtáknál alacsony, a késői fajtáknál pedig közepes terméshozam várható. A baracktermesztés eredménye nem lesz rossz, de túl jó sem.
Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcs-főbizottságának elnöke elmondta, hogy a korábbi években előfordult, hogy a 40 ezer tonnát is elérte a kajszibaracktermés. Azonban rossz évre is volt példa: 2012-ben a tavaszi fagykárok miatt csak 10 ezer tonna termett – írta az Agrotrend.
A tavaszi fagy a kajszibarackot károsította a legnagyobb mértékben. A becslések szerint a jelentős rügykárok miatt idén csak viszonylag gyenge, 10-20 ezer tonna közötti termésre lehet számítani.
Apáti Ferenc
A Budapest-Hódmezővásárhely vonaltól északra és keletre – a jelenlegi állapot szerint – érdemi kárt nem szenvedtek a gyümölcsfák, ezért azokon a területeken jó lehet a termés – mondta. Ennél pontosabb becslésre viszont csak a virágzás, illetve a fagyveszélyes időszak lezárulta után, május közepén lesz lehetőség, mivel kiszámíthatatlan a kinyíló virágok életképessége és a későbbi tisztuló gyümölcshullás mértéke – folytatta.
Jó és rossz között, átlagosnak várható az idei baracktermesztés
A szakember arról is beszélt, hogy az őszibaracknál szintén hasonló a helyzet, de valamivel jobbak a kilátások. Egy kedvező időjárású évben az országban 60 ezer tonna őszibarack terem. A legrosszabb évben, 2012-ben 10-12 ezer tonna volt a termés. Az idén pedig 15-30 ezer tonna között mozoghat az érték. A márciusi fagyok nem okoztak érdemi rügykárt az almánál és körténél, amelyek így akár nagyon jó termést is hozhatnak – mondta.
A szakember szerint a meggy, a cseresznye és a szilva korai fajtáinál 10-40 százalék közötti rügykárt mértek, azonban a virágrügyek maradék 60-90 százaléka még elegendő lehet egy teljes terméshez is, ha a következő hetekben a virágzás és terméskötődés alatt az időjárás kedvezően alakul.
Apáti megjegyezte, hogy a téli és kora tavaszi bőséges csapadék-ellátottság nem okozott érdemi kárt a gyümölcsültetvényekben, a szakértő mindezt a talaj vízkészletének feltöltődése miatt előnynek tartja. Magyarországon az átlagos gyümölcstermés évente 850-900 ezer tonna, amelyből 80-85 milliárd forint árbevétele származik a termelőknek. Ha érdekli, mi volt tavaly a helyzet, a 2017-es kajsziszezonról itt írtunk korábban.
A szövetség előzetes adatai szerint a tavalyi gyümölcstermés 750 ezer tonna, 2016-ban pedig 830 ezer tonna volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a termelési érték 2016-ban 79 milliárd forint volt, ez a múlt évben nagyjából 10 százalékkal lehetett magasabb a megemelkedett értékesítési árak miatt – közölte Apáti Ferenc.
