Ez a paradicsom és a burgonya legveszélyesebb betegsége

A hőmérséklet ingadozása és a hirtelen jött, nagy mennyiségű csapadék miatt a burgonyavész, vagyis a fitoftóra komolyan veszélyezteti a burgonya- és a paradicsomnövényeiket. A kórokozó a számára kedvező időjárási körülmények esetén akár 80-100 százalékos termésveszteséget is okozhat. Ráadásul a betegséggel hazánkban minden évben számolni kell.

A fitoftóra elsődleges gazdanövényei a burgonya és a paradicsom, de a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó gyomnövényeket is (pl. fekete csucsor) fertőzi. Ezek pedig fertőzési forrást jelentenek. A betegségről a Magyar Mezőgazdaság írt bővebben, ezt az anyagot szemléztük. A tünetek a burgonya minden részén megtalálhatók. A levél csúcsától, vagy szélétől kiinduló sárgászöld, vizenyős, félköríves foltok láthatók, amelyek közepe gyorsan elhal, és sötétbarna színűvé válik. A levél fonákján finom fehér bevonat (sporangiumtartó gyep) képződik, majd idővel a levél elszárad vagy elrothad. Ennek következtében a tő úgy néz ki, mintha leforrázták volna. A gumó héján kissé besüppedő, szabálytalan alakú foltok keletkeznek, az ilyen burgonya pedig tárolásra alkalmatlan.

A burgonyavész, vagyis a fitoftóra a burgonya legveszedelmesebb gombás betegsége - képünk illusztráció
A burgonyavész, vagyis a fitoftóra a burgonya legveszedelmesebb gombás betegsége – képünk illusztráció

A paradicsom levelén a fitoftóra szürkészöld, vizenyős, majd zöldesbarna, elmosódott szélű foltokat eredményez. A fonákon – főleg az egészséges és a beteg rész határán – itt is megjelenik a fehér sporangiumtartó gyep. Később a levelek szennyesszürkévé válnak, petyhüdten lógnak, aztán elszáradnak. A levélnyélen és a száron a foltok szabálytalan alakúak, vizenyősek, majd később sötétbarnává válnak. A paradicsom bogyóján nagyméretű, elmosódott szélű, vörösbarna foltok jönnek létre, amelyeken szintén fehér sporangiumtartó gyep alakul ki. A bogyó belső szövetei szürkésbarnává válnak, könnyen rothadnak, másodlagosan szaprofita gombák jelennek meg rajtuk.

Ez kedvez a betegségnek, és így védekezhet ellene

A kórokozónak 12-15 Celsius fok léghőmérséklet és nedvesség szükséges a fertőzéshez. Elegendő lehet akár a levél csúcsán lévő harmatcsepp is. Fertőzési források lehetnek az elhalt növényrészek és a burgonyagumó, de a talajban is fennmarad, ezért szükséges lenne 5 éves vetésforgót tartani, ami viszont kiskertben szinte megoldhatatlan. Megoldás a növénymaradványok összegyűjtése és megsemmisítése, különösen a talajban maradó burgonyagumók eltávolítása, valamint a folyamatos gyomirtás.

🍅 🥔 A kémiai védelmet a kórokozó számára kedvező években (amilyen az idei is) korán meg kell kezdeni, és folytatni kell augusztusban, valamint szeptemberben is, a szerek hatástartamától függően 7-10, vagy 10-14 naponkénti ismétlésben – írja a Magyar Mezőgazdaság.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A mennyei paradicsom Folyamatosan nő a paradicsom szerepe a zöldségkereskedelemben szerte a világon. Ez az a növény, amiből a legtöbb fogy a zöldség-gyümölcs kategórián be...
Néhány mondat a burgonya tárolásáról Mire kell figyelni ahhoz, hogy a betárolt burgonya sokáig elálljon és jó minőségű maradjon? Ezeket a szempontokat szedtük most össze cikkünkben. A bu...
Burgonyatermesztés kis helyen A burgonyatermesztés hely, idő és munkaigényes folyamat, a folyamatos gyomtalanítás, kapálás, földdel történő töltögetés miatt. Amennyiben nincsen ele...
A sikeres palántanevelés titkai Sokan el sem gondolkodnak ezen, mondván, hogy a piacon életerős palántákat lehet venni nem is túl drágán, minek vesződni a palántaneveléssel? Pedig ni...
Burgonyával trükközött, le is bukott Van, aki nem tanul a saját hibáiból sem. Így történt ez egy újfehértói vállalkozóval is, aki a napokban ismét igazolatlan eredetű burgonyát rendelt Le...
Karantén károsítót találtak egy burgonyaszállítmán... A Nébih információi szerint az utóbbi hetekben Heves megyében több zöldségtételt is meg kellett semmisíteni. Egy burgonyaszállítmányt például azért, m...