Ami pedig nem más, mint a mák. 2016-ban még úgy nézett ki, hogy lehetséges egy új, hazai morfingyár építése, ami a tiszavasvári Alkaloida Gyár Zrt. szerepét vehette volna át, miután az 2014-től kiszállt a máktokfeldolgozásból. A Neriva Pharma Kft. vezetői, Szalka János és üzlettársa, Sotkó Gyula Abaújszántóra tervezték telepíteni az üzemet, de az sajnos nem valósulhatott meg. Viszont a történet itt nem ért véget.
Az Agrárszektor anyagát szemléztük. A kezdetben 5 milliárd forintra tervezett beruházási költség ma már 7 milliárdba kerülne, de az első 2 év finanszírozási igényeivel együtt 10 milliárd kellene ahhoz, hogy a termelés beindulhasson – mondta a cégvezető a portálnak. De a késlekedés legfőbb oka a morfinpiac instabil helyzete. Szalka János szerint olyan dömpingáras szereplők vannak a piacon, akikkel nem tudnak versenyezni. Ezért tehát nincs realitása egy ilyen beruházás középtávú megtérülésének, így felhagytak a morfingyártási tervekkel.
Magyarországon a legnagyobb arányban Bács-Kiskun, Csongrád, Békés és Győr-Moson-Sopron megyében vannak mákföldek. A mák jövedelmezősége egy 8 tonnás kukorica terméséhez hasonlítható, viszont az utóbbinál sokkal jobb hatása van a talajra. A korán lekerülő, kis tömegű növényzet viszonylag kevés tápanyagot von ki a talajból, és az őszi vetéshez kiválóan elmunkálható állapotban hagyja azt hátra. Mivel a főbb termesztett növények egyikével sem rokon, kiválóan beilleszthető a vetésforgóba.
Akár búzát, akár repcét vetnek utána, az 20-25 százalékkal többet terem, mint egy kalászos elővetemény után – mondja Szalka János.
Ez egy sokkal egyszerűbben termelhető növény, mint azt sokan hiszik – állítja Szalka János, aki a tiszavasvári Alkaloida Gyár kiszállása óta azért küzd, hogy ne szűnjön meg Magyarországon a máktermelés. A nyersanyag termelése továbbra is kifizetődő tevékenység, amire tavaly egy máktisztító üzemet is épített a vállalkozó kedvű szakember.
A mákszem és mákszalma értékesítése továbbra is jól működik, tavaly kifejezetten magas volt a mag ára. Ezért Tiszavasváriban a Sotiva Seed Kft.-vel építettek egy máktisztítót 35 millió forintból.
A tavaszi mák gubója több alkaloidát tartalmaz, mint az őszi vetésűé, a magja pedig mindkettőnek alkalmas étkezésre. Mi mindkét vetésidejű és hasznosítási irányú mákkal foglalkozunk. 100-150 partnerrel dolgozunk Magyarországon és 20-30 továbbival Szlovákiában. Az ottani nagyobb birtokméretek miatt a két országban nagyjából ugyanakkora területet integrálunk.
Szalka János
Így áll a mák termesztése hazánkban
Magyarországon a mák termőterülete az utóbbi években erősen visszaesett. Néhány évvel ezelőtt még 10-12 ezer hektárnyi ipari és 1500-2000 hektárnyi étkezési mák termett, tavaly viszont már csak 5-6 ezer hektáron termeltek mákot. A mákszem ára viszont tavaly kifejezetten magas volt, ami a stabil felvásárlói háttérrel támogatva fokozhatja a termelési kedvet – mondta Szalka János. Hozzátette, hogy a mák vetésterülete valószínűleg így sem fogja elérni a 10 ezer hektárt. A szlovák határ túloldalán nagyjából 5 ezer hektáron terem mák.
Az étkezési mákszem világkereskedelmi árát a csehek szabják
A teljes piaci volumen 100 ezer tonnára tehető, amiből 30-40 ezer tonnányi mag Csehországból jön. A második legnagyobb piaci szereplő Törökország, amely 25-30 ezer tonnányi mákkal részesül a világkereskedelemből, majd a sorban a spanyolok, franciák és a magyarok következnek. A mákszem ára kilónként 300 és 500 forint között szór, és nagyjából ugyanennyit fizet egy integrátor a szalma kilójáért is. Ez utóbbinak fix ára van, míg a mákszem átvételi ára a cseh terméstől függ. Tavaly például a szárazság olyan mértékben károsította az északi máktermő területeket, hogy a mag ára soha nem látott magasságokba emelkedett: a nyár végére elérte a kilónkénti 800 forintot. A hazai átlagtermés 1,2 tonna mag/hektár, a növény termelési költsége pedig a napraforgóéhoz mérhető.
