Hogy reagálna, ha kiderülne: nem környezetbarátabb a bio?

Meglepő eredményhez vezetett egy kutatás. A vizsgálat alapján született svéd tanulmány szerint a biogazdálkodás nem is annyira környezetbarát, mint eddig gondoltuk. Arra a következtetésre jutottak ugyanis, hogy az így előállított termékek és megtermelt növények ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a hagyományos módon termelteké. A kutatás eredményét vitatják a hazai ökogazdálkodók és előre megrendelt tanulmányról beszélnek. Mindenesetre, egy magyar akadémikus hasonló eredményekről számolt be a biotermesztés földhasználati igényéről.

A Nature című folyóiratban jelent meg a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem kutatócsoportjának az a tanulmánya, amelyben azt állítják, az ökológiai gazdálkodással előállított élelmiszerek környezeti hatása nagyobb, mint a hagyományos mezőgazdaságé. Azért is érdemes odafigyelni a publikációra, mert az Európai Unió számos országához hasonlóan Svédországban is szorgalmazza az állami az ökológiai gazdálkodás arányának növelését – írja az Agrárszektor.

Nem minde arany, ami fénylik a biogazdálkodásban sem (Fotó: Pixabay, Olichel)
Nem minde arany, ami fénylik a biogazdálkodásban sem (Fotó: Pixabay, Olichel)

A szerzők szerint az ökológiai gazdálkodásnál sokkal alacsonyabb a hektáronkénti hozam a műtrágyák mellőzése miatt, mint a hagyományos nagyüzemi mezőgazdaságban, ami végső soron azt jelenti, hogy:

azonos mennyiségű bioélelmiszer előállításához lényegesen nagyobb területre van szükség. Emiatt az ökológiai termelés sokkal nagyobb éghajlati hatást fejt ki.

A cikket Timothy Searchinger (Princeton Egyetem), Stefan Wirsenius (Chalmers Műszaki Egyetem), Tim Beringer (Humboldt Egyetem, Berlin) és Patrice Dumas (Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Kutatóközpont, Montpelier) írta. A kutatók egy új módszert dolgoztak ki a földhasználat éghajlati hatásának értékelésére. Az eredmények szerint az ökológiai élelmiszerek sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagynak.

Nagyobb a bioborsó éghajlati hatása, mint a hagyományosé

„A tanulmányunk azt mutatja, hogy a Svédországban termesztett bioborsónak mintegy 50 százalékkal nagyobb az éghajlati hatása, mint a hagyományosan termesztett borsónak. Más termények esetében még nagyobb a különbség, például a svéd biobúza esetében megközelíti a 70 százalékot” – nyilatkozta Stefan Wirsenius, a Chalmers egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője.

A „Carbon Opportunity Cost”-nak elnevezett számítási módszer lényege, hogy figyelembe veszi a nagyobb földhasználat hatását, az erdőirtásból származó magasabb szén-dioxid-kibocsátást. „Azt a tényt, hogy a nagyobb mértékű földhasználat nagyobb klímaváltozást eredményez, gyakran nem vették figyelembe az ökológiai és hagyományos élelmiszerek korábbi összehasonlításainál. Pedig ez a hatás sokszor nagyobb, mint amit az üvegházhatású gázok okoznak” – mondta Stefan Wirsenius. A svédek azt is állítják, hogy éghajlati szempontból a biogazdaságokban előállított hús- és tejtermékek is terhelőbbek, mint a hagyományosak. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ökogazdaságok nem abrakolnak, csak szálastakarmányokat használnak, így több földet is igényelnek, mint a hagyományos gazdaságok.

Érkezett válasz a hazai bioszakma részéről

A svéd publikációt Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke véleményezte. Szerinte léteznek olyan nemzetközi tanulmányok is, amelyek szerint az ökológiai gazdálkodás a jelenlegi technológiai szinten is több, mint 10 milliárd embert tudna eltartani a Földön. Szerinte nevetséges a cikk azon az állítása, hogy ha nem használunk műtrágyát, akkor ugyanannyi termék előállításához jóval nagyobb termőterületre van szükség.

A szerves trágya, a komposzt és a zöldtrágya beltartalmi értékeiből adódóan sokkal összetettebb tápanyagok a növény számára, mint a műtrágya, nem is beszélve a talajéletre gyakorolt kedvező hatásukról – mondta. Az elnök úgy véli, a tanulmány megrendelésre született, ami az iparszerű mezőgazdaság és az ebben felhasznált műtrágyák, vegyszerek, GMO-s vetőmagok minél szélesebb körű elterjedését hivatott szolgálni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Biogazdaság vagy ökogazdaság? Mi a különbség a bio, az öko és az organikus jelzővel ellátott termények, zöldségek, gyümölcsök között? Ha valakinek biogazdasága van, az egyben ökoga...
Fertőzött lehet a humusz és a szarvasgombás zöldsé... A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleménye szerint alapos a gyanú, hogy Keksz Zsolt egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botuliz...
Biopiaci helyzet – kitekintés Tudta, hogy a miniállamban, Liechtensteinben is folyik biogazdálkodás? És azt, hogy az egyik legújabb trend szerint inkább almából készítik a mézet? K...
Újra Vidék Mustra a belváros szívében! Naponta változó kínálattal újra nyit Budapesten a Vidék Mustra a belváros szívében. Hétfőtől szombatig a Belvárosi Piacon, péntekenként pedig a Szabad...
Nem volt bio a fertőzött humusz és zöldségkészítmé... Fontosnak tartjuk tisztázni az elmúlt héten nagy port kavart fertőzött humusz és különböző zöldségkészítmények ügyében kialakult téves híreket. A NÉBI...
Mi a gond a hazai biopiaccal? Egy éve hatályos az az igen hosszú nevet viselő rendelet, ami az ökológiai gazdaságokból származó termékek tanúsítására vonatkozik. Célja a fogyasztói...