Mi jellemzi jelenleg a termelők fajtaválasztási szokásait a kalászosoknál, az idei év időjárási és inputanyag anomáliái változtatnak-e majd ezeken, illetve kell-e módosítani egyáltalán? Ezeket a kérdéseket Bene Zoltánnal, a Karintia Kft. cégvezetőjével beszéltük át.
Vannak-e friss híreik az aratásról?
A nyári betakarítás a végéhez közeledik. Az árpa aratását befejezték a termelők, az Alföldön a búzáét is, sajnos, ideje korán, a Dunántúlon pedig szintén a végénél jár a művelet. Az eredmények az Alföldön sokkolóak. Vannak olyan megyék, ahol még a 3 tonnát sem érte el a termésátlag. Az árpa esetében viszont találkozunk akár 7-8 tonnát meghaladó eredményekkel is, igaz, ez csak a Dunántúlra jellemző. A Nyugat-Dunántúli régió és Tolna megye 6 tonna feletti megyei átlagokkal büszkélkedhet, de az országos átlag is közel 5 mázsával haladja meg a búza átlagát.
Az árpa ismételten eredményesebben tudta elkerülni az aszály okozta károkat, aminek oka a tenyészidejében, konkrétabban a búzáénál korábbi kalászhányásában és érésében keresendő. Ha a közel fél tonnás terméselőnyhöz hozzávesszük, hogy az árpát olcsóbban fogjuk tudni előállítani várhatóan a jövőben is, ez a takarmányárpa vetésterületének további növekedését generálhatja Magyarországon.
Az extrém piaci környezet az árpa malmára hajtja a vizet. Ám itt is érdemes figyelni néhány dologra.
Mik lennének ezek?
Jellemzően az elmúlt időszakban az árpa esetében is a bő termés bűvöletében éltünk. A fajtaválasztásnál gyakran ez a legfontosabb szempont. Tény, hogy a termés mennyisége fontos! Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a minőség és a megbízhatóság, valamint a szélsőséges időjárást jobban elviselni képes fajták előretörése szintén fajsúlyosabbá kell, hogy váljon a jövőben. Hiszen a terméskorlátozó tényezők egyre inkább szaporodni látszanak, gondoljunk csak az időjárásra vagy a magas műtrágyaárakra, amelyek mellett a gazdák kétszer is meg fogják gondolni, hogy mennyi tápanyagot juttassanak ki.
Az árpa esetében is felértékelődik a nitrogén hasznostó képesség. Fontos, hogy a fajtaválasztásnál ezt a szempontot is figyelembe vegyük, hiszen a tét óriási. A költségek jelentősen emelkednek, de ezeket kontroll alatt tudjuk tartani, míg a bevételre a ráhatásunk sokkal kisebb. Amennyiben olyan fajtát használunk, ami a rendelkezésre álló nitrogént hatékonyabban képes felvenni, takarékoskodhatunk a kijuttatott mennyiséggel is.
Az árpánál nagyon fontos paraméter a hektolitersúly. Látjuk, hogy idén nagyon komoly problémák adódtak ezen a téren, amik jellemzően a betakarítás első időszakában jelentkeztek. Akkor bőven 60 kg/hl alatti értékekkel találkoztunk. Ezzel az a probléma, hogy a kereskedők és a feldolgozók egy nagyobb hektolitersúly-elmaradás esetén akár vissza is utasíthatják a tételt, ami bizonytalanná teszi az értékesítést. Pedig az első bevételek jellemzően az árpa eladásából szoktak származni. Pénzügyi tervezhetőség szempontjából tehát, egy fontos növényről beszélünk.
Nem utolsó sorban a beltartalom, gondolok itt a fehérjetartalomra, is egyre nagyobb figyelmet érdemel. A takarmánykeverők számára ez egy különösen fontos paraméter, mivel a takarmányalapanyagból hiányzó fehérjét csak rendkívül drága, egyéb fehérjékkel lehet pótolni. A beltartalom vizsgálata – amint ezt a búza esetében már megszokhattuk, – az árpa esetében is egyre fontosabb tényezővé válhat.
Térjünk rá a legnagyobb területen vetett kalászosra. A búza fajtaválasztás tendenciák hogy változnak?
A búzatermesztésben is egyértelműen a bő termés volt a hívószó az elmúlt években. A gazdák a tervezés során gyakran már nem is gondolkodtak 9-10 tonna alatti termésátlagokban, de most, hogy szembe jön a keserű valóság, a körülmények rákényszerítik őket arra, hogy újra tervezzenek. Itt is a nitrogén hasznosító képességre, mint az egyik legfontosabb tulajdonságra hívnám fel a figyelmet. Ez biztosan nagyobb hangsúlyt fog kapni, hiszen ez a tulajdonság fajtáról-fajtára jelentős mértékben változik. Nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló nitrogént milyen mértékben és hatékonysággal használja az adott növény. Meggyőződésem, és már tapasztaljuk is ezt, hogy a gazdák a minőséget adó búzafajták iránt egyre nagyobb érdeklődést mutatnak. Ennek az az oka, hogy a szélsőséges időjárás egyre inkább egy terméskorlátozó tényezővé válhat. Ha a körülmények már “csak”5-6 tonna elérését teszik lehetővé, akkor nem mindegy, hogy a termény takarmány, gyenge euro vagy prémium minőségű. Mert az árkülönbség, ha az ember körbe néz a piacon, igenis jelentős tud lenni. A gazdák egyre inkább úgy gondolkoznak, hogy akkor legalább a lecsökkent mennyiségből hozzuk ki a maximumot. Véleményünk szerint tartósan is fordulhat a trend. Ugyanakkor, természetesen nagyon fontos a fajta termőképessége, ami az egyik, ha nem a legfontosabb tulajdonság.
És ha már takarékosság, a nitrogén hasznosító képesség mellett mindenképpen fontos megemlíteni, hogy a vetőmag ára az előző évhez képest lényegében megduplázódott. Ez azt jelenti, hogy a fajtaválasztás tétje a vetőmagköltség oldaláról nézve kétszer akkora. Nagyon nem mindegy, hogy az adott fajtából mekkora mennyiséget kell vetni, hiszen a vetési normák 160-180 kg-tól felfelé óriási szórást mutatnak. Ez a hektárra vetített költségben akár20-30%-os különbséget jelenhet. Nem szabad megállni a vetőmag egységár ismereténél. A hektárköltség ennél sokatmondóbb. Ez annál is inkább javasolt, mivel létezik egy olyan beidegződés, hogy szárazság idején emelik a vetési normát, ami nem biztos, hogy jó gyakorlat. Ne felejtsük el, hogy ilyenkor azt érjük el, hogy az adott rendelkezésre álló tápanyag- és vízmennyiségért még több növény kénytelen konkurálni. Mindenképpen körültekintően járjunk el.
Van-e még javaslata az aszály és hőség negatív hatásainak tompítására?
Látjuk a tendenciát, évek óta növekszik a korai érésű búzák szerepe, ami egyébként a szóják esetében is megfigyelhető. A koraiság itt nem feltétlenül csak az érést jelenti, hanem a szemkitelítődés szakaszának nyújtását, a kalászhányás és az érés közti időszak meghosszabbodását. Fontos hogy a korai érés egy nagyon korai kalászhányással párosuljon, mert ebben az esetben az ökölszabály szerint minden egyes nap, amit nyerni tudunk, ebben az időszakban mintegy 200 kg-mal növelheti a terméseredményünket. Ha kiszámoljuk, 200 kg búzával jelenleg napi 25-30 ezer forintos bevételtöbbletet jelenthet.
A cégcsoport nemesítői egyébként a Pannon régióra nemesített genetikáinknál a bő termőképesség és a prémium minőség elérése, mellett már hosszú évek óta a nitrogén hasznosító képességet és a koraiságot szem előtt tartva dolgoznak. Olyan fajták nemesítése a cél, amelyek a lehető legrövidebb időt töltik kint, szélsőséges időjárási körülmények között a szántóföldeken.
(x)
