Az elmúlt 40 évben nem tapasztaltak hasonló válságot a gazdák a zöldség- és gyümölcstermelők európai egyesülete, a PROFEL szerint. Mivel az aszály júliusban is tartott, ezért a zöldségfélék hozama drámaian csökkent. A zöldségtermesztés helyzete Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban – és Magyarországon a legsúlyosabb.
Az Agrárszektor portál az euractiv.com-ra hivatkozva írt a témáról, ezt az anyagot szemléztük. Az európai zöldség- és gyümölcstermelőket tömörítő PROFEL szerint a fagyasztott és konzervipari célra szánt zöldségfélék érintettek a legjobban az aszálykár következményei miatt. Az Agrárszektor megjegyzi, hogy Magyarországon a csemegekukorica a legfőbb ilyen felhasználásra termelt árunövény, amelyet jellemzően öntözött körülmények között állítanak elő. A légköri aszály viszont kedvezőtlenül befolyásolja a csövek termékenyülését.
A várttól eltérő ütemben érkező konzervipari termékek nehéz helyzetbe hozzák a gyárakat is, mert a kisebb előállított mennyiségre így magasabb gyártási költség tevődik rá. Ezt azonban nem lehet az árérzékeny fogyasztók felé érvényesíteni. Mindebből az következik, hogy a beszállító gazdák járhatnak rosszul. A nyomott ár azzal indokolható, hogy nem akkor, nem annyit és nem olyan minőségben szállított az áruból, ahogy azt a megállapodásban előre rögzítették.
Bab és borsó – a legrosszabb helyzetben
A PROFEL a legnagyobb hozamveszteségeket a bab és borsó termésében valószínűsíti: a kiesés 20-50 százalékos lehet. Ebben a két kultúrában egymás után ez a harmadik nehéz év. A tavaszi szárazságban virágzó borsót és a júliusi viharoktól megtépett babot komoly károk érték. A hagymatermés 15-50 százalékkal lett kevesebb, mint egy átlagos eredményű évben. A cukkini és a spenót is rosszul termett, a hollandok pedig a gyenge krumplitermés miatt izgulhatnak. A másodvetésű termények pedig sok helyen ki sem keltek a szárazságban.
Enyhítettek a zöldítés követelményein
Az EU Bizottság a kontinenst sújtó aszály miatt felmentést adott a zöldítési követelmények teljesítése alól a gazdáknak. Továbbá engedélyezte a területalapú, illetve vidékfejlesztési pénzek magasabb összegű előlegének kifizetését is – írta az Agrárszektor cikke.