Európai Uniós elismerést és védelmet kapott a Vasi vadkörte pálinka

Oltalom alá vette a „Vasi vadkörte pálinka” elnevezést március 25-én az Európai Bizottság. Ezzel 66-ra emelkedett az uniós oltalomban részesülő magyar földrajzi árujelzők száma. A Vasi vadkörte pálinka a korábban már bejegyzett elnevezések után a kilencedik pálinka a sorban, amely uniós oltalmat kapott. Az eddig oltalmat kapott elnevezések: Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka. Nézzük meg közelebbről a vasi pálinkaváltozatot!

A „Vasi vadkörte pálinka” Vas és Zala megyék területén elhelyezkedő üzemekben készülhet, kizárólag ezeknek a megyéknek a területéről gyűjtött vadkörte felhasználásával, és csak a termékleírásnak megfelelő pálinkák hozhatók forgalomba „Vasi vadkörte pálinka” néven. A magas arányú vadkörte felhasználása a Vasi vadkörte pálinka aromájára jelentős hatással van. Kifejezett vadkörte illat jellemzi, a vadkörte fanyar és pikáns íze pedig rusztikus textúrával, fűszeres és mézes jegyekkel párosul. A felhasznált vadkörte alacsony cukortartalma és fanyarsága miatt a pálinka előállítása speciális szaktudást igényel – írta az Agrárminisztérium.

A Vasi vadkörte pálinka Vas és Zala megyék területén elhelyezkedő üzemekben készülhet, kizárólag ezeknek a megyéknek a területéről gyűjtött vadkörte felhasználásával - képünk illusztráció
A Vasi vadkörte pálinka Vas és Zala megyék területén elhelyezkedő üzemekben készülhet, kizárólag ezeknek a megyéknek a területéről gyűjtött vadkörte felhasználásával – képünk illusztráció

A földrajzi árujelzők használata olyan eszköz az előállítók kezében, amely komoly gazdasági előnyt jelenthet. A 2020 januárjában közzétett Európai Uniós statisztikai adatok szerint a földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek értékesítési ára átlagosan kétszer magasabb, mint az ezzel nem rendelkező termékeké.

A Vasi vadkörte pálinka termékleírása

Illatában kifejezett körte citrusos, fűszeres jegyek mellett visszafogott parfümösség, fanyar illat jellemzi. Ízében száraz, diszkrét frissesség és fűszeresség mellett egy kevés méz, füstös jegyek jelennek meg. Lecsengésében pikáns, citrusos aromák és diszkrét fanyarság, rusztikusság is megjelenhet – írta róla az Agrárminisztérium Borászati és Kertészeti Főosztálya.

A többi gyümölcshöz viszonyítva a vadkörte cukortartalma rendkívül alacsony.

Ezért egységnyi pálinka előállításához nagyobb mennyiségű vadkörtére van szükség, mint egy közönséges körtepálinka esetében. Ez a magas arányú vadgyümölcs felhasználás a pálinka aromaanyagaiban is megjelenik. A vadkörtének nemcsak a „Vasi vadkörte pálinkára” jellemző fanyarság, hanem a pikánsság, kevésbé selymes, inkább rusztikus textúra, fűszeres és mézes jegyek is köszönhetőek.

A főbb fajták

Fajtáját tekintve az átvett körte mennyiség minimum 75 százalékának vadkörtének (közönséges vadkörte Pyrus pyraster ssp. pyraster), a fennmaradó maximum 25 százalékának őshonos és elismert körte fajtának kell lennie. Az őshonos és az államilag elismert körtefajták:

  • Bosc kobak,
  • Conference,
  • Clapp kedveltje,
  • Hardenpont téli vajkörte,
  • Tüskés körte,
  • Sózó körte.

A termőhely

Vas és Zala megye nyugati része az Alpok lábánál terül el, ahol kelet felé haladva a domborzat egyre lankásabbá válik, a terület nagy részét erdő borítja. A területre elsősorban a barna-, csernozjom típusú közepesen kötött, enyhén savas talajok a jellemzőek. A vadkörte termőterületét a lankásabb hegylábfelszínek és az ehhez kapcsolódó területek alkotják. A csapadék éves átlagban 600-800 milliméter között van, ugyanakkor az érési időszakban, szeptemberben és októberben csapadékszegényebb időjárás jellemző a területre. A napsütéses órák száma magas, 1700-1800 óra évente. Az Alpok közelségének köszönhetően a szomszédos megyékhez viszonyítva a terület kissé hűvösebb. A vadkörte kedveli a déli fekvésű, érési időszakban meleg, pangó vizektől mentes, száraz és napfényes területeket, azok barna-, csernozjom típusú kötöttebb talaját, és kevésbé záródott lombkoronájú erdőket. Ahol a vadkörte gyümölcsfa jól érzi magát és megfelelő számára a fentebb említett talaj és mikroklíma, ott hosszú évtizedekig akár évszázadokig is elélhet a vadkörtefa. Az eltérő évenkénti időjárási viszonyok a termés mennyiségét befolyásolhatják.

A Vasi vadkörte pálinka előállítása Vas és Zala megye közigazgatási határán belül történik. Kizárólag ezen a földrajzi területen elhelyezkedő kereskedelmi pálinkafőzdékben szabad cefrézni, erjeszteni, lepárolni és pihentetni is.

Fizikai-kémiai jellemzők:

Hidrogéncianid-tartalom legfeljebb 5 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva
Réztartalom legfeljebb 9 mg/l késztermék

Érzékszervi tulajdonságok:
  • Tükrösen tiszta, színtelen.
  • Illatában kifejezett körte citrusos, fűszeres jegyek mellett visszafogott parfümösség, fanyar illat jellemzi.
  • Ízében száraz, diszkrét frissesség és fűszeresség mellett egy kevés méz, füstös jegyek jelennek meg, lecsengésében pikáns, citrusos aromák és diszkrét fanyarság, rusztikusság is megjelenhet.
  • A felhasznált gyümölcs jellemző ízét és illatát a pihentetés során megőrzi.

A pálinka alapja a megfelelő érettségű, azaz legalább 14 referencia % szárazanyag-tartalmú, jó vagy kitűnő minőségű gyümölcs. A gyümölcs mennyiségi átvétele mérlegelésen alapszik. Az átvétel során a minősítés mintavétel alapján történik. Érzékszervi minősítés (érettségi fok érettől-túlérettig, egészséges, tiszta, idegen anyagtól- föld, levél, gally, kő, fém, egyébmentes, valamint penész, és rothadástól mentes stb.) és szárazanyag-tartalom vizsgálat alapján történik meg a minőségi ellenőrzés és átvétel (cukortartalom, pH mérés). A gyümölcsnek rendelkeznie kell továbbá a származás dokumentumaival. Követelmény, hogy a beszállító nyilatkozzon a gyümölcs eredetéről, és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásáról. További részleteket itt lehet elolvasni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
2014-es repcetermesztés az Európai Unióban Napvilágot láttak a friss adatok az idei repcetermesztésről. Cikkünkből kiderül, ki termelte a legtöbb repcét, és hogy Magyarország hol áll az uniós r...
2014-es sertéspiac az Európai Unióban Bár még Anglia és Belgium adatai hiányoznak, az eddig nyilvánosságra hozott információkból az látszik, hogy az Európai Unió sertésállománya, noha csak...
Sertéslétszám alakulása Európában Az utóbbi hetekben sorra jöttek azok a támogatások, melyek a sertéstartást kívánják segíteni. Lássuk, hogyan alakult az elmúlt években a sertéslétszám...