Ettől különleges a meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlása

A megfelelő mennyiségű és minőségű termés elérése érdekében meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlása egyaránt kellően nagy figyelmet érdemel. Fontos a jó összetételű alap- és fejtrágya, amit célszerű a fenológiához igazított lombtrágyával a vegetáció során több alkalommal kiegészíteni. Cikkünkből kiderül, hogyan és mikor érdemes a tápanyagot pótolni ezeknél a fajoknál.

Sok termelő kételkedik abban, hogy a lombon keresztül kijuttatott műtrágyák mire is elegek, mivel nem túl nagy mennyiségekről van szó. A teljes tápanyag-utánpótlást nem is lehet lombon keresztül megoldani. Ám nem is ez a célja. Ezzel a technológiai elemmel segítjük a növényt, hogy a megfelelő fejlettségi állapotában ahhoz az NPK és mikroelem kombinációhoz jusson, amire a legnagyobb szüksége van – írta írja Dr. Sallai-Harcsa Marietta mezőgazdasági szaktanácsadó, növényorvos blogjában az Agrofórumon.

A meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlása sajátos kezeléseket igényel
A meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlása sajátos kezeléseket igényel

A meggy és a cseresznye környezeti igénye eltérő, de tápanyagigényük egymáshoz hasonló. Tápanyagfelvételi időszakuk a többi gyümölcsfajhoz képest rövidebb, ezért időben kell gondoskodni a megfelelő alaptrágyázásról. A gyümölcsök korán beérnek, ezért nagyon fontos a megfelelő fejtrágyázás, illetve a kiegészítő lombtrágyázás pontos időzítése. Ezen kívül szüret után, a nyári időszakban is nagy figyelmet kell fordítani a gyümölcsfák megfelelő víz-, tápanyagellátására, hiszen így lehet megfelelő kondícióban tartani a növényeinket.

Általánosságban a tápanyag-utánpótlásról:

  • Mindkét faj klórérzékeny, így az alap-, illetve fejtrágya esetén a kálium utánpótlást egyaránt szulfátos műtrágyákkal kell megoldani.
  • Fontos a víz- és tápanyagellátás, továbbá az időzítés a megfelelő minőség és kondíció eléréséhez.
  • Betakarítás után a fákat fel kell tölteni tápanyaggal a következő évi termés megalapozása érdekében.
  • A talaj felső 40-45 cm részéről talajvizsgálati elemzés szükséges a megfelelő összetételű tápanyag-utánpótlás elvégzéséhez. Ezt célszerű évente egy levélanalízissel kiegészíteni. Így tudhatjuk, mit tud felvenni a növény és mire kell odafigyelni a gyökéren és a lombon keresztüli növénytáplálásnál.
A főbb tápelemek szerepe:

Nitrogén leginkább a levélben, hajtásban, termőrészekben, a gyümölcsben található. Legnagyobb igény az intenzív növekedési időszakban, illetve a gyümölcsfejlődés idején van rá. Rossz nitrogén-ellátottság esetén rügy-differenciálódási zavarok jelentkezhetnek. Gyengül a gyümölcsök kötődése és erős gyümölcshullás is felléphet. A két faj közül a jó nitrogénellátásra a meggy igényesebb.

Hiány esetén a levelek aprók, keskenyek, halványzöld színűek. Hamar narancsvörös színbe mennek át és roppant gyorsan lehullanak az ágakról. Így kevés termőrügy alakul ki, kevesebb a virág, kisebbek a termések és a színük is halványabb lesz. Nitrogén-túladagolás esetén a fák fogékonyabbá válnak a betegségekre, kevésbé ellenállóak lesznek a fagyokkal szemben, a termés színe és íze gyengébbé válhat.

A foszfor a növények generatív szerveinek kialakulásában játszik nagy szerepet, egyenletes ellátása azonban az egész növény fejlődése szempontjából fontos. A legnagyobb igény a kezdeti fejlődés időszakában van rá. Hiány esetén növekedési zavarok jelentkeznek, a lomb sötétzölddé, aztán vörössé változik.

A kálium a gyümölcsfák esetében a legnagyobb mennyiségben felvett tápelem. Fontos a vízháztartásban, segít a fagy elleni védekezőképesség növelésében. Erősíti a betegségekkel szembeni ellenállóságot is. A termés minőségi paramétereinek fő meghatározója, hiánya esetén a hozam és a minőség is csökken. A kijuttatott kálium mennyiségét a nitrogénhez viszonyítják. Ott, ahol nagyobb mennyiségű nitrogénnel dolgoznak, a kálium arányát is emelni kell. Felvétele a vegetációs idő előrehaladtával növekszik, a cseresznye különösen igényes a megfelelő káliumellátásra. Hiánya esetén a levelek felfelé besodródnak a levélszélek bebarnulnak, majd később ezek a foltok összeolvadnak.

A kalcium: az élettani szempontok mellett ez a gyümölcsök pulton tarthatóságát leginkább befolyásoló elem. Hiánya esetén a fiatal levelek csúcsának elhalása látható. Túladagolása esetén kalcium-antagonizmus, azaz vashiány tünetek lépnek fel. Túlzott jelenléte gátolhatja a Mg, a B, a Mn, a Zn és a Cu felvételét.

Hiánytünetek

Magnéziumhiány esetén a levélérközök erős sárgulása, majd elhalása következik be, általában a főér mentén, két oldalon.

Bórhiánynál rossz a színeződés, rossz a kötődés, a fiatal levelek kicsik, sárgulnak, a hajtáscsúcsok torzultak, elhalnak.

Rézhiány esetén leáll a levelek növekedése, a levélszélek felpördülésével levélhullás kezdődik. A hajtáson csúcsszáradás jelentkezik, ún. „bosszorkányseprűség” alakul ki.

Vashiány klorózis: a sárgulás a legfiatalabb leveleken kezdődik. A levelek lehullása után szélsőséges esetben az ágak elhalása is bekövetkezhet.

Mangánhiány: finom érközi sárgulással jár, ami hasonlít a kezdődő vashiányra, de a mangán hiánya nem a legfiatalabb leveleken kezdődik. A sárgulás erősödésével úgynevezett hálós klorózis alakul ki, zöld erekkel, ezt követően sárgásfehér pettyezettség is jellemző lehet.

Cinkhiány: általános tünete az aprólevelűség és a rozettás levélállás. A kis levelek teljesen sárgultak, mereven felállóak, görbültek, töredezettek lesznek. A fő- és az oldalerek is zöldek maradnak. Ez a hiány rossz hatással van a virágzásra és a terméskötödésre egyaránt.

Összefoglalva a meggy jobban érzékeny a nitrogénellátásra, ám az egyes fajták között vannak különbségek. A nitrogénhiány a hajtás és a termővesszők arányával áll összefüggésben, mivel azok a fajták, amelyek rövid termővesszőket képeznek, aránylag több nitrogént igényelnek, hogy megfelelő arányban képződjenek hosszabb hajtások is a termőegyensúly fenntartásához. A korona belsejében csak akkor képződnek virágrügyek, ha a hajtások leveleinek nitrogéntartalma megfelelő. A kijuttatott nitrogén mennyiségét a metszés módjával és erősségével, valamint a hajtásnövekedéssel is jól össze kell hangolni.

Cseresznyére és meggyre szabott gyakorlat
  • Kisebb adag kell, ha a növekedés eléri az 50-60 cm, itt problémák léphetnek fel a gyümölcs húskeménységével, illetve érésével. Nagyobb mennyiségű nitrogénre van szükség, ha a hajtásnövekedés csak 20-25 cm hosszúságot ér el. Itt nagyon fontos, hogy a kijuttatott műtrágya a növekedési időszakban kerüljön ki. Rendkívül fontos a mikroelem pótlása is, hiszen számtalan biokémiai folyamatban szerepet játszanak.
  • Káliumból sokat használnak fel a meggyfák, hiány esetén legyengülnek a fák, a termőképességük pedig csökken. Fajta és termőhely függő, de a nitrogénadag emelésénél célszerű a káliumadagokat is növelni.
  • Foszfor esetében a túladagolás elkerülésére érdemes odafigyelni, különösen meszes talajokon, mert azokon cinkhiányt idézhet elő. Ennek az elemnek a hiányára a meggy különösen érzékeny.
  • A meggy a mikroelemek közül érzékeny még a vas- és a mangánhiányára, ez levegőtlen, illetve nagy mésztartalmú talajokon jelenthet nagyobb problémát. Ezeknek a mikroelemeknek a pótlása kelatizált lombtrágyákkal jól kezelhető.
  • Mindkét faj viszonylag N- és K-igényesnek mondható, ezért a megfelelő termés eléréséhez szükséges a megfelelő N/K arány.

Cseresznyénél ki kell térni az éréskor lehulló csapadék hatására bekövetkező termésrepedésre is. Ez még egy jól ellátott állományban is komoly károkat okozhat. Ennél az esetnél nagy gondot kell fordítani a megfelelő időben és módon elvégzett kalciumpótlásra. Ezt már a gyümölcsnövekedés időszakától kezdve, fajtától függően, több alakalommal is célszerű elvégezni. Ebben az időszakban ezt leghatékonyabban lombon keresztül tudjuk a kijuttatni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Így maradt bio a nem bio cseresznye Személyes hangvételű cikket olvastunk a Kapanyél oldalán, mely a cseresznyefák hasznosságáról szól. Pro és kontra érvek kerülnek egymással szembe, szó...
A cseresznyepiac alakulása Európában A világon a legtöbb cseresznyét Törökországban termesztik; az Európai Unión belül Spanyolország jár az élen a termesztésben; Magyarországon átlagosan ...
Már látszanak a moníliával fertőzött hajtások... A meggyfák (amelyek leginkább ki vannak téve a moníliának) a sziromhullás fázisába léptek. A virágok szirmai lassan lehullanak a fákról, a fákon pedig...
Jó a termés a szántókon, meggyből viszont kevesebb... Felemás híreket kaptak a gazdák ezen a héten a várható terméssel kapcsolatban. A szántóföldekről jó hírek érkeztek, gabonából nem fogunk hiányt szenve...
Nagyot szakíthatnak idén a magyar meggytermelők kü... A hazai piacokon a napokban már megjelent a magyar, korán érő meggy, megkezdődött hát a meggyszezon is. A termelők idén fokozott külföldi érdeklődésre...
Új szupergyümölcs terem Magyarországon Különösen egészséges meggyfajtát nemesítettek ki hazánkban. Különlegessége C-vitamin tartalmában rejlik, amely képes fedezni a szervezet teljes szüksé...