Az elmúlt egy hét nagyrészt száraz, de egyre melegebb időjárása kedvezett a tavaszi munkáknak, és a vegetáció gyors fejlődésének, ugyanakkor a talajok felszín közeli rétege sokat száradt a múlt hét közepi esők óta. A folytatásban azonban a már kritikusan száraz északnyugati tájakra is érkezik eső, amihez lehűlés is társul. Szombaton csak pár fokkal, majd hétfőtől jelentősen visszaesik a hőmérséklet, keddtől pedig az éjszakai fagyoktól is védeni kell a virágzó gyümölcsfákat.
A mögöttünk álló egy hétben jellemzően száraz, napról-napra melegebb időjárás uralkodott hazánkban. Csak kedden fordultak elő záporok az ország keleti felén, de ezekből is kevés helyen hullott 1-2 mm-t meghaladó mennyiség. Bár a megelőző időszakban több hullámban is volt csapadék, de az elmúlt 30 nap során az északnyugati országrészben így is alig esett, és a déli, délnyugati tájak kivételével országszerte hiányt mutat az elmúlt egy hónap csapadékösszege. A talajok felszín közeli része mindenütt sokat száradt az egy héttel ezelőtti állapothoz képest, a Rábától északnyugatra viszont kritikusan száraz már a felső 20 cm-es réteg. A közepes és mélyebb talajrétegek többnyire jó vízellátottságúak, az Alföld keleti és déli tájain foltokban még mindig előfordul belvíz.
A hőmérséklet a múlt hét közepén átvonult hidegfront mögött jelentősen visszaesett a megelőző időszakhoz képest. Múlt csütörtökön és pénteken csak 10 fok körül alakultak a maximum értékek, és a hideg levegő nyugalomba kerülésével péntek hajnalban országszerte erős, -3 és -6 fok közötti fagyok alakultak ki. Még szombaton és vasárnap is sokfelé hűlt fagypont alá a levegő a hajnali órákban, majd vasárnap napközben jelentős melegedés kezdődött. A hét elejétől megszűntek a fagyok, napközben pedig 15-20 fok közé melegedett a levegő. Az 5 cm-es talajhőmérséklet most 9 és 12 fok között alakul, és bár jelenleg nagy területen meghaladja a 10 fokot, ez még nem tekinthető tartósnak – olvasuk az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében.
Az őszi vetések jellemzően jó állapotban vannak, megindult a tavaszi fejlődésük. Az őszi búza szépen meg van bokrosodva, és a repce is jól néz ki. Az elmúlt napok 10 fok fölötti átlaghőmérsékletének hatására egyre több gyümölcsfajta virágzik, vagy áll közvetlen virágzás előtti állapotban. A mandula és kajszi mellett már az őszibarack is virágot bontott, valamint az alma és körte virágrügyei is erősen meg vannak duzzadva.
A szántóföldi állományok jó állapota annak köszönhető, hogy augusztus utolsó dekádjában több hullámban jelentős csapadék hullott, így az őszi káposztarepce vetése a történelmi aszály után már kellően nedves talajba történhetett. A csapadékos idő szeptemberben is folytatódott, így a repce szépen kelt és gyorsan fejlődött. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző száraz idő és optimális nedvességtartalmú talaj kedvező körülményeket teremtett. A hónap közepétől a talaj felső rétege egyre jobban kiszáradt, nehezítve ezzel a kelést. A november első hetében érkezett csapadékra igen nagy szükség volt az egyenetlenül kelt táblák egységesedéséhez, a sokáig kitartó enyhe időben az állományok kellően megerősödve indultak a télnek. A decemberi újabb bőséges csapadék hatására a talaj egyre mélyebb rétegei nedvesedtek át, töltődtek föl az Alföldön is, ami a növények tavaszi-nyári fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az év első hónapjában folytatódott az esős idő, egymást követő mediterrán ciklonok hoztak országszerte kiadós csapadékot, melyet a talaj már befogadni nem tudott, így egyre nagyobb területen jelentek meg a belvízfoltok, elsősorban az Alföldön. Január második felére már az ország túlnyomó részén elérte, a középső országrészben 100-150 mm-rel meg is haladta a szeptember eleje óta összegzett csapadék az őszi vetésű növények számára optimális mennyiséget. Január végén szárazabbra és kevésbé enyhére fordult az idő, de az igazi tél csak február első hetében érkezett meg. Február első fele száraz, hideg időt hozott, a tél folyamán egyedül ekkor sikerült a talajnak 5-20 cm mélyen átfagynia, miközben a belvizes területek kiterjedése lassan csökkent. A télies időjárás csak átmenetinek bizonyult, február közepén jelentően megenyhült az idő, de az egész hónap szárazabb maradt az ilyenkor szokásosnál, és március első két dekádjában is csak a déli országrészben hullott az átlagosnál több csapadék. Ezzel együtt az összegzett csapadék az ország döntő részén még mindig meghaladja az optimális mennyiséget.
A tenyészidőszak kezdete óta tartó szokásosnál enyhébb idő hatására az összegzett hőösszeg számottevően meghaladja az optimális értéket, a déli országrészben több, mint kétszerese annak.
A folytatásban két hullámban érkező lehűlés veti vissza a vegetáció idő előtti fejlődését, és csapadék is érkezik. Pénteken nappal még sokfelé melegszik 20 fok fölé a levegő, majd a nap második felében észak felől megvastagszik a felhőzet, és éjszakától egyre többfelé ered el az eső. Szombat délutánig nagy területen lehet 2-10 mm közötti mennyiségre számítani.
A hőmérséklet ekkor az ilyenkor szokásos, 13-18 fok közötti értékekre esik vissza, majd vasárnap este újabb hidegfront éri el térségünket, ami mögött a jövő hét első felében hideg, sarkvidéki eredetű levegő árasztja el a Kárpát-medencét hétfőn és kedden erős, többfelé viharos szél kíséretében. Vasárnap estétől hétfő estig újabb 10 mm körüli csapadékra van kilátás, kedden és szerdán pedig hó és havas eső záporok is kialakulhatnak, de ezekből már nem érkezik jelentős mennyiség. Hétfőtől napközben is 10 fok alatti hőmérsékletek lesznek jellemzőek, kedden és szerdán hajnalban pedig nagy területen hűl fagypont alá a levegő, a szélvédett területeken főként szerdán lehet -5 foknál is hidegebb. A lehűlés hatására visszaesik a talajhőmérséklet is. Melegedésre jövő csütörtöktől számíthatunk, aminek üteme egyelőre még elég bizonytalan.
