A 2019. évihez hasonlóan átlagosnak mondható eredményekkel zárta a 2020. évet is a magyarországi zöldségtermesztés. Az időjárás mellett leginkább a koronavírus járvány következtében kialakult helyzet tartotta izgalomban a termelőket, különösen a március-áprilisi időszakban. Tavaly az országos szabadföldi zöldségtermesztő terület valamivel meghaladta a 82 ezer hektárt. A szabadföldi zöldségek termőterülete az elmúlt néhány évben a 80-83 ezer hektár közötti intervallumban ingadozik, így a termőterületet tekintve igazán érdemi változás nem, inkább csak szerkezeti átalakulás történt.
A FruitVeB magyarországi zöldségtermesztés helyzetéről összeállított anyaga szerint 2020-ban körülbelül 3 500 hektáron folyt hajtatott termesztés. Ez a termőterületi adat azonban a többszörös hasznosítású termesztőberendezések területe miatt technológiai területet jelent, a fizikálisan meglévő nettó hajtatófelület 2 400 – 2 500 hektár között lehet. Üvegházakban nagyjából 200 hektáron történt frisspiaci árutermelés, további 30-40 hektár üvegházi felületen pedig palántanevelés. A legfontosabb hajtatott zöldségfajok a paprika (kb. 1 500 hektár), a paradicsom (380 hektár), az uborka (110-120 hektár), az alacsonyabb technológiai szintet igénylő fajok közül pedig a káposztafélék (500-550 hektár).
A mennyiségi adatokat nézve az átlagok sokéves távlatban szabadföldi termesztésben termelt zöldségfélék esetében – görög és sárgadinnye nélkül – 1,2-1,3 millió tonna között szóródnak.
A hajtatott zöldség és a termesztett gomba pedig együttesen évente 430-470 ezer tonnával járul hozzá az országos éves terméseredményekhez. Összességében a hazai zöldségtermelés teljesítménye valahol az 1,5-1,8 millió tonna közötti intervallumban mozog az utóbbi években. Ehhez a görög- és sárgadinnye 170-200 ezer tonnás termésmennyisége is hozzászámítható.
Csapadék, fagy és szárazság nehezítette a magyarországi zöldségtermesztés helyzetét
A kertészeti ágazat teljesítményére igen nagy hatással van az időjárás, ami a 2020. évben sem alakult optimálisan. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból kiderül, hogy az elmúlt 120 évből a 2020. volt a hatodik legmelegebb a hőmérsékleti rangsorban. Az évkezdetet enyhe időjárás jellemezte, február elején a sokéves átlaghoz képest 10°C-al volt melegebb néhány napig. Január és február érdemi csapadék nélkül telt, március és április pedig országszerte fagyokat hozott. A nyár csapadékos, de általában véve nem túl forró volt, bár voltak igen forró napok, hosszan tartó kánikulai időszakok nem alakultak ki. A csapadék eloszlása sem időben, sem térben nem volt egyenletes. Jellemzőek voltak a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű vizet hozó zivatarok. Az ősz még nyári idővel indult, de szeptember végétől változékony és hűvös volt az idő, sok és egyenetlenül eloszló csapadék mellett.
A szabadföldi zöldségkultúrák közül a legkoraibb a spárga, melynek szezonkezdete éppen egybeesett a pandémia kitörését követő bizonytalansággal. A hagyományosan határon túli vendégmunkások által végzett betakarítás a határok lezárása miatt problémákba ütközött és a hideg tavasz sem tett jót a hozamoknak. A betakarítatlanul maradt tételeket és a gyengébb hozamokat figyelembe véve az országos termésmennyiség sokéves átlagához képest képest 8-10 százalékkal maradt el.
A gyökérzöldségek helyzete
Gyökérzöldségek esetében az aszályos és hűvös évkezdet jelentette az egyik legnagyobb problémát. A vetések idején a legtöbb helyen száraz talajba kerültek a magok és az alacsony hőmérséklet is lassította a kelést. A nyári csapadékoknak és a túlnyomórészt öntözéssel történ termelésnek köszönhetően a sárgarépa az elmúlt 10 év átlagának megfelelő 60 ezer tonna körüli mennyiséget hozta. A petrezselyemgyökér némileg gyengébben teljesített, 4-5 százalékos volt a visszaesés az átlaghoz képest. Bár a cékla termőterülete az előző évhez képest jelentősen, mintegy 10 százalékkal csökkent, a jó hozamok mennyiségben kompenzáltak, az éves termésmennyiség a 10,5 ezer tonnás sokéves átlaghoz képest 13-15 százalékkal volt nagyobb. Zeller esetében érdemi ugrás következett be a termésmennyiségben, de emögött jelentős termőterületi növekedés áll. Ez utóbbit figyelmen kívül hagyva látszik, hogy ez a kultúra is az átlagnak megfelelő hozamokat produkálta.
Fokhagymánál jelentős termőterületi csökkenés volt, az előző évihez képest mintegy 150 hektárral csökkent a terület. Ennek ellenére mennyiség tekintetében átlagos év volt a 2020-as, ami a részben technológiai fejlődéssel és a hozamok növekedésével is magyarázható. Vöröshagymából szintén kisebb volt a termőterület, mint az előző évben, azonban a 100 hektáros léptékű csökkenés nem köszön vissza a termésmennyiségben. A sokéves átlagnak megfelelő 58-60 ezer tonnás termésmennyiséghez képest majdnem 15 százalékkal több hazai vöröshagymát takarítottak be a termelők.
Káposztafélék
A fejes káposzta, a kelkáposzta, a karfiol és brokkoli termőterületei évek óta lefelé tartó trendet követnek, a csökkenés nem állt meg 2020-ban sem. A területi visszaesés ezen kultúrák esetében meglátszik a terméseredményekben is. A fejes káposzta mennyisége körülbelül 10 százalékkal, a kelkáposztáé nagyjából 25 százalékkal, a karfiolé és a brokkolié 40 százalékkal volt kevesebb, mint a 10 éves átlag.
A szabadföldön termesztett étkezési paprika termőterülete az elmúlt években folyamatosan csökkent. Az 5-6 évvel ezelőtti 1 000 hektáros terület 2020-ra 600 hektár alá csökkent. A területcsökkenés a termésmennyiség zuhanását is okozza, az említett időszakban 30 ezer tonnáról 16,5 ezer tonnára esett vissza. A fűszerpaprika termőterülete és termésmennyisége is hasonló tendenciát mutat, csak arányaiban tér el. A fűszerpaprika termőterülete ebben az időszakban 1 000 hektárral csökkent, 2020-ban már csak alig valamivel 1 500 hektár felett volt. A korábbi 20 ezer tonna körüli volumen pedig 17 ezer tonna alá esett. A 2020-as évben a hűvös tavasz és nyárelő, valamint növényvédelmi problémák jelentették a legnagyobb kihívást e két kultúra termelésében.
A hajtatásban előállított termékek esetében a káposztaféléknél volt tapasztalható erősebb mennyiségi visszaesés, pedig a termőterületek az előző évhez hasonlóak volt. A termesztési körülmények is megfelelően alakultak, különösen a korai szegmensben és a FruitVeB-nek más különösebb termesztés akadályról sincs információja. Ennek ellenére a hajtatásból származó káposztafélék mennyisége a sokéves átlag alatt maradt.
Paprika és paradicsom
A hajtatott paprika termőterülete érdemben nem változott, de a termesztőknek gondot okozott a hűvös tavasz és nyárelő. Az időjárás okozta problémákat leginkább a fűtés nélküli berendezésekben termelők érezték meg. A hűvös idő negatívan befolyásolta a hidegfóliás állományok kezdeti fejlődését és a biológiai védelemben alkalmazott hasznos szervezetek populációi is lassabban érték el a megfelelő szintet. E mellett a kártevők szokásosnál nagyobb nyomásával is számolni kellett. Korábban és nagyobb tömegben jelentek meg, mint az megszokott volt. A piaci viszonyokat tekintve azonban a termelők jó évet zárhattak, egész évben keresleti volt a helyzet jó értékesítési árak mellett.
A hajtatott paradicsomnál a termelést tekintve egy átlagos évről számolhatunk be. A termőterület érdemben nem változott, a termésmennyiség pedig az elmúlt pár évben kialakult 130-135 ezer tonnás sáv felső határán volt. A termesztési körülmények jónak voltak mondhatók. Egyedül a liszteskék okoztak a szokottnál valamivel nagyobb problémát a növényvédős szakembereknek és a termelőknek. A piacon a magasabb árkategóriába tartozó koktél és cherry paradicsom típusok fogyasztása némileg visszaesett, ami a termelői árak csökkenésében is megmutatkozott. Ehhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi időben sokan tértek át ezen típusok termesztésére, és időnként szinte túlkínálat alakult ki a piacon. A fürtös és gömb paradicsomok esetében a termelői árak az előző évi árakhoz hasonlóan alakultak.
Uborka
A hajtatott uborkánál termőterületben és termésmennyiségben is stagnálás volt tapasztalható. A járvány kitörésének idején az uborka piac megtorpant, mely a tavaszi, fűtött állományok értékesítési áraira rányomta a bélyegét. A nyári időszakra – mire a hideghajtatott kultúrák szedése elkezdődött – az árak normalizálódtak, ezt követően az elmúlt évek átlagárai voltak tapasztalhatóak a szezon végéig. A 2020-as év hektikus időjárása, illetve a hirtelen jelentkező csapadékosabb és az ezzel együtt járó hűvösebb időjárás nem kedvezett a hideghajtatott termesztésnek, ezért itt terméscsökkenés volt tapasztalható. A kedvezőtlen időjárás fokozta az uborkatermesztésben az egyik legnagyobb kockázatot jelentő gombabetegségek jelenlétét. Ez nemcsak a termés csökkenését okozta, hanem minőségi romlást is, így a nem fűtött kultúrák esetében a nyári időszakban is alacsonyabb árbevétel volt realizálható. Amennyiben a tavaszi-nyári csapadékosabb időjárás a következő években is folytatódik, akkor hideghajtató fóliaházak területi csökkenése lesz várható.
Ipari zöldségfélék
Az ipari zöldségfélék közül a zöldborsó termőterülete az előző évhez képest némileg nőtt. Bár a szezon rosszul indult és a hűvös idő, a korai állományokra érkező fagyok miatt, és később a betakarítás körül voltak jelentős problémák, a termésmennyiség mégis a 10 éves átlagban 93 ezer tonna fölött volt körülbelül 10 százalékkal. A csemegekukorica termőterülete éppen hogy nem érte el a 30 ezer hektárt. Ez hosszú időtávon igazából nem jelent érdemi változást. A termésmennyiségre kihatással volt a korai állományok esetében a hűvös május, aztán később a nyári szélsőséges időjárás. A nehézségek ellenére a sokéves átlagnál némileg jobb lett a termés mennyisége. Ez számszerűsítve körülbelül 490 ezer tonna. Az időjárás az ipari paradicsom esetében is negatív hatással volt a termelési eredményekre. Az 1 500 hektárnál valamivel nagyobb termőterületen a tervezett 120 ezer tonnás mennyiséghez képest csak 100 ezer tonna körüli mennyiséget takarítottak be a termelők, ami egyértelműen az termesztési szezonban tapasztalt időjárás számlájára volt írható. Öröm az ürömben, hogy míg a zöldborsó betakarításakor és a csemegekukorica másodvetéseknél az időjárás hátráltatta a munkákat, az ipari paradicsom betakarításának idején kedvezően alakult.
Dinnyefélék a magyarországi zöldségtermesztés csökkenő pályáján
A görög- és sárgadinnye termesztés hanyatlása nem állt meg a 2020. évben sem, az előző évi 4 700 és 450 hektáros területeknél egyaránt csökkenés volt tapasztalható. A visszaesés görögdinnye esetében volt meghatározó, itt mintegy 1 000 hektárral kisebb területen foglalkoztak a termesztésével, mint az előző évben.
A sárgadinnye termőterületében 10 százalék alatti volt a csökkenés mértéke. A termésmennyiségeket tekintve a görögdinnye esetében mintegy 50 ezer tonnás az elmaradás a 10 éves átlag 190 ezer tonnához képest. Sárgadinnyénél is volt csökkenés, de lényegesen kisebb mértékű. A termelést a hűvös szezonkezdet lassította. Az első tömeges szedések görögdinnyéből a szokásoshoz képest körülbelül két héttel később kezdődtek. A hűvös és a sok csapadék a minőségre is kihatással volt. Egyes fajták esetében kifejezetten rosszul alakult. Később a helyzet némileg normalizálódott, de a szezon során végig akadtak piaci-kereskedelmi problémák, számottevő exportról 2020-ban már nem is beszélhettünk, csak kevés vállalkozás tudott érdemi tételekkel külpiacra lépni.
Összességében elmondható, hogy a 2020. évben az időjárás okozta problémák és a pandémia jelentette különleges helyzet ellenére az ágazat teljesítménye a sok éves átlagnak megfelelő volt mennyiségi viszonylatban, a piaci viszonyok és az árak termékek nagyobb részénél jól alakultak – írta a FruitVeB a magyarországi zöldségtermesztés 2020-as évéről.
