Erősödik az egyedülálló együttműködés a kárpát-medencei magyar gazdák között

Éves tanácskozását tartotta a szlovákiai Révkomáromban a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), a tanácskozás előtt még 21 – a magyarországi mellett horvátországi, romániai, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és ukrajnai – magyar agrárszervezetet, illetve -társaságot tömörítő egyesülés. A novemberi fórum legfontosabb eseményei: új, szlovákiai taggal bővült a KEF, továbbá várhatóan a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vesz a határon túli falugazdászok felkészítésében.

A NAK beszámolója írt arról, hogy az esemény sajtótájékoztatóján Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke elmondta, hogy szlovákiai magyar gazdák jelentős mértékben járultak hozzá Magyarország és északi szomszédja között agrárkereskedelem teljesítményhez. A két ország egyébként külkereskedelmi szempontból jelentősnek nevezhető együttműködést folytat. 2016-ban a szlovák agrárimport 5,7 százaléka származott Magyarországról, míg Magyarország 5 legnagyobb kiviteli partnerének egyike Szlovákia, ahonnan 2016-ban az importált agrártermékek 10 százalékát szerezte be.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke beszél a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán Révkomáromban
Jakab István, a MAGOSZ elnöke beszél a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán Révkomáromban

A magyarországi import számára legfontosabb árucsoportok a húsfélék, az egyéb élelmiszer-készítmények, az állati takarmányok, a tejtermékek, tojás, méz, valamint a cukrászati termékek. A magyar agrárexport összetételében a kisebb hozzáadott értékű, alacsonyabb feldolgozottságú termékek vannak túlsúlyban.

A hazai agrártermékek export aktívuma 2017-ben 3239 millió euró volt. A teljes hazai agrárexport értékének több mint felét öt árucsoport adja: a gabonafélék, a húsfélék, az állati takarmányok, az ital, szesz, ecet, valamint az olajos magvak. Ezen termékek egyik jelentős felvevő piaca Szlovákia, aki elsősorban feldolgozott húst és húskonzerveket, édességeket, tejtermékeket, zöldséget és gyümölcsöt importál. A szlovák exportra és importra egyaránt elmondható, hogy nagy a feldolgozott és a félkész termékek aránya.

A két ország agrárkamarája a kétoldalú gazdaságélénkítő tevékenységet a KEF-en keresztül is kifejtheti, ugyanis a fórum tagjai közé huszonkettedikként felvették a Szlovákiai Agrárkamarát is.

A tagok közé huszonkettedikként felvették a Szlovákiai Agrárkamarát is Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán Révkomáromban
A tagok közé huszonkettedikként felvették a Szlovákiai Agrárkamarát is Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán Révkomáromban
Több, mint 150 pártoló tag

A NAK pártoló tagságának aktualitásainak kapcsán Jakab István elmondta, hogy már 151 határon túli pártoló tagja van a kamarának, miután egy tavalyi alapszabály-módosítás lehetővé tette ezt a csatlakozási formát. Szerbiából 73 (69 gazda, 3 egyesület és egy kft.), Ukrajnából 77, illetve Romániából 1 új taggal bővült a köztestület az elmúlt hónapokban. A pártoló tagság bevezetését a KEF tagjaitól érkezett korábbi igényeknek megfelelően a NAK 2017-ben kezdte meg a határon túli magyar gazdák körében is. A NAK alapszabály-módosítása után a KEF tagszervezeteinek tagjai válhatnak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pártoló tagjaivá.

A pártoló tagok minden szakmai információhoz hozzájutnak, valamint számukra is elérhetőek lesznek a rendes tagságot megillető szolgáltatások.

Az is a pártoló tagság bevezetése mellett szólt, hogy a tagi viszony egyfajta kapocs lesz minden magyar gazda között, hiszen csak jól szervezett, összetartó, egymás tevékenységét segítő magyarság képes a jelen kihívások között talpon maradni.

A tagok közé huszonkettedikként felvették a Szlovákiai Agrárkamarát is Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán Révkomáromban
A tagok közé huszonkettedikként felvették a Szlovákiai Agrárkamarát is Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán Révkomáromban
Falugazdászokkal segíti a magyar állam a határon túli magyar gazdákat

A témában pedig itt írtunk arról korábban, hogy Nagy István agrárminiszter közölte: a tárca hamarosan elindítja a határon túli magyarok lakta területeket lefedő falugazdász-hálózatot. Erről Jakab István is beszélt, és hozzátette, hogy várhatóan a NAK is bekapcsolódik ebbe a programba: a tervek szerint a kamarai falugazdászok segíthetnek a 107 külhoni kolléga felkészítésében; közülük tizenöten a Felvidéken fognak dolgozni.

 

Ez a hálózat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tapasztalatait, tudását és információbázisát kihasználva fogja szolgálni a határon túli magyar gazdatársadalmat

Jakab István

A hálózat kiterjesztése külhoni területekre több üzenetet is hordoz, azt, hogy a meglévő erőforrásokat maximálisan ki kell használni, részint pedig azt, hogy ezzel a lépéssel a Kárpát-medencei gazdasági tér fejlesztését és a magyar kormánynak a külhoni területeken megindított gazdaságfejlesztési programjának megvalósítását is elő akarják segíteni – írta a NAK anyaga.


A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumával kapcsolatban megkerestük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara illetékeseit is, akik az alábbi válaszokat küldték a Magro.hu kérdéseire.

Tudnak Európában, vagy a világon hasonló határon túli agráregyüttműködésről?

Van egy mondás, ami szerint Magyarország az egyetlen olyan ország a világon, amely önmagával határos. Ennek megfelelően a 2013-ban elindult, a kárpát-medencei gazda-érdekképviseleti civil szervezeteket laza együttműködésben, de mégis hivatalos formában összefogó Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) a maga nemében tudomásunk szerint egyedülálló Európában, de talán világszinten is. Életre hívásában nagy szerepet játszott az a magyar kormányzati törekvés, amely az ország helyett a nemzetet helyezi középpontba, és ezzel párhuzamosan a Kárpát-medencét egy organikusan összekapcsolódó részekből álló, egységes gazdasági térként képzeli el. Amennyiben pedig a szülőföldön való boldogulás zálogát a magyarlakta területek gazdasági fellendítésében látjuk, úgy egyértelmű, hogy minden gazdasági ágazatban, tehát az agráriumban is le kell képezni a nemzeti összefogás célrendszerét a mindennapi tevékenységekre. Tulajdonképpen ami Európában és a világban kuriózumnak számít, az Magyarországon nemzetpolitikai szükségszerűség, amelynek megvalósításában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) természetesen örömmel vállal szerepet.

A témával kapcsolatban milyen további rendezvények lesznek és mikor kerül ezekre sor?

A Kamara által működtetett KEF évente két plenáris ülést tart abból a célból, hogy a tagszervezetek megismerhessék egymás tevékenységét, továbbá megvitathassák azokat a kérdéseket, amelyek minden kárpát-medencei magyar gazdálkodót és agrárvállalkozást érintenek országhatároktól függetlenül, illetve amelyekben a NAK akár magyarországi, akár uniós fórumok előtt egységes kárpát-medencei magyar álláspontot tud képviselni. A két plenáris ülés egyike minden esztendőben Magyarországon, a másik pedig határon túli területen kerül megszervezésre, az egyes régiókban pedig rendszeresen tartanak regionális ülést is az adott területen működő tagszervezetek. A legutóbbi, 2018. november 8-án, Révkomáromban rendezett ülésen a fontos közös ügyek közül az uniós Közös Agrárpolitika 2020 utáni reformtervezete, illetve az egyes tagállamok ezzel kapcsolatban elfoglalt álláspontja került terítékre, de a Fórum tagjai folyamatosan érdeklődnek például a Magyarországon 2018 májusától működő országos jégeső-elhárító rendszer tapasztalatai és kiterjesztésének esetleges lehetőségei iránt, így várhatóan a közeljövőben napirenden szerepelhet ez a téma is.

A már meglévő szolgáltatásokon kívül milyen terveik vannak, a jövőben mivel bővítik ki az együttműködést?

A kárpát-medencei gazdaszervezetek tagsága számára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a pártoló tagság lehetőségét tudja biztosítani 2016 óta. A Kamarának jelenleg 157 pártoló tagja van, döntően Kárpátaljáról és a Vajdaságból, mivel a két terület gazdálkodói az uniós tagság hiányából kifolyólag a leginkább rászorultak a többirányú támogatásra. A NAK szolgáltatásainak jelentős része országhatárokhoz kötött, így értelemszerűen a pártoló tagok számára nem igénybe vehető, ugyanakkor folyamatosan vizsgáljuk a hazai tagság számára nyitva álló szolgáltatások esetleges kiterjeszthetőségének lehetőségét. Itt mindenképpen figyelembe kell venni azt is, hogy a Fórum tagszervezeteinek egymástól olykor gyökeresen eltérő szabályozási keretek között kell a munkájukat végezni, uniós vagy nemzeti viszonyok által meghatározva, megfelelő vagy kevésbé hatékony szervezeti és pénzügyi rendszer útján támogatva.

Mindezek miatt jelenleg elsődlegesen az elektronikusan nyújtható információs szolgáltatások emelhetők ki az egységesen biztosítható és pártoló tagok által is hozzáférhető szolgáltatások közül.

Ezek – kiegészülve az Agrárminisztérium támogatásával létesült határon túli falugazdász-hálózat szakmai segítségével, tanácsadói és szakképzési tevékenységével – sokszor elegendőek az üzleti döntések meghozatalához. Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatások bővülése a pártoló tagsági igények jelentős növekedését is hozhatja, különösen amiatt, hogy a pártoló tagok a NAK Alapszabálya által lehetővé tett legalacsonyabb tagdíjat kötelesek megfizetni. Megjegyzendő viszont, hogy a magyar gazdálkodói közösséghez való tartozás a legtöbb kárpát-medencei agrárszereplő számára inkább szimbolikus kérdés, így jelentkezőből most sincs hiány.

Közös kép a résztvevőkről a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán, Révkomáromban
Közös kép a résztvevőkről a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumán, Révkomáromban
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumában részt vevő agrárszervezetek, illetve -társaságok a következők:
  • Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége
  • Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
  • Orosháza és Térsége Gazdakör
  • Agrárminisztérium
  • Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Gazdakör
  • Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete
  • Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete
  • Kallós Zoltán Alapítvány
  • Romániai Magyar Gazdák Egyesülete
  • Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
  • Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány
  • Pogány-Havas Kistérségi Társulás
  • Hargita megyei Fiatal Gazdák Egyesülete
  • Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés
  • Szarvasmarha Tenyésztő Gazdák Hargita Megyei Egyesülete
  • Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége
  • GAZDA Polgári Társulás
  • Regio Comorra Polgári Társulás
  • Szlovákiai Agrárkamara
  • Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Szövetsége
  • “Pro Agricultura Carpatica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány
  • Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége

Csurja Zsolt

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A Nagy-Magyarország a jégkár-mérséklő rendszer égi... Tervezik az országos jégkár-mérséklő rendszer határon túli kiterjesztését. Kárpátalján és Erdélyben is úgy gondolják, hogy érdemes csatlakozniuk a máj...