A magyar mezőgazdaság fejlődésének egyik komoly gátja az osztatlan közös tulajdon intézménye, amelynek felszámolására új törvényt hozott a jogalkotó. Erről és a földnek minősülő ingatlanokra jogosultak adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényt 2021. január 1-én lép életbe. A Bábolnai Gazdanapokon osztottak meg az új törvénnyel kapcsolatos információkat és tanácsokat egy szakmai kerekasztal beszélgetésén belül.
A Magyar Mezőgazdaság tudósítása számolt be róla, hogy dr. Faragó István moderátor vezetésével Jakab Tamás, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára, Schmidt Péter, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének munkatársa, Pető Csilla névjegyzéki növénytanácsadó és Sáhó Ákos, az Agrotax Kft ügyvezető igazgatója ültek össze a Komárom-Esztergom megyei agrárrendezvényen. A cél az volt, hogy kitárgyalják az osztatlan közös földtulajdonokkal kapcsolatos kérdéseket.
Osztatlan történelem
A cikk szerint a részarány tulajdon intézménye egészen az 1960-as évekig nyúlik vissza. 1990-ben alapvető igény mutatkozott arra, hogy megszüntessék azokat a problémákat, ami a vidéket és a földön dolgozó embereket érte. Az 1993-ban megalkotott, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény részben a kárpótlás részben a földrendezés útján próbálta megoldani ezeket a kérdéseket. A törvény jó néhány módosítás után a mai napig hatályban van, és ma is ez az irányadó jogszabály a részarány kiadása során. Az akkori kormányzat szakemberei úgy gondolták, hogy 2-3 év alatt megoldható a probléma, így a létrehozott földkiadói bizottságok 1995. december 31-ig kaptak mandátumot. A földkiadás azonban nem történt meg, az iratátadások és elszámolások is leegyszerűsítve történtek, a problémák pedig továbbra is megmaradtak.
Az állam illetékes munkatársai 2010 óta komoly erőfeszítéseket tettek az osztatlan közös tulajdon okozta problémák kezelésére. A 2014 decemberében született kormányrendelet alapján 2015-től megyénként és járásonként több lépésben részarány alapon földkiadások és a részarány kiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére indított eljárások látványos eredményt hoztak. Azonban sokan azért nem éltek a megosztás lehetőségével és azért léptek vissza a korábbi kérelmektől, mert az egyik tulajdonostárs szerette volna kivásárolni a többieket.
Sok a nyitott kérdés, egyre többre adnak választ
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló folyamat tehát sok megoldatlan kérdést hagyott hátra. A problémák miatt a jogalkotó megalkotta a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényt. A földrészletek száma osztatlan közös földrészlet részaránya kiadás útján keletkezett 287 ezer földrészlet kárpótlások címén 84 ezer, illetve egyéb például öröklés útján 695 ezer földrészlet. Összesen az osztatlan közös tulajdonok területnagysága eléri a 2,4 millió hektárt Magyarországon. A probléma hatalmas, és a magyar mezőgazdaság fejlődését akadályozza.
A jogalkotó szándéka az új jogszabállyal az, hogy ne a hatóság legyen a szervező erő, hanem alapvetően a tulajdonostársak megegyezése tegye lehetővé az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. Az új metodika szerint, amennyiben egy osztatlan közös tulajdonban a tulajdonostársak több mint 50 százalékban meg tudnak egyezni, akkor egy egyszerű regisztrációs folyamattal eljárhatnak az ügyben. Ezzel egyúttal azok a tulajdonosok, akik az ingatlanban ténylegesen életvitelszerűen jelen vannak, lehetőséget kapnak gazdálkodni ezeken a tulajdoni hányadokon is – írták.
Elérhetetlen? Elhunyt? Erre is lesz megoldás
A jogszabály továbbá az ingatlan nyilvántartás nyilvánvaló problémáit, például az elhunytak, vagy elérhetetlen tulajdonostársak miatt forgalomképtelenné vált földtulajdon-viszonyokat is rendezni tudja. A szakemberek véleménye szerint a jelenleg végrehajtási rendeletre váró jogszabály akkor lesz jó, ha minél nagyobb körben lehetővé teszi, hogy a tényleges gazdálkodók látható birtoktesthez jussanak. Mindezt úgy, hogy a csak névleges tulajdonrésszel rendelkező, de nem gazdálkodó tulajdonosok tulajdonjoghoz való jogai nem sérülnek.
A szándék tehát az, hogy a gazdálkodók minél nagyobb birtoktesteket alakítsanak ki, és ez minél egyszerűbben és olcsóbban történhessen meg. A szakemberek egyetértettek abban, hogy ez történelmi lehetőség azok számára, akik szeretnének birtokméretet növelni.
Az erdőgazdálkodást is segíti az új törvény
Ma Magyarországon 2 millió hektár erdő található, ennek a 60 százaléka állami tulajdonban, 40 százaléka pedig magántulajdonban van. Elhangzott, hogy a magánkézben lévő erdőknek a jelentős része hivatalosan nincs használatban, ugyanis nagyarányú azon ingatlanoknak a száma, ahol nincs bejelentett erdőgazdálkodó. Az új jogszabály remélhetőleg felgyorsítja az erdőgazdálkodók bejelentését ezekre a területekre. A jogszabály szerint az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló folyamatot a tulajdonon belül bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti. Bár az új törvény csak 2021. januárjában lép életbe, a szakemberek azt javasolják hogy a tulajdonosok már most kezdjék el az információgyűjtést, és az egyeztetéseket, hogy akár kölcsönös kompromisszumok útján a legéletszerűbb birtoktestet tudják kialakítani az osztatlan közös földtulajdonok rendezésénél.
