A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) honlapján 2020.12.10.-én jelentek meg a hazai energiafelhasználás 2019. évi fontosabb adatai. Sajnálatos, hogy a MEKH anyaga hosszabb adatsorokat nem közöl, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019. évi részletes energiaadatai viszont csak később jelennek meg, így a tájékozódás csak részleges lehet.
A hazai ágazatok és az egyes hagyományos-, valamint a megújuló energiahordozók összetételében 2000 és 2019 között (különösen a 2014-2019-es években) országosan és a mezőgazdaságban egyaránt csak csekély átrendeződés történt. Kedvezőtlen az is, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának részaránya csak 2013-ig nőtt, ezután csökkent.
Mezőgazdaságunk energiafelhasználása
(A fenti megállapítások az agrarelet.hu-n – és a Mezőgazdasági Technika korábbi számában – megjelent átfogó, minden részletre kiterjedő cikkből valók, néhány, a szűkebb szakterületünket különösen érintő részletet közlünk belőle.)
Egyértelmű, hogy az országos összesből a mezőgazdaság energiafelhasználásának részaránya csekély (2019-ben 3,36% volt), de a termeléshez meglehetősen sokféle energiahordozó szükséges. Ezek között három jelentős tétel van, a legszámottevőbb a gázolaj, amely 2019-ben az összes felhasznált energiából mennyiség alapján 59,3%-ot, költség szerint pedig 70,3%-ot képviselt.
Meg kell jegyezni, hogy a mezőgazdaság termelési költségei között (többnyire) a gépüzemeltetés költsége a legmagasabb, és a gépek üzemeltetési költségének mintegy 30-40%-a (de esetenként ennél nagyobb is lehet) az üzemanyag ára.
Mivel a gázolaj elfogyasztói főleg az erőgépek, a napjainkban sokat emlegetett digitalizáció és a precíziós gazdálkodás keretében – a cikk írója szerint – jó lenne minél előbb kidolgozni azt, hogyan lehet ezeknél a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban megvalósítani az energia- és költséghatékony munkairányítást, munkavégzést és ennek dokumentálását.
És hasonló a cél a villamos energia, a földgáz, valamint a többi, csekélyebb költségű energiahordozó helyzetének rendezése terén is.
Az energiaszektor problémái
Az energiafelhasználás mérséklése és a felhasználás összetételének javítása több ok miatt is fontos volna, ezért a feladatokat sok rendelet, törvény, irányelv, cselekvési terv, stratégia stb. szabályozza. Ezek ellenére az elmúlt mintegy két évtizedben csak kevés eredményt ért el az ország, ami aligha lehet elegendő a klímavédelemi, illetve fenntarthatósági követelmények maradéktalan teljesítéséhez.
A gond ugyanis az, hogy minden ágazat energiafelhasználása meglehetősen speciális, és ezekhez az energiagazdálkodás terén is alkalmazkodni kell.
A jó eredményekhez megfelelő mérőműszerekre, számítógépi programokra és szakmailag felkészített dolgozókra volna igény, de ezek különösen a mezőgazdaságban még a nagyobb üzemekben sem állnak rendelkezésre.
A jelenlegi kedvezőtlen helyzetet jellemzi az is, hogy a Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS) keretében létrehozott Digitális Agrárakadémia (DAA) tananyagában (ezzel ingyenesen segítenék a gazdálkodókat a digitális ismeretek elsajátításában,) a 20 oktatási terület között nincs energiafelhasználással (gazdálkodással) foglalkozó különálló rész.
Annak ellenére, hogy az 1895/2020. (XII. 9.) Korm. határozat a stratégia intézkedési tervének elfogadásával a magyar agrárium digitalizációjának előmozdítása érdekében a célok megvalósításához jelentős összegeket biztosít.
Kirívó példa, hogy a méhészet digitalizációja, valamint több más, napjainkban jelentéktelennek számító téma külön fejezetben szerepel…
Nagyon fontos volna, hogy a digitális ismeretek között ne csak a precíziós gépek üzemeltetése, hanem a teljes mezőgazdasági gépüzemeltetés hatékonyabbá tételének lehetősége is szerepeljen a tananyagban. (A Digitális Agrárakadémia ismeretanyaga az internetről letölthető, a 20 témakör meghatározása és ezek tartalma azonban vitatható.)
A gépüzemeltetés költsége csökkenthető
Mivel komolyabb megoldások egyelőre az általános gyakorlat számára főleg csak elméletben léteznek, a mezőgazdaságban a szokásosnál gondosabb munkával, a teljesítések növelésével és a költségek csökkentésével, tehát a takarékosabb gazdálkodással lehet az energiafelhasználást és a termelés költségeit mérsékelni.
A lehetőségek között talán a legfontosabb a gépek kihasználásának javítása, illetve az éves teljesítés fokozása.
A gépeknél elért éves műszakórák száma és a műszakórára jutó teljesítés a gépi munka jobb szervezésével, bérmunkavállalással, a műszaki színvonal javításával, optimális erő- és munkagépkapcsolással, a motor (illetve a teljes gép) jó állapotban tartásával, takarékos vezetési stílus alkalmazásával, az adatok pontosabb nyilvántartásával és értékelésével stb. az energiafelhasználás, valamint a gépüzemeltetési költség lényegesen javítható, mindezekkel a megtakarítás mintegy 20-25 % is lehet.
A takarékosság fontos része a legmegfelelőbb erőgéptípus és motorteljesítmény megválasztása is.
A gépvásárlások alapján látható, hogy a nagyobb teljesítményű és a modernebb erőgépek állománya nő, mert ezek kihasználása és üzemeltetési költsége jobb.
E gépekre ugyanis mind az erőgépvezető, mind a munkairányító az átlagosnál több figyelmet fordít, mert többnyire modernebbek, jobban felszereltek, drágábban beszerezhetők stb.
Mivel a nagyobb gépek a kis gazdaságokban és kisebb táblákon nem használhatók eredményesen, ezért a táblák méretének növelése feltétlenül célszerű.
A nagyobb táblákon ugyanis a gépek fajlagos teljesítése számottevően nő, a teljesítmény önköltsége csökken, és a munkavégzés minden egyéb körülménye kedvezőbb.
