Emiatt nem szabad összegereblyézni és égetni a lehullott leveleket

Az ősz természetes velejárója a nagy mennyiségű lehulló falevél, amit sokat rendszeretetből, megszokásból vagy az elvárások miatt összegereblyéznek, bezsákolnak, és a hulladékba kerül. Pedig ez az egész bolygóra nézve káros. Jobb, ha a a lehullott levelek talajon maradnak. Amennyiben valaki mégis úgy érezné, hogy túl sok levél gyűlt össze, menjen át a területen mulcsozó fűnyíróval, vagyis hetente egyszer aprítsa fel.

A Magyar Mezőgazdaság cikkében gyepgazdálkodással foglalkozó szakemberekre hivatkozva 3 okot gyűjtöttek össze, hogy miért nem jó gereblyézni a leveleket.

A legjobb, ha a lehullott levelek ott maradnak, ahol a természet rendezi őket
A legjobb, ha a lehullott levelek ott maradnak, ahol a természet rendezi őket

Fontos tápanyag a talaj számára

Nem kell hatalmas összegeket kiadni növényvédő és tápláló szerekre, hogy a kert egészséges maradjon. A lehullott levelek megőrzik a talaj nedvességtartalmát, elfedik a gyökérrendszert és elnyomják a gyomokat. Lassan bomlanak le, és fontos tápanyagokat juttatnak a talajba. Ez egy tökéletesen működő rendszer, semmi sem vész el a természetben – mondta David Mizejewski, az amerikai országos vadvédelmi szövetség (National Wildlife Federation) természettudósa – idézi a USA Today cikkét a portál. Kevesebb műtrágyát kell alkalmazni, ha a levelek lebomlanak a talajon. Kevesebb trágya lefolyással pedig csökkenthető az egyre riasztóbb méreteket öltő algavirágzás. Az algavirágzás egyik kiváltója a vízfolyásokba került felesleges trágya, ami elpusztíthatja a vadon élő állatokat, de az ember egészségére is káros lehet .

Kevesebb hulladék jön létre

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint a kerti hulladék mennyisége, mely tartalmazza a lehullott leveleket is, 2015-ben 34.7 millió tonna volt. Ez az összes hulladékmennyiség 13 százaléka. Ennek nagy részét – 21.3 millió tonnát – állami program keretén belül mulcsolták vagy komposztálták; 10,8 millió tonnát pedig hulladéklerakó helyekre vittek el, ez az összes hulladék 8 százalékát fedi le. A legrosszabb dolog, amit tehetünk, hogy a levél hulladékot bezsákoljuk, és a szemétlerakó helyre küldjük – mondta erről David Mizejewski, természettudós.

Azon kívül, hogy sok helyet foglalnak, a lebomlásuk során metán is képződhet, ha más szerves hulladékkal keverednek. Ez az erős üvegházhatású gáz pedig nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz.

A környezetnek is szüksége van a lehullott levelekre

A természettudós szerint a pillangók és a madarak is függenek a levél alomtól. A téli hónapokban sok lepke és molylepke található a levél hulladékban báb vagy hernyó alakban. A gereblyézéssel akár pillangók egész populációját semmisíthetjük meg – mondta a szakember.A levélalomban élő rovarok elpusztításával kevesebb élelem marad a madaraknak, akik így nehezebben tudják táplálni a fiókáikat. Különösen fontos erre figyelni, hisz 1970 óta közel 3 milliárd madár tűnt el az észak-amerikai kontinensről – írta meg a Science című tudományos folyóirat.

Kapcsolódó: A 3 millió forintos büntetés ellenére elindult az össznépi butaság

Az ősz beköszöntével Magyarországon elkerülhetetlenül beindul az avarégetési szezon és vele sok helyen érezhető a szálló füst. Pedig a növényi hulladék eltüzelése nemcsak káros, hanem jogszabályban tiltott is és akár 3 millió forintos bírsággal is sújtható.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Szennyezi a levegőt a műtrágya használata, ezt teh... Az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programban az úgynevezett NEC irányelv (az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökk...
Veszélyes a kerti zöldhulladék a természetes élőhe... Sokan szabadulnak meg a kerti zöldhulladéktól az erdők és a mezők szélén, ezzel viszont bajt is okozhatnak. Sőt, büntetést kaphatnak érte. Az elgondo...
Erre az őszi össznépi butaságra jövőre már a törvé... A ősz beköszöntével Magyarországon elkerülhetetlenül elkezdődik az avarégetési szezon és vele sok helyen érezhető és sokakat zavaró füst. Ennek a ro...
A távérzékelés sikere: jelentősen növeli a termésm... A légszennyezés ellen hozott intézkedések hatására mintegy 20 százalékkal nőtt a kukorica és a szója terméshozama. A Stanford Egyetem kutatóinak veze...