A kormányzati intézkedések hatására úgy tűnhet, sok helyen a gáz helyett a fatüzelés lesz a legkézenfekvőbb fűtési alternatíva, de a növekvő árak és az általános készlethiány nem mindig erősítik meg ezt. A kereskedők bizonytalanok, a vásárlók pánikszerűen kapkodnak a készletek után, az erdészek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a hiány nem lesz tartós. A trendek alapján a többség számára a tűzifával való fűtés jelentheti a legegyszerűbb választást.
A Forbes cikke foglalta össze, hogy az új rezsiszabályok bejelentése komoly változásokat indított el az energiafelhasználás terén. Egyre szélesebb körben kezdte el foglalkoztatni a lakosságot a fosszilis energiahordozókkal való szakítás (azaz a szén, a kőolaj és az aktuálisan legégetőbb problémát jelentő földgáz). Úgy tűnik, hogy azt, akit a környezetvédelmi szempontok nem is, a drasztikusan emelkedő árak meg fogják győzni a váltás időszerűségéről. Az energiaválság bebizonyította: a hazai gázfüggés nem fenntartható.
A trendek alapján a többség számára a tűzifával való fűtés jelentheti a legkézenfekvőbb és legegyszerűbb opciót.
A jelek és a következmények
- A lakossági pánik, majd a fatüzelés iránti megnövekedett érdeklődés a rezsiváltozások bejelentése után rögtön kialakult kályha- és kandallóhiány során már megmutatkozott.
- Erről tanúskodik az energiafogyasztás látványos júliusi visszaesése, valamint az egyik online piactér oldal jelenlegi tíz leggyakoribb keresőkifejezése is, ahová ez első öt közé a sparhelt mellett a napelem és a cserépkályha is felkerült.
Jön a nemzeti kályha- és kazánprogram?
A tűzifa kivitelét betiltottuk, az erdőgazdaságokat köteleztük arra, hogy készítsenek terveket a tűzifa-kitermelés növelésére – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a témáról a Kossuth Rádióban. A politikus hozzátette: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter feladata lesz a kályha- és kazánprogram elindítása, ami a gázfűtés alternatívájaként szolgálna. Egy nappal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a meglepő időpontra időzített kormányinfó során arról számolt be, hogy minden közintézménynél felmérik, kiváltható-e a gázfűtés fatüzeléssel. A két bejelentés alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormányzati intézkedések fényében a megújuló energiahordozók közül a szilárd biomassza (tűzifa és faapríték, de a pellet is ide tartozik) lesz a gáz alternatívájaként kezelt slágertermék.
Azonban a fatüzelés, hiába tűnik elsőre olcsóbbnak, sem garantálja, hogy sokkal több pénz maradna a nap végén a pénztárcánkban. A Szeged.hu a bejelentés után számolta ki: csak a város iskoláinak 6000 tonna fára lenne szüksége, ami Szeged esetében a legideálisabb forgatókönyv szerint 480-500 millió, rosszabb esetben akár 800 millió forintot is jelenthet.
Általános készlethiány, változó árak
Hiába adottak a feltételek, Magyarország a tűzifa terén nem áll annyira jól. Az árak tavasz óta emelkednek, a mostani kiugróan növekvő kereslet pedig tovább hajthatja az árakat. Egyre több helyen alakul ki készlethiány, Szegeden pedig például már a bejelentés utáni napokban gyorsan elkapkodták a tűzifát, nem törődve az emelt árral.
A telefonon megkeresett öt hazai tüzép közül egy kereskedő tudott konkrét árakat mondani, ott egy kalodáért (kb. 600 kiló) 110 ezer forintot, míg a hálós tűzifáért 86 ezer forintot kérnek el. Igaz, a várólista itt is 2-3 hetes, emellett a listára való feliratkozás nem jelenti azt, hogy biztosan tűzifához jut majd az érdeklődő.
A lap munkatársai az ország eltérő pontjain lévő tüzépektől egységes válaszokat kaptak:
- Jelenleg nincs tűzifa.
- Várólisták annál inkább, 2-4 hétnyi türelmet kérnek.
- Jelezték a beszállítónak (jellemzően hazai erdészeteknek), hogy nagy a kereslet, de a szállítás időpontjával kapcsolatban ők sem tudnak konkrétumokat mondani.
- Ha jön új szállítmány, helyben fogják beárazni.
- Egy biztos: az árak növekedni fognak.
Egyes tüzépek weboldalain árak ugyan fel vannak tüntetve, de szinte minden termékből készlethiány van. Egy fővárosi kereskedőnél, ahol jelenleg még nem alakult ki hiány, a következőképpen alakulnak az árak:
- hálós tűzifa (1,6 köbméter, ömlesztett): 49 ezer forint,
- feldolgozatlan tűzifa (erdei köbméter): 46 ezer forint,
- ömlesztett tűzifa (0,75 ömlesztett köbméter, konténerenkénti ár): 28 900 forint.
Egy százhalombattai kereskedés oldalán egységesen 60 ezer forintért árulnak 1,75 köbméternyi ömlesztett tűzifát, de a telefonos megkeresésre nem reagáltak.
Összevetésül a Zalaerdő Erdészeti Zrt.-nél nyilvánosan elérhetőek a tűzifaárak, a legdrágább köbmétere több mint 36 ezer forintba kerül, de vásárolható innen ömlesztett formában is kandallófa. 0,54 köbméterért 19-21 ezer forintot kérnek el, fafajtától függően. A honlapjukon nem jeleznek készlethiányt. A Fatáj megjegyzést fűzött a cikk szemlézése során: az összes állami erdőgazdaság saját weboldalán nyilvánosan elérhetőek a faanyagok árai.
Erdészetek: csak idő kell
Az erdészetek eddigi kommunikációja alapján a hiány nem lesz tartós, csupán időre van szükség, amíg az erdőgazdálkodók reagálni tudnak a hirtelen megnövekedett keresletre. Több erdészetet megkerestek a tüzelőanyag-ellátásról, az export-tilalomról és az árváltoztatásokról szóló kérdéseinkkel, de csak a Pilisi Parkerdőtől kaptak választ.
„Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának. A tűzifaellátás biztosított, évente átlagosan 3,5 millió köbméter tűzifát termel Magyarország. Továbbá a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére. A szociális tűzifaprogramot idén is biztosítani fogja a kormány. A tűzifa ára jellemzően a többi energiahordozóhoz igazodik. A tűzifa árának szabályozása nem tervezett” – nyilatkozta Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője.
Ha nem fával, akkor mivel fűtsünk?
A klímaváltozás ellen, energiatudatosság mellett kiálló környezetvédők nem lelkesednek túlságosan a kormány által támogatott megoldásért. A fatüzelésű kályhák ugyanis jelentősen károsítják a levegőt, sőt, a fosszilis tüzelőanyagok és biomassza égetésekor keletkező károsanyagok rákkeltő hatással bírnak.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) adatai azt mutatják, a hazai végső energiafogyasztás 34 százalékáért a magyar háztartások felelnek (ez EU-s szinten csak 28 százalék), a lakásállomány mélyfelújításainak száma pedig évtizedek óta tartósan alacsony szinten van.
Számításaik alapján az unió által előírt 2050-es klímasemlegességi célok éréséhez évi 100-130 ezer lakást kellene energetikailag korszerűsíteni, a törekvéseknek pedig egyáltalán nem kedvez a kialakult energiaválság.A szakértők szerint az energiafogyasztás csökkentése segíti a klímaváltozás elleni küzdelmet, de ez önmagában nem lesz elég, törekedni kell a fogyasztás saját megújuló energiaforrásokból történő biztosítására – írták.
