Elképesztő mennyiségű parazitát hordoznak azok a patás állatok, amelyek vándorló életmódot folytatnak. Ezzel pedig nagymértékben növelik az olyan betegségek terjedésének lehetőségét, amelyekkel a szarvasmarha, a sertés, a kecske és a juh is megfertőződhet. A nagy mennyiségű parazitát hordozó vándorló állatok óriási kockázatot jelentenek az emberekre is, akik a háziasított állatok húsának elfogyasztásával kaphatják el a betegségeket.
Több milliárd állat vándorol évente a világ egyik pontjáról a másikra, miközben rengeteg parazitával találkoznak és hurcolják tovább azokat egyik területről a másikra. Egy kutatócsoport a patás állatokra összpontosítva kutatást végzett, amelyben megállapította, hogy azok az állatok, amelyek évről évre nagyobb távolságokat tesznek meg, több parazita fajjal fertőződnek meg – írta az Agrárszektor.
Ezeket a patásokat vizsgálták:
- szarvas
- rénszarvas
- gnú
- antilop
- gazella
Az ilyen vándorló állatok nagyobb kockázatot jelenthetnek a háziasított állatokra, illetve az emberekre is azzal, hogy jóval több parazita van a szervezetükben. A juh, a szarvasmarha, a kecske és a sertés is könnyedén megfertőződhet a vándorló életmódot folytató patás állatok parazitáitól. Ez az emberek számára is komoly kockázatot jelenthet a húsuk elfogyasztásakor, mert nagyobb a valószínűsége annak, hogy különböző betegségekkel fertőződnek meg.
A kutatók szerint az lehet az oka annak, hogy a paraziták ilyen nagy mennyiségben vannak jelen a vándorló állatokban, hogy ezek az állatok mozgási ciklusaik alatt különböző természeti adottságú helyeken fordulnak meg. Korábban a kutatók azt gondolták, hogy a vándorlással az állatok éppen a parazitákat próbálják elkerülni, ám mozgásukkal éppen azok egyik fő terjesztőivé válnak.
Jut pénz a védekezésre Európában
Korábban itt írtunk arról, hogy az Európai Bizottság 154 millió eurót fordít az állatbetegségek és járványok megelőzésére, az állatról emberre terjedő kórok (zoonózis) megfékezésére, valamint a növényi károkozók legyőzésére. Az állategészségügyre tízszer akkora keretet biztosítanak, mint a növényvédelmi feladatokra.
A közösség idén állategészségügyre 134 program keretében 141 millió eurót fordít. Olyan megbetegedésekre költik ezt az összeget, mint a tuberkulózis, a veszettség, a brucellózis, az afrikai sertéspestis vagy a bőrcsomósodás. A növényvédelem területén pedig idén 46 programra csaknem 13 millió euró jut a közös kasszából.
