Elvonhatóak lesznek a területalapú támogatások 35 millió forint felett

Európai Uniós szinten döntés született a cappingről, a gazdaságonként igényelhető közvetlen támogatás összegének maximalizálásáról. Ennek eredményeként már 100 ezer euró (mai árfolyamon 35 millió forint) felett elvonhatók lesznek a területalapú támogatások. Erről a tagállamok saját hatáskörben rendelkezhetnek. A döntés egyik legfontosabb következményéről Mezei Dávid, az MTB Zrt. agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója írt elemzést.

A pénzügyi szakember felidézi: 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló politikai megállapodáson kívül az unió közös agrárpolitikájának (KAP) jövőjéről is fontos döntéseket hoztak az uniós állam- és kormányfők a július 17-21-i maratoni csúcsértekezletükön – írta meg az Agro Napló. Ezek közül az egyik legfontosabb a capping-re, azaz a területalapú támogatások egy gazdaság számára kifizethető maximális összegére vonatkozó szabályok. A támogatások elvonására a jelenlegi 150 ezer helyett már 100 ezer euró évi támogatási összeg felett lehetőség nyílik. Ehhez azonban a tagállam döntése szükséges.

dr. Mezei Dávid, a Takarék Csoport uniós agrártámogatási igazgatója elmondta, milyen kedvező változások léphetnek életbe az agrárfinanszírozások területén a jövőben
Mezei Dávid, az MTB Zrt. agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója írt elemzést a capping várható változásairól – Fotó: Magro.hu

A mostani döntés legfontosabb jellemzője, hogy továbbra is fenntartja a tagállam döntési szabadságát a kérdésben. A tagállam dönthet ugyanis arról, hogy elvonja-e a területalapú támogatás 100 ezer euró feletti részét, és ha igen, milyen mértékben. Az is a nemzeti kormányokon múlik, hogy megengedik-e a munkabérek és járulékaik beszámítását, azaz csökkenthető lesz-e az elvonás az ilyen címmel kifizetett összegekkel.

A capping csak az alapkomponensekre érvényes

Fontos, hogy a capping az előzetes bizottsági javaslattal ellentétben továbbra is csak a területalapú támogatás alapkomponensére fog kiterjedni. Tehát a zöldítésre – illetve az annak helyébe lépő környezet- és klímavédelmi komponensre –, valamint az egyéb jogcímen járó közvetlen (például: a fiatal gazda top-up és a termeléshez kötött támogatások) támogatásokra nem. Mezei Dávid szerint az, hogy mely gazdaságokat fogja a kormány esetleges jövőbeni döntése alapján érinteni a capping, több tényezőtől függ. Az egy hektárra jutó területalapú támogatás összegén túl számít majd az is, hogy ebből mekkora részt képvisel az úgynevezett alapkomponens, és a zöldítés helyébe lépő új „zöld” komponens.

Ha figyelembe veszik azt a szintén a KAP-ot érintő, a júliusi csúcson hozott döntést, miszerint a Közös Agrárpolitika költségvetésének legalább 40 százalékát környezet- és klímavédelmi célokra kell fordítani, akkor feltételezhető, hogy a mostani 30 százalékos zöldítés legalább 40 százalékos arányt tesz majd ki a területalapú támogatáson belül. Ez a változás valamelyest mérsékelheti a 150 ezer eurós határ 100 ezresre történő csökkentését, hiszen csökken a támogatás elvonásánál figyelembe veendő, és így elvonás alá kerülő támogatásrész.

A számítások többfelé vezethetnek

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a munkabéreket és járulékokat is figyelembe veszi a cappingnél, egyelőre nyitott kérdés, hogy milyen módszert választ annak kiszámítására. Akár egy-egy régióra, vagy a tagállamra jellemző, statisztikákon alapuló átlagbéreket, akár a ténylegesen kifizetett konkrét munkaerőköltségeket veszi figyelembe, jelentős adminisztrációs többletteherrel kell számolni – vélekedett Mezei Dávid.

Az eredeti bizottsági javaslatokkal szemben – amelyek jócskán megnövelték volna a tagállami társfinanszírozás minimális arányát – a vidékfejlesztési társfinanszírozási szabályok lényegében nem változtak.

A kevésbé fejlett területek esetében (egész Magyarország ide tartozik Pest megye kivételével) főszabályként marad a 85 százalékos maximális uniós hozzájárulás. A tagállamnak legalább 15 százalékot kell hozzátennie az uniós forrásokhoz. Környezet- és klímavédelmi pályázatok esetében ez az arány a jelenlegi 75-25 százalékról 80-20 százalékra változik. Ezzel csökken a tagállam által elvárt minimális hozzájárulás. Tehát, ha a tagállam csak a jogszabály által elvárt minimális összeget teszi hozzá a vidékfejlesztési alaphoz, csökkenni fog a vidékfejlesztési célokra fordítható összeg.

Kiegyensúlyozatlanságok

Másrészt az uniós jogalkotók – a szakértő szerint hibásan – itt továbbra is a kevésbé fejlett területeken kívüli területekre vonatkozó általános, – a korábbi 53 százalékról – 43 százalékra csökkenő uniós társfinanszírozási arányt vették alapul. A fejlettebb területek esetében a magasabb uniós finanszírozási aránnyal mintegy ösztönözni kívánják a tagállamokat, hogy több „zöld” intézkedést valósítsanak meg. Ez a szándék viszont Magyarországon a 85 százalékos általános kulcs miatt visszájára fordul, hiszen az Európai Bizottság által preferálni kívánt környezet- és klímavédelmi pályázatokhoz a kormánynak többet kell fizetnie – állítja a szakértő. A várakozásai alapján a tagállami társfinanszírozási arányok fejlett régiókat érintő emelése önmagában nem lesz képes kiegyensúlyozni a vidékfejlesztési források csökkenését. Sőt, a „zöld” intézkedések esetében a kötelező uniós társfinanszírozási arány emelése miatt még akár tovább csökkenthetik azokat – írta az MTB Zrt. agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Továbbra is lehet vis maior bejelentést tenni! Az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis maior bejelentésre. Ha esemény (például árvíz, belvíz) történt, és emiatt az ügyfé...
Június 30-ig!!!! Állatjóléti támogatás igénylése... A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelmének benyújtására június 30-ig van lehetősége a határozattal rendelkez...
Július 1-ig!!! Állattartó telepek korszerűsítéséhe... Kevesebb, mint két hét áll rendelkezésre, hogy a fizetési kérelmet benyújtsák azok, akik állattartó telepüket szeretnék korszerűsíteni vagy valamely t...
Nemzeti Vidékstratégia és a 2013. 2. félévében meg... Pályázati cikksorozatunk 4. részében partnerünk a Palyaz.hu vezetője ismerteti  Nemzeti Vidékstratégia legfontosabb célkitűzéseit és a 2013. 2. félévé...
Kötelező képzések elvégzésén múlhat a támogatás... Vannak olyan mezőgazdasági támogatások, melyek kifizetése kötelező képzéshez kötött. Ezek június közepén kezdődtek és zömében augusztus 15-ig lezajlan...