A klímaváltozás teljesen más szemléletet követel a magyar mezőgazdaság szereplőitől, mint korábban. Április második felében változékony, amolyan igazi áprilisi időnk volt. A hidegfront kevés csapadékot hozott, azt is egyenlőtlen elosztásban. Az év első három hónapjában felhalmozódott csapadékhiány nem pótlódik megfelelően.
Az országban helyenként 20-70 milliméterrel marad el a megszokott és kívánatos értékektől a 90 napos csapadékösszeg. Mindez önmagában is gondot okoz a mezőgazdaságban. A szakemberek azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a klímaváltozás megváltozott szemléletmódot követel az agráriumban, mert alkalmazkodni kell a környezeti kihívásokhoz – írta az Mfor.
Elmaradnak az igazi fagyok
„Teljesen másként kell gondolkoznunk a növényvédelemről is” – mondta a lapnak Varga László, a Kwizda Garden zöldségtermesztési szakértője. Hozzátette, hogy mára eljutottunk odáig, hogy elfelejthetjük azt, amit korábban a négy évszakról megtanultunk, hiszen lényegében csak kettő maradt. Sokkal melegebbé és szárazabbá váltak a nyarak, a telek pedig enyhébbek és csapadékmentesebbek, mint néhány évtizeddel korábban.
„Évek óta nincs igazi fagy télen” – hívta fel a figyelmet Varga László. Ennek a legtöbb ember általában örül, mert senki sem szeret igazán fagyoskodni, de a mezőgazdaságban ez hihetetlen mértékű károkat okoz.
Téli fagyról akkor beszélünk – mondja a zöldségtermesztési szakember, amikor legalább két héten keresztül a hőmérő higanyszála nem emelkedik mínusz 15 fok fölé.
Ez lenne az agráriumban a kívánatos állapot, hiszen ilyenkor a talajban áttelelő kártevők jelentős része elpusztul, a minimálisra gyérül. Így a tavaszi hajtásokat nem fenyegeti nagy veszély, könnyebbé válik a rovarok, a gyomok és a gombák elleni védekezés.
Varga László elmondta, 30-40 évvel ezelőtt a vízvezetékeket még egy méterrel a talajszint alá kellett telepíteni, mert telente legalább 90 centiméterig átfagyott a föld. Ma a klímaváltozás következményeként ez a fagyott réteg körülbelül 30 centiméterre csökkent, így a talajban áttelelő kártevőknek nem kell nagyon mélyre ásni magukat. A java részük áttelel és tavasszal a felszínre kerülve könnyebben eléri a friss hajtásokat.
„Ráadásul egyes kártevők a korábban érkező tavasz miatt a megszokottnál hamarabb megjelennek a földeken. A májusi cserebogár már évek óta áprilisban rajzik” – mondta Varga László.
Válaszolniuk kell a gazdáknak a körülményekre
Mindez azzal jár, hogy korábban kell elkezdeni a védekezést a gazdáknak. Szakítani kell a megszokott rutinnal, fel kell készülni a megváltozott körülményekre. A szakértő megjegyezte: két generációval korábban még lehetett a megszokott rutin szerint gazdálkodni. Mára sok mindent másként kell alkalmazni, így például korábban kell elvégezni a növényvédelmi teendőket. Továbbá arra is fel kell készülni, hogy korábban nem ismert kártevők is megjelenhetnek a földeken.
„Rengeteg példát lehetne hozni arra, hogy a klímaváltozás milyen kihívások elé állítja a gazdákat” – mondta Varga László. Példaként a paprika kártevőjeként emlegetett gyapottok bagolylepkét említette, ami 15 évvel ezelőtt még jelen sem volt hazánkban. Akkor került Szerbia területéről Magyarországra és ma már két fajtája is jelen van a határainkon innen. Ráadásul amíg korában csak a paprikatermesztőknek kellett ellene védekezni, most a korábbi rajzás miatt már a kukoricában is kárt okozhat, ezért a gazdáknak erre is oda kell figyelniük. Ez azonban csak egy példa a sok ezernyi közül.
A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a növényvédelem területén a legfontosabb feladat az időzítés. A leghatásosabb módszer az agráriumban is a prevenció, a megelőzés. Hiszen, ha egy kártevő megjelenik, akkor már csak enyhíteni lehet a veszteséget, teljesen megszüntetni nem. Ez sokkal nagyobb előkészületet, fokozott figyelmet igényel a gazdáktól.
Ösztönzött növények
„Az európai uniós elvárás szerint egyre nagyobb teret kell adni a jövőben az agráriumban a biológiai növényvédő szereknek” – mondta a lapnak Neiner János növényvédelmi szakmérnök, szőlőspecialista. Hozzátette: az jó hír, hogy ezeknek a szereknek a hatékonysága ma már a kémiai vegyszerek hatásfokának 80-90 százalékát is eléri. Rengeteg biológiai növényvédőszer van jelenleg kísérleti stádiumban, folyamatosan nő a termékkínálat.
A növény fejlődésbiológiájához kell illeszteni a biostimulációt és a lombtrágya programot. Így lehet igazán hatékonyan védekezni a kártevők ellen – tette hozzá a szakember.
Neiner János hangsúlyozta:
a hatékony és termelékeny gazdálkodáshoz az is szükséges, hogy ellenállóbbakká tegyük a növényeket. A szőlő esetében arra figyelmeztetett, hogy
a bőrszövet erősítésével a gyümölcs jóval ellenállóbbá tud válni a hagyományos kártevők ellen, hiszen egy vastagabb, a hőmérsékleti változásoknak ellenállóbb héjú gyümölcsbe nehezebben tudnak az olyan hagyományos kártevők bejutni, mint a peronoszpóra vagy a botrytis cinerea.
Bár ez utóbbi gombafajta megjelenésének nyár végén, ősz elején Tokaj-Hegyalján kifejezetten örülnek, hiszen amíg a botrytis cinerea a világ bármely szőlőültetvényén rettegett ellenségnek számít, addig a tokaji szőlőkben áldásos munkát végez, mert ez a kártevő alakítja át az egészséges gyümölcsöt aszúszemekké.
Neiner János elmondta, hogy ma már számtalan olyan biológiai hatóanyagokkal, növényi hormonokkal ellátott készítmény létezik a piacon, amelyekkel stimulálva a növények ellenállóbbá válnak a klímaváltozás miatt szélsőségesebbé váló időjárási körülményekkel és a növényi- és állati kártevőkkel szemben is.
A kihívás nagy, de a feladat nem megoldhatatlan.
A gazdáknak is alkalmazkodniuk kell, de a szakember úgy látja, a mezőgazdaságban dolgozók alkalmazkodóképesek és készek felkészülni a klímaváltozás okozta kihívásokra.
