Eltűnőben a magyar tél a klímaváltozás miatt: a harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben

Harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt az elmúlt 120 évben Magyarországon – állapították meg meteorológiai szakértők. A 20. század elején még 120 nap körül alakult Magyarországon a fagyos napok száma, amikor a napi minimumhőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent. Ez a globális felmelegedés hatására napjainkra 80 nap alá csökkent, leginkább az Északi-középhegységben. A pesszimista forgatókönyv szerint a trend erősödésére lehet számítani: évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok éves átlagos száma. 

A megfigyelt változásokért egyértelműen az emberiség által gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést – írta a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldal. Szabó Péter, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója és Pongrácz Rita meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének munkatársa kiemelte: a téli hideg eltűnésének az energiafelhasználás szempontjából „csak első látásra örülhetünk”, ugyanis vele együtt a nyár is melegebb lesz. A hideg időszakok csökkenése pedig kiemelt kockázatot jelent a mezőgazdaságnak.

Eltűnőben a magyar tél a klímaváltozás miatt: a harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben - Fotó: Magro.hu, CSZS, Budapest
Eltűnőben a magyar tél a klímaváltozás miatt: a harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben – Fotó: Magro.hu, CSZS, Budapest

Komoly hátrányokat szenved el a magyar mezőgazdaság a klímaváltozás miatt

A meteorológusok prognózisa szerint további mintegy 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok évi átlagos száma és 2-3 fokkal nőhet az évi legalacsonyabb minimumhőmérsékletek értéke. A jelenlegi kilátások szerint a következő évtizedekben a fagyos napok elsősorban az ország középső területein ritkulnak majd. Az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek pedig várhatóan inkább a déli és a keleti régiókban változnak jobban.Véleményük szerint azért sem érdemes „túlzottan örülni a kevesebb hidegnek”, mert például a nagy hidegben telelő kártevők sok gondot okoznak. Kiemelték azt is, hogy az energiafelhasználás szempontjából télen lehet spórolni. Az ezzel összefüggésben jelentkező nyári nagyobb mértékű forróság miatt viszont nőnek a hűtési igények, ami akár még nagyobb energiafelhasználással járhat. Ugyancsak fontos szempont az enyhébb telek és a csökkenő extrém hidegek mezőgazdaságra gyakorolt hatása. Ez végső soron csökkentheti a megtermelt élelmiszerek mennyiségét – jegyezték meg.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
Alkalmazkodni tudni kell a klímaváltozáshoz Múlt hét pénteken jelent meg az MTI-n „A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től” elnevezésű ábra. Az üvegházhatás-prognózist ábrázoló grafik...
A kukorica és a klímaváltozás Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta szakértőnk, Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Ezúttal egyrészt a mezőgazdasági munkák, má...
Mi várhat a kukoricatermesztőkre a következő 10-20... Múlt héten az üvegházhatás hosszú távú hatásait boncolgatta Dr. Varga Zoltán agrometeorológus. Előző cikkéből pedig már sok mindent megtudtunk a kukor...
Mindig az a fránya időjárás! Ónos eső és belvíz okoz károkat az erdőkben, és a földeken; termésátlagok az őszi betakarítási és vetési munkákról; kevesebb idén a kárbejelentés, min...
A meteorológia világnapja – március 23. Egy nappal a Víz világnapja után tartjuk a Meteorológiai Világnapot, már több mint 50 éve. A főként meteorológusok ünnepelt világnapról mi is megemlék...