Eltűnik egy állattenyésztési ágazat a déli szomszédunknál

Szerbiában immáron tilos azért tenyészteni állatokat, hogy szőrméjüket ruhakészítésre használják fel. A déli szomszéd országban január 1-én lépett életbe az a törvény, amely megtiltja az állatok tartását, szaporítását, behozatalát és exportját, illetve a leölésüket szőrméjükért és bőrükért. Az állatvédő szervezetek azonban nem bíznak abban, hogy a rendelkezést valóban elkezdik a gyakorlatban is megvalósítani a szerb szőrmeipar szereplői.

Szerbia több városában egész évben tartott az az akciósorozat, amelyet civil egyesületek szerveztek “A szőrme nélküli Szerbiáért” elnevezéssel – írta a vajdasági Szabad Magyar Szó a Pannon RTV-re hivatkozva. A céljuk az volt, hogy tudassák a közvéleménnyel és a döntéshozókkal, hogy a szőrméjükért tenyésztett állatokat rossz körülmények között tartják, kínozzák, az elaltatásuk, feldolgozásuk is primitív körülmények között történik. Ezzel párhuzamosan a vonatkozó törvény mielőbbi gyakorlati bevezetését kívánták elérni – nyilatkozta a Szabadkai Magyar Rádiónak Jelena Stevanović, a belgrádi “Szabadság az állatoknak” elnevezésű civil szervezet aktivistája, az egyik főszervező.

A szerb szőrmeipar egészére hat a törvény, amely megtiltja az állatok tartását, szaporítását, behozatalát és exportját, illetve a leölésüket szőrméjükért és bőrükért. képünk illusztráció)
A szerb szőrmeipar egészére hat a törvény, amely megtiltja az állatok tartását, szaporítását, behozatalát és exportját, illetve a leölésüket szőrméjükért és bőrükért. képünk illusztráció)

Szerbiában 2009-ben meghozták az állatok jóllétéről rendelkező törvényt. Ezzel a rendelkezéssel megtiltották az állatok tenyésztését szőrmekészítés céljából. A törvény világosan megfogalmazta azt, hogy tilos az állatokat tartani, szaporítani, beszállítani, exportálni és leölni egyedül abból a célból, hogy hozzájussanak a bőréhez és szőrméjéhez. Ez a tilalom, amelyet a rendelkezés megfogalmaz, most 10 év után lépett életbe, vagyis 2019. január 1-jével – mondta Jelena Stevanović.

Az állatvédők szőrmeellenes akcióinak sikere a portál szerint jól mutatja, hogy az emberek jelentős része tisztában van egy-egy bunda úgynevezett valódi értékével. Az utóbbi években – jórészt társadalmi nyomásra – Európa több országában hoztak törvényeket a prémesállat-tenyésztés felszámolására. Hollandiában 2008-tól tilos prémjéért sarki rókát és csincsillát tenyészteni. Ausztriában nem tenyészthető a sarki róka, Svájcban pedig a vidramenyét. Észak-Írországban törvényjavaslat született az összes prémesállat-farm bezárására, valamint Nagy-Britannia is hasonló intézkedéseket hozott.

10 évig még türelmi idő lesz

A déli szomszédunkban 10 éves türelmi idővel elfogadott, az állatok jólétét biztosító törvény a fejlett uniós államok mellé zárkóztatja fel Szerbiát. Továbbá hozzájárul a 27-es EU-s csatalakozási fejezet megnyitásához is. Az állatvédő szervezetek ugyanakkor nem bíznak abban, hogy a rendelkezést valóban elkezdik a gyakorlatban is megvalósítani. Az illegális szőrmegazdálkodást 100.000 és egymillió dinár közötti pénzbírság sújtja 2019. január elsejétől kezdődően Szerbiában.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Gyapjú kisokos juhtartással kacérkodóknak A juhokat ma már elsősorban húsukért tartjuk. Régen azonban volt egy ennél is fontosabb termék, ami miatt érdemes volt juhászattal foglalkozni: a gyap...
A magyar csincsilla a világ egyik legjobbja A szürke rágcsáló korábban Dél-Amerikában, Peru, Bolívia, Észak-Argentína és Chile hegyvidéki területein volt honos. Észak-Chilén kívül ma már ritkán ...