Szerbiában immáron tilos azért tenyészteni állatokat, hogy szőrméjüket ruhakészítésre használják fel. A déli szomszéd országban január 1-én lépett életbe az a törvény, amely megtiltja az állatok tartását, szaporítását, behozatalát és exportját, illetve a leölésüket szőrméjükért és bőrükért. Az állatvédő szervezetek azonban nem bíznak abban, hogy a rendelkezést valóban elkezdik a gyakorlatban is megvalósítani a szerb szőrmeipar szereplői.
Szerbia több városában egész évben tartott az az akciósorozat, amelyet civil egyesületek szerveztek “A szőrme nélküli Szerbiáért” elnevezéssel – írta a vajdasági Szabad Magyar Szó a Pannon RTV-re hivatkozva. A céljuk az volt, hogy tudassák a közvéleménnyel és a döntéshozókkal, hogy a szőrméjükért tenyésztett állatokat rossz körülmények között tartják, kínozzák, az elaltatásuk, feldolgozásuk is primitív körülmények között történik. Ezzel párhuzamosan a vonatkozó törvény mielőbbi gyakorlati bevezetését kívánták elérni – nyilatkozta a Szabadkai Magyar Rádiónak Jelena Stevanović, a belgrádi “Szabadság az állatoknak” elnevezésű civil szervezet aktivistája, az egyik főszervező.
Szerbiában 2009-ben meghozták az állatok jóllétéről rendelkező törvényt. Ezzel a rendelkezéssel megtiltották az állatok tenyésztését szőrmekészítés céljából. A törvény világosan megfogalmazta azt, hogy tilos az állatokat tartani, szaporítani, beszállítani, exportálni és leölni egyedül abból a célból, hogy hozzájussanak a bőréhez és szőrméjéhez. Ez a tilalom, amelyet a rendelkezés megfogalmaz, most 10 év után lépett életbe, vagyis 2019. január 1-jével – mondta Jelena Stevanović.
Az állatvédők szőrmeellenes akcióinak sikere a portál szerint jól mutatja, hogy az emberek jelentős része tisztában van egy-egy bunda úgynevezett valódi értékével. Az utóbbi években – jórészt társadalmi nyomásra – Európa több országában hoztak törvényeket a prémesállat-tenyésztés felszámolására. Hollandiában 2008-tól tilos prémjéért sarki rókát és csincsillát tenyészteni. Ausztriában nem tenyészthető a sarki róka, Svájcban pedig a vidramenyét. Észak-Írországban törvényjavaslat született az összes prémesállat-farm bezárására, valamint Nagy-Britannia is hasonló intézkedéseket hozott.
10 évig még türelmi idő lesz
A déli szomszédunkban 10 éves türelmi idővel elfogadott, az állatok jólétét biztosító törvény a fejlett uniós államok mellé zárkóztatja fel Szerbiát. Továbbá hozzájárul a 27-es EU-s csatalakozási fejezet megnyitásához is. Az állatvédő szervezetek ugyanakkor nem bíznak abban, hogy a rendelkezést valóban elkezdik a gyakorlatban is megvalósítani. Az illegális szőrmegazdálkodást 100.000 és egymillió dinár közötti pénzbírság sújtja 2019. január elsejétől kezdődően Szerbiában.
