Amennyiben valakinek termőföldje van, akkor mindenképpen érdemes előre végrendelkezni róla, ezzel ugyanis megelőzheti a vitát az örökösök között – figyelmeztetett a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK). 2023. januártól változott a földterületek öröklésének szabályozása. Míg korábban egy földterület osztatlan közös tulajdonként átszállhatott az örökösökre, idéntől ez már legfeljebb csak átmenetileg lehetséges – írta közleményében a kamara.
Az örökösöknek január 1-től dönteniük kell arról, hogy mi legyen a földterület sorsa: megegyezhetnek, hogy kié legyen, értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak – írták. Amennyiben öt éven belül sem tudnak megegyezni, akkor az állam kényszerértékesíti a földterületet – mutatott rá a MOKK. A kamara szerint ez megelőzhető, ha a földtulajdonos végintézkedésben előre elrendezi a hagyatékát, és a földjét egy leszármazójának szánja, míg a vagyonának más részeit másoknak. Az Adózóna anyagát szemléztük.
Érdemes előre rendelkezni, mert változott az öröklési rend
Amennyiben valakinek termőföldje van, akkor mindenképpen érdemes előre végrendelkezni róla, ezzel ugyanis megelőzheti a vitát az örökösök között. A végrendelet készítésénél azonban figyelembe kell vennie a tulajdonszerzési korlátozásokat is. A bonyolult szabályozás miatt érdemes szakember, közjegyző vagy földügyekben jártas ügyvéd segítségét kérni – ecseteli Tóth Ádám, a MOKK elnöke.
Januártól muszáj lesz dűlőre jutniuk az örökösöknek egymással, mert csak egyikükre szállhat a terület tulajdonjoga. Rengeteg magyar rendelkezik kisebb-nagyobb földterülettel, csak örökléssel több mint egymillió hektár termőföld cserélt gazdát az elmúlt évtizedekben.
A földterületek öröklésére különleges szabályok vonatkoznak. Más a helyzet, ha valakire végrendeletben hagynak földet, és más, ha a törvényes öröklési rend szerint jut hozzá, mondta egy, a portál által megkérdezett ingatlanügyekkel foglalkozó jogász.
A legnagyobb különbségek és a változások
A legfontosabb különbség, hogy aki közeli hozzátartozójától örököl földet, bármekkora területhez hozzájuthat. Akire viszont végrendeletben hagynak termőföldet, és nem lenne törvényes örököse az elhunytnak, a megörökölt területtel együtt sem rendelkezhet egy hektárnál, vagy ha földműves, 300 hektárnál több földdel.
A törvényes öröklési rendben a jelenlegi szabályok szerint a hagyaték minden része, így a földterületek is az örökösök közös tulajdonába kerülnek (hacsak osztályos egyezséggel máshogy nem döntenek). Ezért nem ritka, hogy egy földterületnek osztatlan közös tulajdonban kettő vagy több tulajdonosa is van. 2023. januárjától azonban már nem kerülhet örökléssel osztatlan közös tulajdonba olyan földterület, amely az örökhagyó kizárólagos tulajdonában áll. Ha ilyen ingatlannak több örököse van, akkor négy lehetőség közül kell választaniuk – írta meg a TEOL.
Az első lehetőség, hogy az örökösök a hagyatéki tárgyaláson osztályos egyezséget kötnek, amelyben szabadon feloszthatják egymás között a hagyatékot, és megegyezhetnek arról, melyikük mit kapjon, például, hogy az egyiküké legyen a föld, míg a másik a nyaralót örökölje. Amennyiben a föld elég nagy hozzá, az örökösök dönthetnek úgy is, hogy kisebb részekre osztják a területet, így mindannyian földtulajdonosok lehetnek.
Nem lehet ugyanakkor megosztani a földet, ha nem elég nagy ahhoz, hogy elérje a területi minimumot. Ilyen esetben az lesz a tulajdonos, aki a legtöbbet ajánlja érte. Ha azonban az örökösök között van, aki mezőgazdasági termelésből él, a törvény szerint bekebelezheti a többiek részét, de a bekebelezett területek értékbecsléssel megállapított árát ki kell fizetnie a többi örökösnek.
A harmadik lehetőség, hogy az örökösök eladják a földet, és elosztják egymás között a vételárat. Mivel a földforgalmi törvény miatt a hagyatékból közvetlenül nem kerülhet máshoz a terület, vagyis nem értékesíthetik azelőtt, hogy az egyikük megörökölte volna, jövőre már az eladásához is osztályos egyezséget kell kötniük az örökösöknek. Az utolsó opció pedig, hogy az örökösök felajánlják a földterületet az államnak.
