Egyre csökken Európában a vegyszeres növényvédelem lehetőségeinek száma, a biológiai megoldásoké viszont növekszik. A talaj szervesanyag-készletét feltáró, a növény gyökerét stimuláló biológiai készítmények is egyre többen vannak. Ma már a termelők is sokkal többet tudnak a témáról, az élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények helyes és hatékony felhasználásáról, de a küszöbön álló uniós szabályozás megbolygathatja az érzékeny bizalmat a termékekkel kapcsolatban.
Az Agrárszektor anyagát szemléztük, ami szerint az Európai Unió végre elhatározta, hogy rendet tesz a talajbaktériumok és -gombák, algák, és egyéb biológiai talajjavító készítmények piacán. A hazai gyakorlatban ismertek és elterjedtek a talajbaktériumok és -gombák, algák, sőt az aminosavas készítmények is. Ezek a termékek az ásványi műtrágyák mennyiségének csökkenthetőségét ígérik. Az elmúlt 10 évben nemcsak ezek gyakorlati alkalmazása terjedt el nagyon, hanem sokat tisztult a piac is, kevesebb a kókler. Ma már a termelők is sokkal többet tudnak a témáról, az élő mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények helyes és hatékony felhasználásáról. Már nem csak a biokertészetekben, hanem a szántóföldeken is egyre többen vetik be a szervesanyag-feltáró, gyökérstimuláló, fotoszintézist serkentő, stressztűrést fokozó biológiai megoldásokat.
A termékek köre nagyon széles, Európa sok országában pedig a magyarnál is sokkal nagyobb a zavar az agrárpiacokon. Ezért az uniós tagállamok állandó képviselői – több éves előkészületet követően – végre jóváhagyták az Európai Parlamenttel kötött, a termésnövelő anyagok uniós forgalomba hozataláról szóló új szabályokra vonatkozó megállapodást. A tájékoztatás szerint a rendelet harmonizálja a – szerves vagy másodlagos nyersanyagokból készülő – termésnövelő anyagokra vonatkozó előírásokat. Ezzel pedig új lehetőségeket teremt az anyagok nagyüzemi előállítására. A rendelet értelmében a CE-jelöléssel ellátott uniós termésnövelő anyagoknak meg kell felelniük bizonyos követelményeknek ahhoz, hogy szabadon forgalomba helyezhetők legyenek az az unió belső piacán.
A követelmények többek között szabályozzák
- a szennyező anyagok legmagasabb megengedett szintjét,
- az összetevők meghatározott kategóriáinak alkalmazását
- és a címkézést.
Egyértelműen a piac liberalizálása volt a cél, erre évek óta készültek már. A hatása az lesz, hogy több termék lesz jelen a piacon, a kockázata pedig az, hogy még kevésbé lehet majd tudni, hogy mi az, ami bennük van. Számunkra kifejezetten szerencsés, hogy egyik fő termékünk, a fuzárium gombákkal szemben eredményes Trichoderma gomba már növényvédő szernek minősül, legalábbis a T34-es törzse, ami hamarosan elnyeri az engedélyét a hazai szántóföldi kultúrákra is. Kulcsfontosságú, hogy korrekt módon szabályozzák a szennyező anyagok megengedett mértékét a termékekben – és ez legyen érvényes az ásványi műtrágyákra is. Nem sportszerű, ha toxikus, fémes elemeket tartalmazó termékekkel kell versenyeznünk.mondta az Agrárszektornak Czinege Erik, a Kwizda Agro Kft. marketingvezetője.
Kell a verseny, de figyelni kell a különbségekre
Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője szerint a versenyhelyzet szükséges a fejlődéshez. Ugyanakkor azt sem zárja ki, hogy az egyszerűbb, a piaci igényeknek alig, vagy egyáltalán nem megfelelő készítmények magyarországi megjelenésével felhígulhat a hazai kereskedelmi kínálat. De úgy véli, hogy kellő felvilágosító munkával el lehet érni, hogy a hazai termelők különbséget tudjanak tenni a komoly szakmai háttérrel rendelkező cégek és azok között, amelyek csak a kedvező piaci környezetet használják ki egy gyenge termék értékesítésére. Tudomásunk szerint a rendelet értelmében első körben kis számú törzs kaphat zöld utat. Asszociatív és szabadon élő nitrogénkötő törzsek, pillangósokkal szimbiózisban élők, illetve mikorrhiza gombák. Ezek lehetnek a belső piacon CE jelzéssel szabadon forgalmazhatóak – mondta a szakember.
Nem eszik olyan forrón a baktériumtrágyát sem
Nincs ok a pánikra, mert az Unió malmai lassan őrölnek. A rendeletet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia, majd az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, de az alkalmazását csak az innentől számított 3 év elteltével kell megkezdeni. Ennyi időt kaptak a piaci szereplők az alkalmazkodásra.
