A gyakorló szakemberek szerint Magyarországon egyre többen élnek a helyspecifikus technológia által kínált lehetőségekkel, amelyek a növénytermesztési és állattenyésztési ágazat valamennyi szegmensében elérhetőek. Ez azonban még nem elég, valamilyen szinten mindenkinek be kell kapcsolódnia a precíziós gazdálkodásba. Ráadásul azoknak, akik most kezdenek bele, már könnyebb a dolguk, mivel a technológia úttörői már jórészt kitaposták számukra a fejlesztés ösvényét.
Nem kell félni a precíziós gazdálkodástól, hiszen lehet azt jól és eredményesen is csinálni – hangzott el Budapesten, a Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás egyik programján. Az Agrárszektor második napi beszámolóját szemléztük, amit saját képekkel egészítettünk ki.
A tápanyagutánpótlás igényeiről
Patyi Roland, az AltoTerra Kft. ügyvezetője előadásában arról beszélt, hogy az utóbbi 50 évben jószerével semmi nem történt a tápanyag-utánpótlás fejlesztése terén, még mindig ugyanazokat a műtrágyákat használja az emberiség, mint a 70-es években. Ráadásul azt is pazarlóan. A szakember számokkal ismertette, mennyi műtrágyát használtak fel Magyarországon a 2021-es évben, ebből mennyi hasznosult, és mennyi volt az, ami nem csak, hogy nem hasznosult, de egyenesen károsította a környezetet. Patyi Roland szerint a jövőben, éppen ez utóbbi hatásnak a csökkentése érdekében egyrészt a lassú hatóanyag leadású, stabilizált műtrágyák (SFR), másrészt pedig a szabályozott hatóanyag leadású műtrágyák (CFR) fognak nagyobb szerephez jutni, mert ezekkel több száz milliárd forintot lehet majd megspórolni, a környezetet kímélve.
Rendszerismeret és -használat
Gödri Bulcsu, a Delta Systems Kft. Ipar 4.0 üzletág igazgatója és Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. termelési igazgatója arról beszéltek, hogy tapasztalataik szerint minél inkább kész és végleges egy rendszer, annál nehezebben alkalmazható a felhasználó számára. Éppen ezért fontos, hogy a gazdák ismerjék ezeknek a rendszereknek az elemeit, és ki tudják választani azokat, amelyek az ő gazdálkodásukat támogatják, segítik.
A szakemberek szerint a precíziós gazdálkodásnak nem kellene véget érnie a növénytermesztéssel, illetve az állattartás egy részével, mert például a terménytárolás során is vannak olyan folyamatok, amelyekbe egyszerűen beilleszthetőek lennének ezek a technológiák. Gödri Bulcsu és Sasvári Gábor úgy látták, hogy egy jó rendszerben a különböző eszközöktől származó adatok átjárhatóak, a platform nyitott – vagyis van helye a későbbi bővítésnek, és a felmerülő igények függvényében mindenkinek személyre szabhatóak.
Alaptrágyával, vagy nélküle?
Vázsonyi László, a VulcanAgro Kft. termékfejlesztő mérnöke azt a kérdést járta körbe, hogy lehet-e alaptrágya nélkül precíziósan termelni Magyarországon? A szakember úgy látja, hogy azoknak a műtrágyáknak, amelyeket a helyspecifikus növénytermesztés során kellene alkalmazni, egyre csökken a felhasználása Magyarországon. A műtrágyák árának csökkenése azonban már eléggé szembetűnő, aminek néhány hónapja még 400 ezer forintba került tonnája, az már 200 ezer forintba kerül, és nem elképzelhetetlen az sem, hogy le fog menni a 100 ezres szintre is. Vázsonyi László ezek után sorra vette a fontosabb műtrágya hatóanyagokat, hogy melyik mire jó, és mennyit használnak fel belőle átlagosan a magyar gazdák.
Ennek azonban nem feltétlenül kell úgy lennie, ahogy most van, ugyanis bármely jelentős költségelemet okozó tápanyag elengedhető, ha az embernek van elegendő adata a talajairól és a növényeiről.
Vázsonyi László szerint a következő évek tápanyag-tervei vakrepülések lesznek: vagy bejönnek, vagy nem. A jövőben egyértelműen fel fog értékelődni a tápanyag-szint felmérése – mondta.
Törő Attila, Creatiger Kft. ügyvezetője az aszálykár-megelőzés egy speciális módszerét, a szigetelt víztározók létesítését, valamint annak előnyeit mutatta be. Mint mondta, a gazdálkodás könnyebb, ha van víz. A szakember kijelentette, hogy a magyar agráriumban egy szemléletváltásra lenne szükség, hiszen a vizet be lehet tárolni. Törő Attila néhány megvalósított projekten keresztül mutatta be, milyen eredményeket lehet elérni ezzel a módszerrel. Az ügyvezető beszélt arról is, hogy különösen az ország keleti felében, de az öntözött területen kívüli szakaszok egészen sivatagossá válhatnak, Szólt arról is, hogy a hazai gyümölcstermesztésnél már látható, öntözés nélkül akár 40-50%-os veszteségek is előfordulhatnak.
Kerekasztal beszélgetés a helyspecifikus gazdálkodást magas szinten megvalósító termelőkkel
Az eseményt lezáró kerekasztal-beszélgetésen Farkas László, a zimányi Farkas Kft. ügyvezetője, Kovács Bálint, a pátyi Ager-Agri 2021 Kft. ügyvezetője, Balogh Sándor, a tépei Balogh Farm tulajdonosa és Szűcs András, a Belvárdgyulai Zrt. főagronómusa beszélgettek a moderátorral, Dr. Milics Gáborral, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnökével.
Szóba hozták, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek már most a magyar gazdáknál a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság terén. Farkas László szerint most jött el az az idő, amikor sokan elindultak ezen az úton, és jelentkezni fognak az elgondolás előnyei és hátrányai. A jövőben komplexen kell nézni a gazdálkodásra, vagyis foglalkozni kell a talajokkal, élő talajokat kell előállítani és fenntartani, fontos lesz a vízmegőrzés és az adatfelhasználás. Balogh Sándor elmondta, hogy ők meglehetősen nyitottan kezelik az adatokat és az adatmegosztást, és szerinte nyitottnak is kell lenni ilyen téren. A szakember beszélt arról is, hogy 2002-ben kezdett bele a precíziós gazdálkodásba egy hozamtérképező rendszerrel. A technológia gyakorlati megvalósításához azóta is sok segítséget kap, és érzi, ezt majd viszonoznia is kell másoknak.
Szűcs András kifejtette, hogy 10 éve, differenciált tápanyag-kijuttatással kezdődött náluk a precíziós technológiák használata, de az akkor még szolgáltatás volt. Mostanra viszont minden ilyen feladatot végre tudnak hajtani ők is. Kijuttatási térképeket tudnak készíteni, gondoskodnak a megfelelő tőszám kijuttatásról. Mindenre van náluk megfelelő és hozzáértő kolléga.
Szűcs András az adatmegosztás kapcsán elmondta, hogy ők nem hisznek a felhőalapú rendszerekben, úgy gondolják, nincs elég adatuk ehhez, ezért inkább zárt háttértárolókkal dolgoznak. A szakember szerint az is fontos, hogy senki ne féljen a precíziós gazdálkodástól, mert azt lehet eredményesen és jól csinálni.
Kovács Bálint elmondta, hogy a precíziós megoldások birtokmérettől függetlenül minden gazda számára hasznos beruházásnak számítanak, és valamilyen szinten mindenkinek meg kell próbálnia bekapcsolódni a folyamatba. Ezzel egyetértett Balogh Sándor is, aki szerint a precíziós gazdálkodási módszerek alkalmazása során lesznek akadályok, éppen ezért fontos, hogy a gazdák merjenek segítséget kérni. A gazdálkodó beszélt arról is, hogy a digitális eszközök használata is egyre könnyebb lesz, ezért mindenképpen megéri ezeket használni. Farkas László ezt azzal egészítette ki, hogy a gazdáknak egy dolgot kell megtanulniuk, hogy kérdezzenek bátran, ha valamit nem tudnak.
