Új szolgáltatást vezetett be a Baranya megyei Pécsen a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete; digitalizálta az Európában is egyedülálló legnagyobb szőlőfajta géngyűjteményét. A digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszer nem csak a kutatóknak jelent gyorsabb hozzáférést az adatokhoz, hanem segítséget biztosít a szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdálkodóknak is a fajtaválasztásban. Az új rendszer keretében egyedi rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott, különböző kárpát-medencei szőlőfajtákat képviselő 1570 tőkéről készül nyilvántartás.
Az adatalapú munka nem kényelmi funkciót tölt be, hanem versenyképességi tényezőként jelenik meg a magyar agráriumban – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Pécsen. Feldman Zsolt a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének (SZBK) új, digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszerével kapcsolatos sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az agráriumban mára az adat kinccsé és értékké vált. Ha pedig ezt veszni hagyjuk, vagy nem foglalkozunk vele, akkor saját magunknak okozunk versenyhátrányt.
A politikus elmondta, hogy a magyar mezőgazdaságban az adatalapú gondolkodás évtizedes hagyományokra nyúlik vissza, és az elmúlt néhány évben komoly fejlődésnek indult a Digitális Agrárstratégia 2019-es elindulását követően. Az államtitkár szerint az adatalapú, modern technológiákat alkalmazó, értékteremtő munka képes biztosítani a magyar agrárium versenyképességét. Éppen ezért a digitalizációnak valamennyi mezőgazdasági ágazatban kiemelt szerepet kell biztosítani.
Szántó mellett a szőlőben is halad az agrárdigitalizáció
A pécsi fejlesztések kapcsán örömtelinek nevezte, hogy mostantól a szántóföldi növénytermesztés mellett a szőlészeti kutatásokban, Magyarország legnagyobb szőlészeti géngyűjteményében is megjelenik a digitalizáció, hiszen annak segítségével olyan új értékteremtési folyamatok indulhatnak el, amelyekből bármely szőlőtermesztő is profitálhat. Az SZBK új, digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszere “ötvözi a múltat – azaz a megőrzött és fenntartott szőlőfajtáinkat – és a legmodernebb technológiát. Gyakorlati oldalról, 21. századi megközelítésben, jövőorientáltan segíti a magyar szőlőtermesztést” – fogalmazott az államtitkár.
A pécsi fejlesztés részleteiről Teszlák Péter, az SZBK kutatási igazgatója elmondta, hogy az intézet által kezelt szőlő génbank, illetve szőlőfajta-gyűjtemény a legnagyobb az országban, ezért kiemelten fontos a 2025-ig megvalósuló digitális nyilvántartó rendszer bevezetése. A fejlesztés alapvetően határozza majd meg a kutatómunkát és új távlatokat nyit az adatokhoz való könnyű hozzáférés biztosításával – tette hozzá. Az új rendszerben egyedi rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott, különböző kárpát-medencei szőlőfajtákat képviselő 1570 tőkéről készül nyilvántartás. Így lehetővé válik a tőkék gyors azonosítása és a chip a tételek mintegy 40 féle tulajdonságát is tartalmazza. Mindezzel együtt gyűjthetővé válik minden egyes, a növény fejlődését befolyásoló művelési fázis, környezeti hatás is – ismertette a szakember.
Madaras Zoltán, az SZBK elnöke elmondta: az intézetnek 3 fő feladata van: a génbanki feladataikat látják el és fejlesztik, a szőlőnemesítésben igyekeznek előrelépéseket elérni és új fajtákat létrehozni, továbbá szolgáltatásokat végeznek. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az új rendszerrel könnyen, gyorsan összehasonlíthatóvá válnak az egyes fajták és tételek tulajdonságai, így a szőlészeknek és borászoknak is segítséget nyújthatnak a fajták kiválasztásánál.
