Elkeserítő megállapítások a hazai búzatermesztés jövőbeni kilátásairól

A korábban vártnál gyorsabb és nagyobb mértékű klímaváltozás hatására a hazai mezőgazdasági termelés éghajlati körülményeinek kedvezőtlen alakulása figyelhető meg és további romlása várható. Mindez jól megalapozott felkészülést tesz szükségessé az agrárágazat szereplői részéről. Ezt hivatott segíteni a nemrég közzé tett “A klímaváltozás hatásának modellezése a főbb gabonafélék esetében” című kutatás, ami az Agrárgazdasági Kutató Intézetnél jelent meg. Ennek a legfőbb megállapításait foglaltuk össze.

A klímaváltozás az általunk vizsgált klímamodellek szerint a világátlagnál jelentősebb mértékben érintette és érinti majd Magyarországot: Az átlaghőmérséklet 1901–2016 között 1,10 °C-kal emelkedett Magyarországon, azonban az elmúlt 35 évben intenzívebbé vált az átlaghőmérséklet növekedése, 1981 és 2016 között elérte az 1,62 °C-ot. A nyári átlagos hőmérsékleti érték ennél is nagyobb mértékben, 1,97 °C-kal növekedett (Országos Meteorológiai Szolgálat, 2018). A nyári átlagos hőmérsékleti értékek ennél is nagyobb mértékben, 1,97 °C-kal növekedett. Ehhez képest a világátlag hőmérséklet-növekedése 0,94 °C-ot, Európáé 0,89-0,93 °C-ot ért el.

A kukorica esetében az öntözés drasztikusan javítja az adaptáció eredményét (Fotó: Pixabay, JerzyGorecki)
A kukorica esetében az öntözés drasztikusan javítja az adaptáció eredményét (Fotó: Pixabay, JerzyGorecki)

A Magyarországra vonatkozó, 2100-ig tartó éghajlati becslések már hat regionális modell mellett is rendkívül vegyes képet mutatnak: a csapadék eloszlásában és a változás irányában jelentősen eltérnek a modellek, de általánosságban elmondható, hogy az alkalmazott szcenáriók további melegedést (amely a bázisévhez képest akár a 3,5-4 °C-ot is elérheti) és szárazodást jeleznek előre. Emellett jelentősen megnövekszik az extrém események gyakorisága (hőhullámok, forró napok, heves esőzések, zivatarok, aszály, villámárvizek, erősödő szelek stb.), amely érdemben átalakítja a magyar agroökológiai potenciált.

A klímaváltozás őszi búzára és kukoricára gyakorolt hatásának vizsgálatához használt 4M biofizikai modell kezdetben a tényadatokhoz képest a búza esetében az alacsony hozamokat felül- és a magas hozamokat alulbecsülte, míg a kukoricánál a hozamokat felülbecsülte. Mindkét növény esetében a kalibrálás eredményeképpen sikerült csökkenteni a becslés torzításait, amit a validálás alátámaszt. Ezt követően a 4M modell alkalmassá vált a búza és kukorica esetében az éghajlatváltozás hatásai- nak figyelembevételére, illetve az alkalmazkodás hatásainak becslésére.

Feltételezve, hogy a termelők folyamatosan alkalmazkodnak a változó időjáráshoz és keresik az optimális vetési és betakarítási időpontokat, az őszi búza esetében a klímaváltozás hatására 2050-ig több mint 9 nappal tolódik későbbre a vetés ideje, 2100-ra pedig átlagosan 12 napos késést becsül a modell a jelenlegi gyakorlathoz képest. Emellett a betakarítás ideje 9 nappal hamarabb következik be 2050-ig, becsléseink alapján pedig 2100-ra 17 nappal hamarabb indulhat meg a betakarítás, mint a jelenlegi viszonyok között.

A búzatermelésnél az öntözés és a kapcsolódó megnövelt műtrágyafelhasználás sem bizonyul hatásos alkalmazkodási stratégiának (Fotó: Pixabay, Pezibear)
A búzatermelésnél az öntözés és a kapcsolódó megnövelt műtrágyafelhasználás sem bizonyul hatásos alkalmazkodási stratégiának (Fotó: Pixabay, Pezibear)

Ezen adaptáció mellett is a búzahozamok 2050-ig várhatóan 8 százalékkal, 2100-ig pedig 21 százalékkal csökkennek, de az eredmények jelentősen szórtak (2100-ra vonatkozóan 7 és 32 százalék közötti értékek várhatók).

A búza esetében pótlólagos műtrágya (legalább 100 kg/hektár nitrogén-hatóanyag) kijuttatása – mint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási eszköz – nem állítja meg a kedvezőtlen klimatikus tényezők változásához kapcsolódó hozamcsökkenést, az alapszcenárió hozamcsökkenéséhez képest 1 százalékon belül marad az a hatás, amelyet a magasabb műtrágyaadagok váltanak ki a búzahozamokban.

A búzatermelés esetében az öntözés és az ehhez kapcsolódó megnövelt műtrágyafelhasználás (120 kg/hektár) sem bizonyul hatásos alkalmazkodási stratégiának, 2100-ig mindössze 1 százalékponttal mérséklődik a hozamcsökkenés az öntözés hatására. A kalkulált többletvízigény is mini mális – 15 mm –, ami jól jelzi, hogy a búza nem igényli az öntözéssel kijuttatható többletvízigényt.

A kukorica esetében a klímaváltozás hatására 2050-ig több mint 9 nappal tolódik előre a vetés ideje, a 2100-as évekre pedig átlagosan 14 nappal korábban kerülhet sor a vetésre a jelenlegi gyakorlathoz képest. Emellett a betakarítás ideje 17 nappal hamarabb következik be 2050-ig, 2100-ra pedig 31 nappal hamarabb indulhat meg a betakarítás, mint napjainkban.

Ezen adaptáció mellett a kukorica hozamai 2050-ig várhatóan 18 százalékkal, 2100-ig pedig 28 százalékkal csökkennek, de az eredmények bizonytalansága a klímaszcenáriók függvényében igen nagynak mondható (2100-ra vonatkozóan 10 százalékos hozamnövekedés és 64 százalékos hozamcsökkenés közötti értékek várhatók).

A kukorica esetében pótlólagos műtrágya (legalább 90 kg/hektár nitrogén-hatóanyag) kijuttatása valamelyest csökkenti a klímaváltozás okozta hozamveszteséget: a modelleredmények szerint a pluszműtrágya hatására 2050-ig 15 százalékra, 2100-ig 25 százalékra mérséklődik a hozamveszteség.

A kukorica esetében az öntözés és az ehhez kapcsolódó megnövelt műtrágyaadag (120 kg/hektár) drasztikusan javítja az adaptáció eredményét: 2050-ig akár még hozamnövekedés is elképzelhető (+10 százalék a jelenlegi színvonalhoz képest), 2100-ig pedig csak 7 százalékkal csökkennek a hozamok a pótlólagos víz kijuttatásával, ehhez azonban átlagosan 100-120 mm öntözővízre van szükség.

Ebben az esetben igen jelentőssé válnak a regionális különbségek is: míg a Nyugat-Dunántúlon a jelenleg is magas (és magas műtrágyaadagokkal elért) hozamok 2100-ra 15-20 százalékkal csökkenhetnek, addig a Dél-Alföldön akár még nőhetnek is, figyelembe véve az itt felhasznált nagy mennyiségű öntözővíz és pótlólagos műtrágya hatását.

Megállapítható, hogy a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás lehetősége növényspecifikus. Őszi búza esetében sem az intenzívebb tápanyag-kijuttatás, sem az öntözés nem alkalmas a negatív hatások csökkentésére. Ezzel szemben kukorica esetében különösen az öntözés alkalmazása a hozamcsökkenést jelentős mértékben csökkentheti. Az öntözéses gazdálkodás minél nagyobb arányú kiterjesztésének azonban jelentős gátat szabhat a hazai öntözővízkészlet elérhetősége (mennyisége, területi elhelyezkedése).

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tanulmányban bemutatott, adaptációval elérhető, hozamokban kifejezett pozitív hatás nem kerül kifejezésre költségek és többletbevétel tekintetében, ezért a bemutatott, a kukorica esetében naturáliaszinten sikeres adaptációs stratégia gazdasági rentábilitása pillanatnyilag nem értékelhető.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 48. hét Norvégia is besegít hazánknak a klímaváltozásra való felkészülésben, elkészült az új agrárstratégia, vírus akadályozza a fehérorosz élőállat exportot,...
20 tipp, mire ügyeljen az idei kukoricatermése érd... A hatékony kukoricatermesztés érdekében fontos odafigyelnünk többek között a kártevőkre, a tápanyagellátásra, és a csapadék mennyiségre is. Partnerünk...
10 hasznos tanács a jó kukoricatermés érdekében!... Az eredményes kukoricatermesztést követően az érés szakaszában is több dologra kell figyelni, hogy bő terméshozamot érjünk el. Továbbra is fenyegetnek...
9 aktuális tanács a jó kukoricatermés érdekében!... A kukorica termesztéséhez és a kezdeti növekedési szakaszban javasolt tanácsokról is olvashatott már a Magron. Ezúttal partnerünk, Szieberth Dénes, a ...
Amerika kukoricaföldjei titokban marihuánaültetvén... A mezőgazdaság és az illegális marihuánatermesztés összefonódásáról írt az Atlanticre egy ökológus, akinek az a foglalkozása, hogy mezőgazdaságokon ta...
Milyen kukoricatermés várható idén? A hazai kukoricatermesztés körülményei nagyon eseménydúsan alakultak az elmúlt években. Erre tekintünk most vissza. Hogy mekkora termésre számíthatnak...