Alig van olyan ágazat, amely kevésbé vonzó a pályaválasztó fiatalok számára, mint az agrárium: mind közép-, mind felsőfokon csökken a diákok érdeklődése. A több felmérés által igazolt trend azért is aggasztó, mert a gazdatársadalom már így is elöregedett, ráadásul a meglévő oktatást is sok kritika éri. Akad olyan nagyvállalat, amelyik nem várt az egyetemekre, hanem saját képzést indított.
Magyarországon 2002 és 2012 között az iskolarendszerű, közép-, illetve felsőfokú agrárképzések iránt csökkent, míg az iskolarendszeren kívüli mezőgazdasági képzések iránt nőtt az érdeklődés – derül ki a KSH által nemrég kiadott, A mezőgazdasági képzettségűek társadalmi jellemzői című jelentésből. A feltárt ellentmondás beszédes: az agrárjellegű OKJ-s szakmai képzésre tízezren iratkoztak be a 2012/2013-as tanévben, közel kétszer annyian, mint bő egy évtizeddel azelőtt. Az ilyen képzéseken résztvevők vélhetően konkrétabb elképzelésekkel rendelkeznek későbbi elhelyezkedésükről, az iskolarendszeri képzés azonban már középfokon zsugorodik.
A középiskolai szakmai képzéseken belül a mezőgazdasági visszaszorult, hiszen az ilyen oktatásban részesülők száma csökkent, miközben az összlétszám nőtt. 2002-ben a szakképzésben résztvevők 4,4 százaléka tanult agrárismereteket, míg 2012-ben már csak 3,2 százalékuk. Az eltelt tíz évben 8,6 százalékkal esett vissza a középfokú, iskolarendszerű agrárképzésben résztvevő fiatalok száma.
A pályaelhagyók száma is viszonylag magas, különösen a nők körében: míg száz mezőgazdasági végzettségű férfiból 61 végül nem a tanult szakmájában dolgozott, addig ugyanennyi nő közül már 82.
A felsőoktatásban, ha lehet, még ennél is aggasztóbb a kép. Az agrártudományi képzések egyre kevésbé népszerűek, 2002 és 2012 között az agrárhallgatók száma a teljes hallgatói létszám csökkenésénél erőteljesebben, 39 százalékkal esett vissza, 2012 őszén az agrár-felsőoktatásban már csak 7500-an tanultak, ez az összes felsőoktatási hallgató alig 2 százaléka volt.
A K&H Bank nemrégiben saját felmérést végzett a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében a mezőgazdaság megítéléséről. Ebből kiderül: a megkérdezettek 48 százaléka úgy érzi, teljesen távol áll tőle, hogy ebben az ágazatban helyezkedjen el. A válaszadók csupán 2 százaléka mondta azt, hogy nagyon közel áll, 9 százaléka, hogy inkább közel áll hozzá az agrárpálya – ismertette a K&H Bank felmérésének számait Tresó István nemrég egy szakmai eseményen. A pénzintézet agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta: az agrárium technikai és biológiai eszközei ma már magasan képzett szakembereket kívánnak meg puszta szakmunkások helyett.
A folyamattal felértékelődik a gyakorlati oktatás és a korszerű technológiák ismerete, több szereplő szerint viszont ezt a hazai képzési rendszer nem képes átadni. Ahogy a szakképzés más területein, úgy a mezőgazdasági oktatásban is igyekszik újra elterjeszteni a kormány a duális rendszert, vagyis a termelő cégek bevonását a gyakorlati képzésbe. Az agrárképzés ezekben az években egyébként is nagy változásokat élt meg, hiszen 2013 augusztusától a szaktárca, az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá kerültek az intézmények.
Az intézményi rendszer átalakításával jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium mint fenntartó egy mélyebb hatású átalakítást is végrehajt – mondta korábban lapunknak Román István. A Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára akkor hozzátette: ennek eredményeképp létrejön az Agrár-szakképző Iskolák Hálózata, egy átmeneti időszak után profiltisztítás következik, és az érintett intézményekben csak az agrárképzések maradnak meg, az informatikai, gimnáziumi, egyéb képzéseket megszüntetik.
| Kinevelik saját vezetőiket |
| Az agrárium több szereplője nincs megelégedve a képzés színvonalával. „Jelenleg az egyetemek a legnagyobb szocialista nagyvállalatok, hiszen megtermelik a diplomást, de nem kérdezték meg előtte a piacot, hogy szükség van-e rá. Az agráregyetemek nem adnak át korszerű ismereteket” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bárány László. A baromfineveléssel, -vágással és készítmények gyártásával foglalkozó Master Good cégcsoport vezetője elmondta: cége a szakember-utánpótlás biztosítására képzési programot hirdetett meg. „Az első évben hat embernek adtunk át friss, gyakorlati és elméleti tudást a legkiválóbb hazai és külföldi szakemberek segítségével. Ezek a fiatal szakemberek így egy év alatt alkalmassá váltak arra, hogy több százmilliós, esetenként milliárdos eszközállományt, takarmánykeverőt, vágóüzemet rájuk bízzunk.” A cégvezető hozzátette: a megfelelő motiváció is megvan, hiszen a képzés kilencedik hónapjában már tudják, milyen munkakörben, milyen fizetésért fognak dolgozni. Jövőre is indul a képzés, és már más cégek is jelezték, hogy szívesen részt vennének benne. |
Forrás: vg.hu
| Továbbképezné magát? |
| Segítünk eligazodni, hogy milyen tanfolyamok indulnak aktuálisan és kiknek ajánljuk! Kattintson ide! |
