Elérhető a koronavírus járvány miatt hozott, mezőgazdaságot érintő politikai döntések adatbázisa

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (Food and Agriculture Organization, FAO) élelmiszer és mezőgazdasági politikai döntéseket elemző platformja (Food and Agriculture Policy Decision Analysis, FAPDA) segítségével át lehet tekinteni a COVID-19 koronavírus járvány hatásai miatt hozott nemzeti politikai döntésekbe. Az egész világra kiterjedő könyvtár részletes információkat nyújt arra vonatkozóan, hogy az eltérő mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országok milyen döntésekkel igyekeznek enyhíteni a járvány okozta károkat.

A NAK közleménye szerint ugyan nem létezik minden ország számára egységesen használható megoldás, az ingyenesen elérhető adatbázis azonban támpontot adhat a nemzetspecifikus intézkedések kidolgozásához.

Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet összegyűjtötte a koronavírus hatásaihoz kapcsolódó, mezőgazdaságot érintő politikai döntések listáját, ami bárki számára elérhető - képünk illusztráció
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet összegyűjtötte a koronavírus járvány hatásaihoz kapcsolódó, mezőgazdaságot érintő politikai döntések listáját, ami bárki számára elérhető – képünk illusztráció

Több ezer adat gyűlt össze

Az adatgyűjteményt eredetileg 2008-ban hozták létre az élelmiszerbiztonsági politikák rendszerezésére. Ez később kiegészült az élelmiszer-ellátó rendszer éghajlati hatásainak enyhítése érdekében tett intézkedésekkel. A koronavírus járvány kitörése előtt az adatbázis 10 ezer intézkedést és 2 ezer politikai keretet listázott. Áprilisra pedig több mint 400 darab COVID-19-re vonatkozó politikai döntést és közel 2.400 keretet mutat be, amelyeket szűrők (pl. ország, dátum, kategória) segítségével lehet tovább szűkíteni és jellemezni. Az adatbázist a FAO oldalán, ide kattintva lehet elérni.

Adatalapú platformmal segíti az élelmiszeripart a FAO

A FAO Data Lab által fejlesztett nyílt forráskódú program naponta gyűjti és elemzi a koronavírus-járvány élelmiszerre és mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról, az élelmiszerárakról, az értékláncról, az élelmezésbiztonságról, és a meghozott intézkedésekről szóló adatokat – írta a NAK.

A rendszer fő célja, hogy megfelelő információval, és tényekkel lássa el a döntéshozókat annak érdekében, hogy a válság hatásai mérsékelhetőek legyenek.

Az adatbázis releváns és naprakész információkkal kíván szolgálni a koronavírus élelmiszerbiztonságra és ellátási láncra gyakorolt hatásáról.

Ezt kínálja a platform
  • COVID-19 hatáselemző rendszer: Véleményelemzést végez 270-nél is több médium koronavírussal kapcsolatos tweetjeinek követésével. Ennek fő célja, hogy megfigyelje, az egyes országoknál hogyan változnak gazdasági és élelmiszerügyi témák. Az elemzés arra fókuszál, hogy mely szavak vagy szókapcsolatok előfordulása növekedett meg az idő előrehaladtával, ezáltal kiemelve a legfontosabb kérdéseket világ- vagy országszinten.
  • Élelmiszerár-figyelő: Az eszköz naponta figyeli az élelmiszerárakat és tendenciáikat világszerte. Az élelmiszer ára a legérzékenyebb mutatók egyike, amivel képes figyelmeztetést küldeni az élelmiszerek valódi hozzáférhetőségéről, vagy annak romlásáról. A napiárak-oldalon 14 élelmiszeráru globális átlagos áremelkedése látható. Minden árut összekapcsolnak az egyes országok napi áraival, az árváltozás nagysága szerint rangsorolva.
  • Twitter szisztematikus átvizsgálása: Több, mint 270 médium twitter oldalának naponta kétszer való átvizsgálása, új témák, trendek, kapcsolódó kifejezések keresése céljából. Az adatbázis tartalmazza az összes (#COVID-19) tweetet januártól.
  • Hírkeresés: A COVID-19 élelmiszer-értékláncokra gyakorolt hatásainak hírei a világ minden tájáról, az elemzők és az érdekelt felek számára releváns hírek kiemelésével. A híreket nyelv, ország, árucikk, téma, forrás és dátum szerint lehet szűrni.
  • Módszertani megjegyzések az alkalmazott megközelítésről, módszerekről és forrásokról.
Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 49. hét Beruházási rekord a harmadik negyedévben, bővülő agrárkapcsolatok, sikeres volt az idei év a zöldség-gyümölcs ágazat számára, előtérben az élelmiszeri...
Mélyponton az élelmiszerárak A FAO havi élelmiszer árindexe szerint augusztusban újra csökkentek az árak, így folytatódott az elmúlt 5 hónap folyamatos csökkenési tendenciája. 201...
70%-kal több élelmiszert kell előállítani 2050-ben... 2050-re több mint 10 milliárd ember fog élni a Földön. Ahhoz , hogy őket elláthassuk, több mint 1,5-szer annyi élelmiszerre lesz szükség, mint amennyi...
Fellendülhet a magyar édesipar A hazai édesipari termelés bővülését, az ágazat technológiai fejlődését is segítheti az élelmiszeripari fejlesztési stratégia megvalósulása. A program...
Mi lesz a tejkvóta rendszer nélkül? 2015 április 1-től megszűnik az Európai Unióban a tejkvóta rendszer. A rendszer megszűnése azt fogja eredményezni, hogy minden tagállam annyi tejet te...
Újabb GMO-k az engedélyezettek listáján Bővült az engedélyezett GMO-t tartalmazó növények listája az Európai Unióban. Az Európai Bizottság tíz új GMO-t tartalmazó növény élelmiszeripari és t...