El kell hagyni a szalonnát, vagy egészséges is lehet?

Egy szelet nyers szalonna 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. Míg azonban a kutatók korábban azt állították, hogy az ételekből származó koleszterin közvetlenül emeli a vér koleszterinszintjét, ma már úgy vélik, hogy az összefüggés bonyolultabb. A táplálékkal bevitt koleszterin nem emeli közvetlenül a vér koleszterinszintjét, ugyanis a szakértők úgy vélik, hogy a telített zsír lehet a fontosabb tényező. 

A Medical News Today cikkére hivatkozva a Magyar Mezőgazdaság szemlézte, hogy a magas koleszterintartalmú élelmiszerek, köztük a szalonna, általában magas telített zsírtartalmúak is. A legtöbb ember számára mértékkel biztonságosan fogyaszthatók a különböző ételek, de a sok szalonna és más magas zsír- és nátriumtartalmú ételek fogyasztása növeli a szívbetegség kockázatát.

A táplálékkal bevitt koleszterin nem emeli közvetlenül a vér koleszterinszintjét, ugyanis a szakértők úgy vélik, hogy a telített zsír lehet a fontosabb tényező. A szalonna fogyasztása is más megvilágításba került ezáltal.
A táplálékkal bevitt koleszterin nem emeli közvetlenül a vér koleszterinszintjét, ugyanis a szakértők úgy vélik, hogy a telített zsír lehet a fontosabb tényező. A szalonna fogyasztása is más megvilágításba került ezáltal.

Mennyi koleszterint tartalmaz a szalonna?

Az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) szerint egy 28 grammos adag nyers szalonna körülbelül 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. A pontos mennyiség függ a márkától, az egyén által elfogyasztott mennyiségtől és a szalonna elkészítési módjától. Például a szalonna vajban vagy olajban való sütése általában növeli a koleszterintartalmat.

Emeli-e a táplálékkal bevitt koleszterin a vér koleszterinszintjét?

Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin magasabb koleszterinszintet eredményez a vérben, de az újabb kutatások szerint nem így van. Egy 2022-es tanulmány szerint, az étrendi koleszterin nem emeli jelentősen az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) vagy “rossz” koleszterin szintjét. A vér koleszterinszintjére gyakorolt pontos hatása, ha van egyáltalán, továbbra is tudományos vita tárgya – írták. A telített zsírok azonban emelik az LDL-koleszterinszintet. A szalonnában lévő telített zsír még akkor is növelheti a koleszterinszintet, ha annak koleszterintartalma nem teszi ezt.

Az American Heart Association (AHA) ajánlása szerint a kalóriák legfeljebb 6-7%-a származhat telített zsírból. Egy napi 2000 kalóriát fogyasztó személy esetében ez 120 kalóriának, azaz körülbelül 13 gramm telített zsírnak felel meg.

A szalonna körülbelül 3,53 gramm telített zsírt tartalmaz szeletenként. Ez azt jelenti, hogy sok felnőtt esetében a két szelet szalonnában lévő telített zsír mennyisége jelentősen hozzájárulna az ajánlott napi határértékhez. 

A szalonna további egészségügyi hatásai

Telített zsírtartalmán kívül a szalonna számos más módon is hatással lehet a koleszterinszintre és a szív- és érrendszeri egészségre:

Nátrium: a szalonna magas nátriumtartalmú étel, így megemelheti a vérnyomást és növelheti a szívbetegségek kockázatát.

Nitritek: a szervetlen nitritek egyfajta tartósítószerek, amelyeket számos termékben használnak, beleértve a sonkát, a kolbászt és a szalonnát. Egy 2019-es vizsgálat szerint összefüggés van a nitritek magas fogyasztása és a gyomorrák között is.

Kalóriák: bár a szalonna jellemzően vékony szeletekben kerül forgalomba, kalóriadús élelmiszernek számít, hiszen 110 kalóriát tartalmaz nyers szeletenként. Ezt fontos figyelembe venni az adagok méretének meghatározásakor.

Része lehet a szívbarát étrendnek a szalonna?

A cikk szerint mérsékelten adagolva a legtöbb élelmiszer hozzájárulhat a szívbarát étrendhez. Azonban a szalonna nagy mennyiségű telített zsírt és nátriumot tartalmaz. Ezért az embereknek korlátozniuk kell a fogyasztását. A szívbetegségekkel rendelkező személyeknek érdemes megfontolniuk, hogy csak ritkán és kis mennyiségben fogyasszanak szalonnát. Például szendvicsbe vagy salátába tehetnek szeletelt szalonnát, hogy ízesítsék azt, valamint a szalonna grillezése sütőolajok nélkül csökkenti az egy adagra jutó zsír mennyiségét. Ezenkívül az emberek kereshetnek nitritmentes változatot is, vagy választhatnak nitritmentes alternatívákat, például egyes hagyományosan pácolt sonkák nem tartalmaznak nitriteket.

A táplálkozásban a telített és a transzzsírok nagy mennyisége egyaránt emeli az LDL-koleszterinszintet. A telített zsírok olyan élelmiszerekben vannak jelen, mint például: vörös húsok, magas zsírtartalmú tejtermékek (tejszín és vaj), pékáruk (sütemények és péksütemények), bizonyos olajok (pálmaolaj és a kókuszolaj).

HDL, LDL

A nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin szintén növelheti az LDL-koleszterinszintet. Az LDL-lel ellentétben a HDL-koleszterin jótékony hatású, és ha nincs elég, az növeli a szívbetegségek kockázatát. Az alacsony HDL-koleszterinszinthez hozzájárulhatnak többek között a következők: 

  • dohányzás, 
  • túlsúly és elhízás,
  • inzulinrezisztencia, 
  • bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, androgének és progesztogének) és 
  • bizonyos genetikai feltételek.

Összességében a következtetések

A cikk szerint azok az emberek, akiknek nincs egészségügyi problémájuk, vagy akiknél a szív- és érrendszeri betegségek kockázata alacsony, mértékkel fogyaszthatnak a szalonnát. Aki azonban aggódik a koleszterinszintje miatt, forduljon orvoshoz vagy dietetikushoz – tanácsolják. Azoknak, akiknek magas a koleszterinszintjük, magas a vérnyomásuk, vagy akiknél fennáll a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, lehetséges, hogy teljesen el kell kerülniük a szalonnát.

További olvasásra ajánljuk:

A túlélés érdekében lekerülhet az igazi hús az asztalokról

A laborhús, a rovarfehérje és a növényekből készült húspótló termékek mutatnak olyan irányt, ami hosszú távon is fenntartható megoldást hozhat a húsfogyasztás okozta kihívásokra.
Tovább…

Share Button

Kapcsolódó cikkek

A hét egyben – 49. hét Beruházási rekord a harmadik negyedévben, bővülő agrárkapcsolatok, sikeres volt az idei év a zöldség-gyümölcs ágazat számára, előtérben az élelmiszeri...
70%-kal több élelmiszert kell előállítani 2050-ben... 2050-re több mint 10 milliárd ember fog élni a Földön. Ahhoz , hogy őket elláthassuk, több mint 1,5-szer annyi élelmiszerre lesz szükség, mint amennyi...
Fellendülhet a magyar édesipar A hazai édesipari termelés bővülését, az ágazat technológiai fejlődését is segítheti az élelmiszeripari fejlesztési stratégia megvalósulása. A program...
Mi lesz a tejkvóta rendszer nélkül? 2015 április 1-től megszűnik az Európai Unióban a tejkvóta rendszer. A rendszer megszűnése azt fogja eredményezni, hogy minden tagállam annyi tejet te...
Újabb GMO-k az engedélyezettek listáján Bővült az engedélyezett GMO-t tartalmazó növények listája az Európai Unióban. Az Európai Bizottság tíz új GMO-t tartalmazó növény élelmiszeripari és t...
Javul a sütőipar helyzete Hozzávetőleg 300 milliárd forintos pályázati forrást nyit meg az Európai Unió 2020-ig a kis és közepes élelmiszer-feldolgozó vállalkozások fejlesztésé...