Egy szelet nyers szalonna 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. Míg azonban a kutatók korábban azt állították, hogy az ételekből származó koleszterin közvetlenül emeli a vér koleszterinszintjét, ma már úgy vélik, hogy az összefüggés bonyolultabb. A táplálékkal bevitt koleszterin nem emeli közvetlenül a vér koleszterinszintjét, ugyanis a szakértők úgy vélik, hogy a telített zsír lehet a fontosabb tényező.
A Medical News Today cikkére hivatkozva a Magyar Mezőgazdaság szemlézte, hogy a magas koleszterintartalmú élelmiszerek, köztük a szalonna, általában magas telített zsírtartalmúak is. A legtöbb ember számára mértékkel biztonságosan fogyaszthatók a különböző ételek, de a sok szalonna és más magas zsír- és nátriumtartalmú ételek fogyasztása növeli a szívbetegség kockázatát.
Mennyi koleszterint tartalmaz a szalonna?
Az USDA (Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma) szerint egy 28 grammos adag nyers szalonna körülbelül 18,5 milligramm koleszterint tartalmaz. A pontos mennyiség függ a márkától, az egyén által elfogyasztott mennyiségtől és a szalonna elkészítési módjától. Például a szalonna vajban vagy olajban való sütése általában növeli a koleszterintartalmat.
Emeli-e a táplálékkal bevitt koleszterin a vér koleszterinszintjét?
Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin magasabb koleszterinszintet eredményez a vérben, de az újabb kutatások szerint nem így van. Egy 2022-es tanulmány szerint, az étrendi koleszterin nem emeli jelentősen az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) vagy “rossz” koleszterin szintjét. A vér koleszterinszintjére gyakorolt pontos hatása, ha van egyáltalán, továbbra is tudományos vita tárgya – írták. A telített zsírok azonban emelik az LDL-koleszterinszintet. A szalonnában lévő telített zsír még akkor is növelheti a koleszterinszintet, ha annak koleszterintartalma nem teszi ezt.
Az American Heart Association (AHA) ajánlása szerint a kalóriák legfeljebb 6-7%-a származhat telített zsírból. Egy napi 2000 kalóriát fogyasztó személy esetében ez 120 kalóriának, azaz körülbelül 13 gramm telített zsírnak felel meg.
A szalonna körülbelül 3,53 gramm telített zsírt tartalmaz szeletenként. Ez azt jelenti, hogy sok felnőtt esetében a két szelet szalonnában lévő telített zsír mennyisége jelentősen hozzájárulna az ajánlott napi határértékhez.
A szalonna további egészségügyi hatásai
Telített zsírtartalmán kívül a szalonna számos más módon is hatással lehet a koleszterinszintre és a szív- és érrendszeri egészségre:
Nátrium: a szalonna magas nátriumtartalmú étel, így megemelheti a vérnyomást és növelheti a szívbetegségek kockázatát.
Nitritek: a szervetlen nitritek egyfajta tartósítószerek, amelyeket számos termékben használnak, beleértve a sonkát, a kolbászt és a szalonnát. Egy 2019-es vizsgálat szerint összefüggés van a nitritek magas fogyasztása és a gyomorrák között is.
Kalóriák: bár a szalonna jellemzően vékony szeletekben kerül forgalomba, kalóriadús élelmiszernek számít, hiszen 110 kalóriát tartalmaz nyers szeletenként. Ezt fontos figyelembe venni az adagok méretének meghatározásakor.
Része lehet a szívbarát étrendnek a szalonna?
A cikk szerint mérsékelten adagolva a legtöbb élelmiszer hozzájárulhat a szívbarát étrendhez. Azonban a szalonna nagy mennyiségű telített zsírt és nátriumot tartalmaz. Ezért az embereknek korlátozniuk kell a fogyasztását. A szívbetegségekkel rendelkező személyeknek érdemes megfontolniuk, hogy csak ritkán és kis mennyiségben fogyasszanak szalonnát. Például szendvicsbe vagy salátába tehetnek szeletelt szalonnát, hogy ízesítsék azt, valamint a szalonna grillezése sütőolajok nélkül csökkenti az egy adagra jutó zsír mennyiségét. Ezenkívül az emberek kereshetnek nitritmentes változatot is, vagy választhatnak nitritmentes alternatívákat, például egyes hagyományosan pácolt sonkák nem tartalmaznak nitriteket.
A táplálkozásban a telített és a transzzsírok nagy mennyisége egyaránt emeli az LDL-koleszterinszintet. A telített zsírok olyan élelmiszerekben vannak jelen, mint például: vörös húsok, magas zsírtartalmú tejtermékek (tejszín és vaj), pékáruk (sütemények és péksütemények), bizonyos olajok (pálmaolaj és a kókuszolaj).
HDL, LDL
A nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin szintén növelheti az LDL-koleszterinszintet. Az LDL-lel ellentétben a HDL-koleszterin jótékony hatású, és ha nincs elég, az növeli a szívbetegségek kockázatát. Az alacsony HDL-koleszterinszinthez hozzájárulhatnak többek között a következők:
- dohányzás,
- túlsúly és elhízás,
- inzulinrezisztencia,
- bizonyos gyógyszerek (béta-blokkolók, androgének és progesztogének) és
- bizonyos genetikai feltételek.
Összességében a következtetések
A cikk szerint azok az emberek, akiknek nincs egészségügyi problémájuk, vagy akiknél a szív- és érrendszeri betegségek kockázata alacsony, mértékkel fogyaszthatnak a szalonnát. Aki azonban aggódik a koleszterinszintje miatt, forduljon orvoshoz vagy dietetikushoz – tanácsolják. Azoknak, akiknek magas a koleszterinszintjük, magas a vérnyomásuk, vagy akiknél fennáll a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, lehetséges, hogy teljesen el kell kerülniük a szalonnát.
A túlélés érdekében lekerülhet az igazi hús az asztalokról
A laborhús, a rovarfehérje és a növényekből készült húspótló termékek mutatnak olyan irányt, ami hosszú távon is fenntartható megoldást hozhat a húsfogyasztás okozta kihívásokra.
Tovább…
