A legtöbben általában nyersen, a gerezdeket felaprítva használják fel a fokhagymát a konyhában. Pedig más formában is ízesíteni lehet vele. Nagyon egyszerűen készíthető belőle például fokhagymakrém vagy fokhagymapor is. A krémhez mindenképpen pucoljuk meg a fokhagymákat, majd 1 kilogramm fokhagymapéphez keverjünk hozzá 20 dekagramm sót, hagyjuk kicsit állni, és készen is van. De mire jó még a fokhagyma a kertben és a konyhában?
A fokhagymapor készítésekor pucoljuk meg a fokhagymákat, majd vágjuk a gerezdeket 3-5 részre. Szárítsuk meg az így kapott darabokat szétterítve, ha pedig kiszáradtak, őröljük porrá az egészet. A legjobb aszalógépben szárítani, de a szabad levegő is megfelelő a feladatra. Csak arra kell figyelni, hogy ne a tűző napon, hanem az árnyékban szárítsuk a fokhagymadarabokat – írta a Kiskertblogger portál.
Egy másik megoldás, hogy a megtisztított gerezdeket langyos sütőben
zörgősre szárítjuk – írta a 24.hu. Fontos, hogy a sütést a legalacsonyabb hőmérsékleten végezzük, ezért leginkább olyan sütők jók, ahol a legalacsonyabb fokozat hőmérséklete nem haladja meg az 50 °C–ot. A tepsit csak a hőmérséklet stabilizálódása után helyezzük a sütőbe. Támasszuk ki az ajtaját fakanállal, hogy a keletkező gőz eltávozhasson. Kb. 30-40 perc alatt szárad, de ez az idő lehet több is. Ha elég száraznak érezzük, vegyük ki a sütőből és őröljük porrá. Jól zárható üvegben tároljuk.
Kapcsolódó anyagunk: Fokhagymafajták és tulajdonságaik
A magyar konyha egyik legfontosabb zöldség– és fűszernövénye a fokhagyma. Termesztése nem nehéz, legyen szó őszi, vagy éppen tavaszi fajtákról. Az alaposan előkészített magágyat meghálálja, egyes fajták akár 20 t/ha terméshozamot is képesek produkálni. Lássuk hát, melyek a legkedveltebb fokhagymafajták.
Cikkajánló: Ezt tegye a talajlakó kártevők kiszorításáért a kertben!
A palánták ágyásba kerülése után számítani lehet a talajlakó kártevőkre, ilyenkor is jól jönnek a fokhagymatrükkök. A megfelelő talajhőmérsékletnél már a felszínhez vándoroltak, és táplálékot keresnek. Aki ágyást tud váltani, az a megszokott módon folytathatja a kertészkedést. A fertőzött parcellában pedig folyamatos gyomlálással “ki lehet éheztetni” a kártevőket. Ide akár mustárt is lehet vetni, mert az gyéríti a káros talajlakókat, később pedig beforgatva hasznosul zöldtrágyaként. Aki a régi ágyásban kezdi a tavaszi munkákat, az próbálkozzon a riasztó hatású fokhagyma, a muskátli és a pohánka köztesvetéssel, valamint a salátával és a kerti szarkalábbal, mert ezek kicsalogatják a lárvákat. Ha növények ültetésével szabadulunk meg a talajlakó kártevőktől, akkor pénzt is spórolhatunk, hiszen nem kell költenünk a különböző növényvédő szerekre.
