Az édességek, a margarinok, a samponok és kenőanyagok közös tulajdonsága, hogy összetevőjük a pálmaolaj. A sokoldalúan felhasználható, könnyen előállítható és még olcsó anyag termelése rengeteg előnye mellett komoly mezőgazdasági és környezetvédelmi szempontokat sért. Ha a termékek összetevői között keresi valaki, jól oda kell figyelnie, mert több mint 200 elnevezés utalhat rá. Sok gondot is okoz a termelése.
A pálmaolaj (vagy pálmazsír) a Nyugat-Afrikából származó olajpálma gyümölcsének héjából sajtolt növényi zsiradék. Színe a narancssárgától a vörösesbarnáig terjedhet, frissen sajtolva ibolyához hasonló illatot áraszt, és enyhe, jellegzetes íze van. Huzamosabb ideig levegőn tárolva színtelenné válik, szaga és íze avas jellegű lesz. Olvadáspontja 30-37 °C között van – írta a 24.hu cikke.
Használja az élelmiszeripar, például szószokban, margarinokban, édességekben, sós ropogtatnivalókban, készételekben, húskészítményekben, bébiételekben, a kozmetikai ipar testápolókban, szappanokban, samponokban, tisztítószerekben, de készül belőle üzemagyag és gyógyszer is.
Ha a termékek összetevői között keresi valaki az olajpálma terméséből készülő olajat, jól oda kell figyelnie, mert több mint 200 elnevezés utalhat rá. Például
- növényi olaj,
- növényi zsír,
- azelainsav (Azelaic acid),
- Sodium Lauryl Sulfate (SLS),
- Ammonium Lauryl Sulfate (ALS),
- glicerin vagy az
- A-vitamin (Retinyl Palmitate).
Miért ilyen népszerű a pálmaolaj?
A pálmaolajat már az ókor óta használják, de az ipari termelés óta szinte kikerülhetetlen, mert a növény igénytelen, termesztése olcsó és ugyanakkora termőterületen más olajtermelő növényekhez képest nagyobb a hozama. Továbbá ott, ahol megterem, még a munkaerő is olcsóbb, ráadásul a környezetvédelmi szabályok is megengedőbbek. Az olaj jól tárolható, hosszú ideig használható – írták.
Mi a gond a pálmaolajjal?
Az olajpálma legfőbb termőterülete jelenleg főként Malajziában és Indonéziában van, a teljes pálmaolajmennyiség 85%-a onnan származik. Mivel az olaj keresett, szeretnének minél többet termelni belőle. Ehhez termőföldre van szükség, amit őserdők kiirtásával tudnak elérni, ezáltal pedig kipusztulnak a területen élő állatok és növények – akár az őslakos emberekkel együtt is.
Az olajpálma ültetvények létesítése céljából napi 20 hektárnyi esőerdőt tüntetnek el a Föld színéről, többnyire égetéssel, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel a klímaváltozáshoz.
Ehhez fontos információ, hogy Indonézia esőerdeiben él az összes ismert növény-, emlős és madárfaj 15%-a. Olyan fajokat fenyeget az erdőirtás miatt a kihalás, mint az orángután, a ködfoltos párduc vagy a borneói törpeelefánt.
Termőterülethez égetés során juthatnak. Ez előfordul, hogy a szükségesnél jóval nagyobb területek leégéséhez vezethet, ha nem képesek időben megfékezni a tüzet. Az égetés a környező településeken növeli a szmogot. A pálmaolaj üzemanyagként használva további környezetre káros tényező.
A hosszú távok hátránya
A cikk szerint még kevés kutatás készült a témában, de feltételezhető, hogy nem kifejezetten egészséges a finomított pálmaolaj hosszú távú fogyasztása. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) és annak Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége is azonosított 3-MCPD észtereket a finomított pálmaolajban. Ezekről egyelőre annyit tudni, hogy „lehetséges, hogy rákkeltő hatásúak az emberi szervezet számára”. A pálmaolaj kitermelése sokszor nem etikus, gyerekmunkásokat alkalmaznak, kényszerkilakoltatásokat végeznek miatta.
A megoldás a fenntartható termék?
A pálmaolajnak jelenleg nincs olyan alternatívája, mely ki tudná elégíteni a világ szükségletét. Ezért próbálkoznak fenntartható pálmaolajjal, de sajnos, ez jobban hangzik, mint, ami a valóság.
A Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalhoz (RSPO) csatlakozott termelők vállalták, hogy
- nem vágnak ki érintetlen esőerdőt az ültetvények számára,
- biztosítják a vízkészletek védelmét,
- megakadályozzák az eróziót.
A munkásoknak emberi körülményeket biztosítanak, a helyi közösségekkel pedig megegyeznek, ahelyett, hogy erővel elvennék a földjeiket.
Kutatások szerint a fenntartható pálmaolaj előállításához ugyanakkora – sőt, lehetséges, hogy nagyobb mértékű – erdőirtás szükséges, mint a hagyományos termeléshez.
Szabályok és keretek nélkül csekély az eredmény
A fenntartható megnevezéshez nem kapcsolódnak szigorú szabályok, illetve ezek be nem tartása esetén szankciók. Bizonyos fenntarthatónak nevezett, illetve „hagyományos” olajpálmaültetvényeken a munkások munkakörülményeit, az ültetvény közvetlen környezetében tapasztalható biodiverzitást, az erdőtüzek előfordulásának gyakoriságát és a vegyszerhasználatot vizsgálva alig találtak különbségeket.
Óriási kiskaput jelent, hogy ha összekevernek fenntartható termelésből származó pálmaolajat nem fenntartható termelésből származó pálmaolajjal, a keverék is megkapja a fenntartható minősítést, függetlenül a kétféle olaj egymáshoz viszonyított arányától.
Mit lehet tenni?
Ha nincs kereslet, nem éri meg termelni – írták. Ez viszont nem olyan egyszerű, ha közben ragaszkodunk a megszokott termékeinkhez. Ha másfajta olajjal helyettesítjük a pálmaolajat, az jelentősen megnöveli a termék árát. Ezt erősítheti az is, hogy a pálmaolaj lecserélése nagymértékben megváltoztathatja a termék jellemzőit, ami a vásárlóknak nem biztos, hogy tetszik. Eközben fontos, hogy a pálmaolaj termelése rengeteg embernek ad munkát.
Mi a megoldás?
A cikk szerint “lehetőség szerint kerüljük a pálmaolajat tartalmazó termékeket, ezt egyébként úgy tudjuk a legbiztosabban megtenni, ha feldolgozatlan, helyi élelmiszereket választunk.”
