Egyre több vaddisznó dúlja a balatoni gyümölcsösöket és szőlőskerteket, a sertéspestis lehet a megoldás?

Folyamatos a magyarországi vaddisznó állomány létszámnövekedése, emiatt olyan területeken is megjelenik, ahol azelőtt elvétve sem volt. Az intelligens, szapora és jól alkalmazkodó állatok megjelentek a Balaton településeinek belterületein is. A vaddisznó terjedését az afrikai sertéspestis állíthatja meg, de vajon megéri-e? Természetvédő és vadgazda szakemberek mondták el a tapasztalataikat a városiasodó vaddisznókról.

Békássy Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője a témáról a Magyar Mezőgazdaságnak mondta el, hogy a vaddisznó belterületi megjelenése az elmúlt 5-8 évre tehető. Ennek mértéke függ a település elhelyezkedésétől, a telekviszonyok, településszerkezet jellegétől, valamint attól, hogy a vaddisznó váltói milyen közel esnek a belterülethez. Az üdülőterületeken a kisebb-nagyobb parcellák korábban műveltek voltak. Az utóbbi időben ez megváltozott. Sokan nem tudják, vagy nem akarják megművelni földjeiket, ezek aztán idővel „elvadulnak.” – meséli Békássy Gábor. Ezek a területek pedig remek táplálkozó- és búvóhelyet nyújtanak a vaddisznónak, amelyek előbb megtelepednek, majd aztán el sem hagyják a lakott területet.

Egyre több bajt és kárt okoz a vaddisznó a Balaton környéki települések belterületein
Egyre több bajt és kárt okoz a vaddisznó a Balaton környéki települések belterületein

A Bakonyerdő Zrt. munkatársai egy élve befogott vaddisznóra erősített GPS-nyomkövetővel követték egy állat mozgását. Az eredmények azt mutatták, hogy a vaddisznó mozgástere kizárólagosan a belterületre koncentrálódik, ott lakik, táplálkozik, gyakorlatilag ott éli le az életét. Így aztán a szaporulat belterületen nő fel, és lényegében megszokja az ember közelségét. A folyamatos vadjelenlét miatt pedig a belterületen elhanyagolt telkek mellett a művelt gyümölcsösben és szőlőskertekben is jelentős károk keletkeznek.

A szakértő szerint villanypásztor, vadkerítés kiépítésével, vadriasztók alkalmazásával jelentősen le lehet csökkenteni a vadkárt. Ám ezek meglehetősen költséges védekezési formák, nem feltétlenül éri meg a tulajdonosoknak a vadkár védelmét szolgáló eszközök telepítése. A Balaton-felvidék Nemzeti Park élve befogó vaddisznó csapdákat is alkalmaz, melyeket folyamatosan eredménnyel használnak. Előfordul, hogy gyakorlatilag egy egész kondát sikerül befogniuk.

Vaddisznóságok belterületen

Szigligeten és Badacsonytördemicen olyannyira elfajult a vaddisznó belterületi megjelenése, hogy a lakók már csak félve mertek kimenni az utcára, főleg sötétedés után. Ezért radikális intézkedésekre volt szükség. Az önkormányzat kijelölte azokat a településrészeket, ahol szükség lenne a vadászatra; majd a rendőrség végigjárva a megjelölt helyszínt eldönti, hogy biztonságtechnikailag ténylegesen végrehajtható-e a vadászat anélkül, hogy a fegyveres vadászat bárki vagyontárgyát, vagy testi épségét veszélyeztetné. A lakosság tájékoztatására a településen figyelemfelhívó táblákat helyeztek ki a vadászat helyszínéről, kezdetéről és végéről. A vaddisznó hamar rájött arra, hogy a települések belterületén tulajdonképpen semmiféle veszély nem fenyegeti. Élelmét és búvóhelyét ugyanúgy megtalálja, az ember által okozott minimális zavarást eltűri. Ám az, hogy a vaddisznó megjelent a belterületen, nem csak amiatt van, hogy megnőtt az egyedszáma, hanem azért is, mert már felnőtt egy olyan generáció, amely természetesnek tartja a belterületi élőhelyet, mondhatni azt is, hogy némileg domesztikálódott – mondta Békássy Gábor.

Nem csak a disznó jön be, a város is terjed az erdők felé

Eközben a beépített területek terjeszkedése az erdei élőhelyek irányába folyamatos, ezáltal a vadon élő állatok megjelenése is egyre intenzívebb lesz azok határterületein. Ezért fontos, hogy a vadászterületen olyan élőhelyet tudjon fenntartani a vadgazdálkodó – együttműködve a földtulajdonosokkal – ami nem készteti a vaddisznókat arra, hogy azt elhagyva új területeket keressenek fel. Ezt szem előtt tartva próbálja vadgazdálkodását szervezni a Bakonyerdő Zrt. – mondta Pölöskei Balázs, a társaság vadgazdálkodási osztályvezetője.

A Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodásában meghatározó a vaddisznó, éves terítékének több mint felét ebből ejtik el, így aggódva figyelik az afrikai sertéspestis terjedését.

A vadhús felvásárlási ára, valamint a vadászat után érdeklődő vendégek száma is jelzi, hogy amennyiben ez az agresszív vírus nálunk is felüti fejét, komoly nehézségek elé néz az ágazat. Ám itt nem csak az elmaradt bevételről van szó – mondta Pölöskei Balázs betegség terjedésével kapcsolatban. Szerinte a szigetszerűen fennmaradó populáció „újratelepítheti” a megszokott élőhelyeket, viszont a kis létszámú állományok kezelése a bevált eszközökkel olyan gazdaságtalan, hogy fel kell készülni a hullámzó vaddisznó létszámokra, ami ezzel együtt villámcsapás-szerű vad által okozott károkkal jár majd – mondta.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Rekordtermés helyett csak jó közepes várható a gyü... A korábban jelzett rekordtermés helyett csak jó közepes termés várható a magyarországi gyümölcsösökben, főként az elmúlt hét időjárása miatt - mondta ...
Csökkenteni kell a nagyvadállományt Az ország nagyvadállományát csökkenteni kell, mivel a nagyvad szám az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, az általuk okozott vadkár pedig meghaladja ...
Vadkár megelőzése a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban a vadkár folyamatosan jelentkezik. Tudjuk azt is, hogy tulajdonképpen egész évben jelen van. A búza betakarítása után a szarvas már ...
Hol van a vadászati etika? Nagy indulatokat váltott ki közösségi oldalakon a nagyvadállomány csökkentéséről szóló hír. Napokon át izzottak a kommentek, a vélemények pedig sokszo...
Márciusi teendők a kertekben Eljött a március, úgy fest, hamarosan beköszönt az igazi tavasz. Ezzel párhuzamosan felpezsdül az élet a kertekben is, megkezdődnek a tavaszi kerti mu...
Novemberi teendők a kertekben Lassan húzhatunk egy újabb strigulát, az október is elmúlik, s beköszönt a november. Nem egy tipikus növénytermesztős hónap, de még ilyenkor is vannak...