Egyre több nyulat vágnak itthon, de főleg külföldön eszik meg őket

Az Agrárminisztérium és a Nyúl Terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4 millióval szemben 2022-re 7 millió vágóállatot állítsanak elő a hazai termelők – mondta Nagy István agrárminiszter Baján. De kik tartanak ma nyulat Magyarországon? A csekély háztáji nyúlmennyiségen kívül 2 nyúltartó nagyvállalat van hazánkban. Az agrárminiszter a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán vázolta fel az ágazat bővítésének tervét. Szerinte a sikerre minden esély megvan, hiszen a 2 nagyvállalat képes bővíteni a kapacitásait.

Ahhoz, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re 7 millió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők, az kellett, hogy 2018-ban a magyar nyúlágazat kilábaljon az évekig tartó válságból. Nagy István a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán hozzátette, hogy az elmúlt években állategészségügyi problémák veszélyeztették az ágazatot. Ezért az Agrárminisztérium komoly erőkkel dolgozott a válság megoldásán: kibővítették a vakcinatámogatásokat és bevezették az állategészségügyi szolgáltatásokat. Ennek következtében mára sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését, és kis mértékben növelni a vágónyúl mennyiségét.

A magyar nyúlágazat főleg külföldre termel
A magyar nyúlágazat főleg külföldre termel

A magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy 10 ezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka kerül külföldi fogyasztókhoz. Ezért az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ. Elmondta: azt szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.

A bajai cég a hazai levágott nyulak felét adta tavaly

Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az átadáson elmondta, hogy 2018-ban 9950 tonna volt a hazai vágónyúl mennyisége, ennek felét adta a bajai cég vágóhídja. A Tetrabbit Kft. a legnagyobb hazai feldolgozó, évi 2-2,1 millió darab nyulat készítenek elő a fogyasztásra. Új, 600 négyzetméteres raktárát 380 millió forintos beruházással, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 35 százalékos támogatásával építették – mondta Sándor Ferenc ügyvezető igazgató az MTI-nek.

Elmondása szerint a 2006-ban alapított, magánszemélyek tulajdonában lévő társaság 2010-ben vásárolta meg a csődközelben lévő bajai vágóhidat, ahol azóta összesen közel 2 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre. Ennek részeként 2017-ben készült el a cég új vágóhídja, amelynek kapacitása óránként 1600 nyúl levágása. Az üzemben évente 2-2,1 millió állatot vágnak le, ezzel az üzem kapacitása 70 százalékos kihasználtságú. A 183 dolgozót foglalkoztató vállalat üzemét a hús ma már 95 százalékban feldolgozott termékként hagyja el – jegyezte meg. Sándor Ferenc szerint a társaság 2018-as árbevétele meghaladta a 2017-es 5,5 milliárd forintot. Az árbevétel mintegy 70 százaléka származik exportpiacokról, a bajai nyúlhúst elsősorban Németországban, Ausztriában, Svájcban és a Benelux-államokban adják el. A Tetrabbit Kft. továbbá idén az előállított nyúlhús mintegy 10 százalékos növelését tervezi.

A nyúltartásról itt olvashatja el egy korábbi interjúnkat:

Tenni kell azért, hogy a magyar nyúltenyésztés kilábaljon a gödörből
Share Button

Kapcsolódó cikkek

Figyelem: Új támogatási lehetőség nyúltartóknak!... Tenyésznyulak tenyésztésbe állítására lehet támogatást igényelni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál 2014. július 1-től július 31-ig. A tá...
Nyúltartók figyelem: Már csak néhány napig lehet t... A 2014. január 1. és június 30. közötti időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulakra vonatkozó támogatás igénybevételéhez 2014. július 31-ig kell ...
Ajándékozzon könyvet karácsonyra! Vészesen közeledik a karácsony. Ilyenkor hagyomány, hogy meglepjük szeretteinket kisebb-nagyobb ajándékokkal. Mi is lehetne szebb és hasznosabb ajándé...
A nyúltenyésztés és annak nehézségei Egyre nagyobb divat manapság az otthoni nyúltartás. Sokan csak azért tartanak egy-két nyulat, mert aranyos állatok, de vannak olyan gazdák, akik tenyé...
Meddig vemhesek haszonállataink? II. rész Előző cikkünkben a szarvasmarha és a sertés vemhességéről, annak idejéről és adott időszak takarmányozási sajátosságairól írtunk. Most a ló és a nyúl ...
Pályázatok, támogatások – 2015-ben ezekre pályázha... 2015 a támogatások éve volt a mezőgazdaságban, rengeteg pályázat került kiírásra és sok gazda jutott vissza nem térítendő uniós vagy éppen állami támo...