Egyre több magyar sertést esznek Ázsiában

Emelkedésnek indultak a sertésárak az utóbbi időben. Szakértők szerint ennek oka részben a piaci változásokban keresendő. Az orosz embargó miatt ugyanis az uniós sertéshús-exportpiacának 20-25 százaléka kiesett. Ezért új piacokat kellett keresni, ez a piac pedig Ázsiában nyílt meg. Kína irányába fokozódott elsősorban az export.

Mivel a magyar sertésárak az unióhoz képest rögzítettek, ezért a közösségben történő változásokat a hazai piac is leköveti. Csak pár százalékos eltérés szokott lenni a kettő között, ami a szállítási költségből adódik.

A számadatokból világosan látszik, hogy valóban komoly piaccá lépett elő a kínai. Míg a három évvel ezelőtti azonos időszakban Ázsia még csak a 26 százalékát adta a hazai sertéshús kivitelnek, 2015-ben már 40 százalékot tett ki, tavaly pedig elérte a 45 százalékot.

Ázsiába vándorol a magyar sertéshús jelentős része
Ázsiába vándorol a magyar sertéshús jelentős része

 

A vg.hu információi szerint azonban nem Kína, hanem Japán a legfontosabb sertéspiacunk. A teljes exportárbevétel mintegy 24 százalékáért felelős, maga mögé utasítva Romániát, Olaszországot, Kínát és Tajvant. Japánba elsősorban a fagyasztott tőkehúst tudjuk sikeresen értékesíteni, mivel a helyi igényeknek ez a leginkább megfelelő termék. Ezen igények kielégítésére és a piacra kerülésre nagyon sokat fordított az elmúlt hat-nyolc évben két-három hazai cég, s ennek most érik be a gyümölcse.

A piaci változások miatt idén év elején a vágósertés vágóhídi belépési ára 21 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy 399 forintról egy év alatt 484 forintra ugrott. Érdekesség, hogy eközben a sertéscomb, vagy épp a karaj fogyasztói ára csak 9 százalékkal emelkedett. Ez a tavalyi áfacsökkentésnek köszönhető. magyarra lefordítva: ha nincs az áfacsökkentés, drasztikusan emelkedett volna a sertéshús hazai ára.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Mire számíthat a magyar sertéstenyésztő? A hazai sertéságazat teljesítménye romlott az elmúlt évhez képest, melynek egyik lehetséges oka lehet, hogy a magyar sertéstenyésztők mindössze 10-15 ...
A sertéshúsok piacának alakulása 2014 első negyedé... Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) prognózisa szerint 2014-ben mintegy 1 százalékkal 116 millió tonnára nőhet a világ sertéshúste...
6 százalékkal nőtt a vágósertés termelői ára... Mintegy 6 százalékkal magasabb volt a vágósertés termelői ára hasított súlyban Magyarországon 2014. júniusában mint egy évvel korábban, így elérte az ...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Milyen évet zár idén a mezőgazdaság? Szakértők vál... Vegyes eredményeket, de összességében jó évet jelenthet a mezőgazdaságnak a 2014-es esztendő. A szántóföldi növénytermesztésben ugyan nem biztosított ...