Egyelőre a Dunántúlon jelent problémát a szőlő aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség, amelyet az országban 2006-ban megtelepedett amerikai szőlőkabóca terjeszt. Az InfoRádióban Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója beszélt a szőlőben komoly gondokat okozó fitoplazma fertőzés veszélyeiről. A fogékony fajták esetében a tőkék néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.
Az amerikai szőlőkabócát 2006-ban észlelték először Magyarországon, a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán – mesélt a kártevő itteni térhódításának kezdeteiről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója. Jordán László szerint ekkor azonban még nem mutatták ki benne a fitoplazma fertőzöttséget, csak maga az állat volt jelen. Az amerikai kontinensről származó rovarkártevő egy járványos, a szőlő 40-50 százalékos terméscsökkenésével járó növényi kór, az aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség terjesztéséért felelős. A fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak a tőkék – írta az Inforádió.
A fitoplazma nem vírus és nem gomba. Majdnem baktérium, bár attól kicsiben különbözik. A rovarok a szőlő leveleinek szívogatásával viszik át egyik tőkéről a másikra a betegséget – mondta Jordán László. A megérkezését követően a szőlőkabóca nagyon gyorsan elszaporodott, mostanra az ország minden területén jelen van. A legsűrűbb populációja Bács-Kiskun megyében, és attól északkeleti irányba elhúzódóan található – folytatta a Nébih szakembere. Ez aggodalomra ad okot, bár a rovar által közvetített kórokozót ebben a körzetben még nem hordozza. Eddig Bács-Kiskun megyében egy ponton találtak aranyszínű sárgaság fertőzést, még 2019-ben. Azóta nem terjedt szét, a hatóság pedig azt reméli, hogy ezt az idei adatok is igazolják majd.
Amennyiben a kórokozó megtelepedik ebben a nagy egyedsűrűségű szőlőkabóca populációval fertőzött területen, akkor a betegség robbanásszerűen fog terjedni – mondta Jordán László, hozzátéve, hogy a fertőzés terjedése eddig megállt a Duna vonalánál.
Védekezés a betegség és a szőlőkabóca ellen
A betegséggel szemben a terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca állományának csökkentésével, illetve az ültetvényen való megtelepedésének megelőzésével lehet védekezni. A kabócaállományt hatásosan rovarölő szerrel lehet gyéríteni. Ám nem mindegy, hogy mikor vetik be a szert. Nagyon fontos a jó időzítés, amiben a Nébih által üzemeltetett interaktív térkép is segíti a gazdákat.
A szakemberek által végzett rovarpopuláció vizsgálatok adják az alapot
A kabócaészlelés helyét és a rovar fejlődési állapotát jelölik a térképen, és ez támpontot adhat a közelben élő gazdáknak a védekezés megfelelő időzítéséhez. Erre a legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Idén ez több ültetvényben már a virágzás előtt bekövetkezett. Azért fontos a kabóca irtása, mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzést okozó kórokozó már régóta jelen van Magyarországon. Például az iszalagban és az égeren is megtalálható, de eddig nem volt olyan állatfaj, ami a vadon élő növényről át tudta volna vinni a szőlőre. Ugyan a kabóca alapvetően egy tápnövényt fogyasztó faj, de más fajokon is végez próbaszívásokat, amivel eredményesen közvetíti a betegséget.
A szőló aranyszínű sárgaság fitoplazma betegsége
A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek rajta. A fogékony fajtáknál elmarad a fásodás, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Amennyiben a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll. A hajtásokon a nyár közepén jelennek meg az első, enyhe sodródást mutató levelek. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. A levélfelület mindkét esetben fémes színezetet kaphat.
Augusztusban és szeptemberben a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. A be nem érett vesszők télen elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak és rossz ízűvé válnak. Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre. Különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling ilyen. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi. Most már szőlőben is sok helyen látjuk, hogy megfertőződött az aranyszínű sárgasággal, a fertőzött tőkéről pedig a kabóca továbbviszi – mondta Jordán László.
Így terjeszti a szőlőkabóca a betegséget
Elsőként a Badacsonyi borvidéken találtak aranyszínű sárgasággal fertőzött ültetvényt 2013-ban, mostanra azonban már a Balatonboglári borvidék mellett az Etyek-budai, a Móri, a Neszmélyi, a Pécsi, a Soproni és a Zalai borvidéken is előfordul. A Zalai borvidéken az a gond, hogy ott nagyon sok úgynevezett szőlőhegy és zártkerti szőlőművelés van, amit vagy művelnek, vagy már elhagyták a szőlőt a gazdáik. Ezeken könnyebben tud terjedni a kórokozó – mondta Jordán László. Ezért a Nébih ottani munkatársai óriási munkát végeznek a figyelemfelhívás, és a betegség terjedésének felmérése érdekében.
