A precíziós módszerek egyszerre szolgálják a környezetterhelés mérséklését, a munkaerőhiány kezelését, valamint a termés mennyiségének növelését és minőségének javítását.
Napjainkban leginkább a szántóföldi kultúrákban alkalmazzák a precíziós gazdálkodás elemeit, de a kertészeti ágazatokban is terjednek az új módszerek, így a szőlőtermesztésben is egyre nagyobb teret kapnak a digitális megoldások.
A megvásárolható eszközök mellett az utóbbi években mind több szolgáltató segíti a szőlészek precíziós, helyspecifikus gazdálkodását.
A precíziós gazdálkodás célja, hogy korszerű technológiai megoldásokkal növelni tudjuk gazdaságunk hatékonyságát, termelőképességét, miközben csökkentjük a káros anyagok kibocsátását és a környezetterhelést.
Ennek módja – leegyszerűsítve – az, hogy a gazdaságban adatokat gyűjtünk, majd azokat feldolgozva hozunk döntéseket, és végzünk például termesztéstechnológiai műveleteket. A folyamat ennél természetesen árnyaltabb – figyelmeztet a magyarmezogazdasag.hu cikke, amelyet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének négyfős – Bodor-Pesti Péter, Fazekas István, Varga Zsuzsanna, Deák Tamás – szakértői csapata jegyez.
Időzített növényvédelem
A legáltalánosabban használt precíziós módszer az állományklíma adataira alapozott növényvédelem. Ebben az esetben meteorológiai állomások gyűjtik az adatokat, amit azok feldolgozása követ. A precíziós gazdálkodásban erre, vagyis az időben és térben gyorsan változó, nagy tömegű adat elemzésére, tárolására, továbbítására használják a „big data” kifejezést.
Az adatok birtokában előre tudjuk jelezni a kórokozók fellépését, ami segít jól meghatározni a növényvédelmi kezelések időpontját.
A meteorológiai adatok gyűjtése ma már rutinszerű, és a szolgáltatók, ha a nyers adatokat nem is minden esetben, de az azokból számolt növényvédelmi előrejelzést a gazdálkodók rendelkezésére bocsátják.
Ez történhet nagyobb régiókra vonatkozóan, de a megrendelő a saját ültetvényében is elhelyezhet olyan állomást, ami folyamatosan tájékoztatja a sorok állományklímájáról és a szükséges növényvédelmi teendőkről.
Amennyiben a termőhelyek klimatikus adatairól szeretnénk tájékozódni, a meteorológiai állomások mellett egyéb mobil eszközök is a rendelkezésünkre állnak. A hőkamerák vagy adatgyűjtő szenzorok segítségével például a lombozat hőmérsékleti viszonyait elemezhetjük, ami a zöldmunkák elvégzésében vagy a növény vízállapotának leírásában lehet segítségünkre.
Látható erőnlét
A szőlőültetvény állagfelmérésében és a növények erőnlétének leírásában ugyancsak döntő szerep jut a precíziós módszereknek. Már a nagy felbontású hagyományos RGB-fényképek is számos adattal szolgálhatnak a gazdálkodóknak, hiszen a tőkehiányok vagy a tőkék egyedi növekedési üteme megismerhető anélkül, hogy tőkénként kellene bejárni az ültetvényt.
A multispektrális felvételek ennél is mélyebb ismereteket adnak, ugyanis a vegetációs indexek nem csupán a tőkék jelenlétét vagy hiányát mutatják, de a fiziológiai állapotukat is tükrözik.
Ahová szükséges
Szőlőültetvényeinkben a legtöbb termesztéstechnológiai műveletet gépekkel végezzük, ennek egyik feltétele a traktor és a vontatott munkagép közötti kommunikáció megteremtése. Erre szolgál az ISOBUS szabvány, ami lehetővé teszi, hogy az eltérő gyártók eszközei kommunikálni tudjanak egymással, vagyis az erőgép kezelője utasításokat (adatgyűjtés és -továbbítás, beállítások) adhasson a vontatott munkagépnek még akkor is, ha a két eszközt nem ugyanaz a cég gyártotta.
A rendszer révén a korábban begyűjtött adatok alapján rugalmasan módosítható például a kijuttatott tápanyag vagy növényvédő szer mennyisége (variable rate fertilization, variable rate plant protection).
A kijuttatott mennyiség rugalmas változtathatósága lehetőséget ad rá, hogy kevesebb növényvédő szerrel védjük meg a szőlőt. Ennek egyik módja az, hogy a traktor elején elhelyezett szenzor érzékeli a tőkehiányokat, majd ezt az információt továbbítja a permetezőnek, ami az üres tőkehelyen elzárja a fúvókákat. A módszer nem csupán anyagi megtakarítást jelent, de a környezetterhelést is mérsékli.
Önállóan dolgoznak
A robotika ugyancsak a precíziós gazdálkodás egyik fő eleme, amivel ellensúlyozható a fokozódó munkaerőhiány. A szőlőtermesztésben végzett gépi műveletek robotizálása is megoldható.
Napjainkban legtöbbször talajápoló robotokkal találkozhatunk az ültetvényekben.
A sorközök és a soralj időszakos vagy állandó talajtakarását a takarónövényzet növekedési ütemének, a talaj tápanyagtartalmának és a lehullott csapadéknak a függvényében a vegetációs időben többször is kaszálni kell. Erre a célra különböző munkagépeket használhatunk, de lehetőség van az emberi jelenlét nélkül, önállóan működő robotok alkalmazására is.
A fitotechnikai műveletek közül a metszés az egyik legnagyobb időráfordítást igénylő munka, ennek az automatizálása régóta foglalkoztatja a szakembereket.
A tőkék előmetszésére már rendelkezésre áll a technológia, de a metszési elemek számának és hosszának beállítása ma még szinte kizárólag kézzel történik.
A növényvédelem ugyancsak nagy idő- és energiaráfordítással jár, gépekkel történő teljes kiváltása fontos irány a robotikában, így a japán YanmarYV01 mindössze egytonnás, így működése közben mérsékelten tömöríti a talajt, és akár a meredekebb, 45%-os lejtésű termőhelyeken is alkalmazható.
A csemegeszőlőt még kézzel szüretelik
Az ültetvények gépi szüretelése ma már rutinművelet, azonban csak a borszőlőfajtáknál váltja ki a kézi munkaerőt. A csemegeszőlőt a fürtök épségének megőrzése érdekében ma még kézzel szüretelik.
Azonban az XTS Technologies fejlesztése alapján a jövőben könnyen lehet, hogy robotok gyűjtik be az optimális érettségű fürtöket. A Digital Harvest ROVR (Remote Operated Vineyard Robot) elnevezésű kezdeményezése ennél is továbbmegy, rendszerükben a robotok nem autonóm módon, hanem távoli eléréssel, emberi irányítással végzik a munkát, így például a szüretet.
Az ültetvények állapotfelmérése leggyakrabban drónok segítségével történik, hiszen azok akár hagyományos RGB-, de multi- vagy hiperspektrális kamerát is szállíthatnak, és segítségükkel elkészíthetők a légi felvételek.
Az utóbbi években egyre többször kerül előtérbe a drónos permetezés, ami a nehezen megközelíthető vagy bejárható ültetvényekben jelenthet megoldást. Jelenleg azonban a drónokkal történő növényvédelem még csak kísérleti céllal engedélyezett.
Működésük egyszerűnek tűnhet, hiszen irányításuk könnyen elsajátítható, azonban a megfelelő felvételek elkészítése és azok georeferált felhasználása szakértelmet kíván. Szerencsére több olyan tanfolyam is elérhető, ahol elsajátítható a drónok működése és az általuk készített felvételek feldolgozása.
Mivel a digitális megoldások a gyakorlatban mutatják meg valódi hatékonyságukat, a digitális agrárakadémia (DAA) ismerteti azokat a bemutató gazdaságokat, ahol már bevezették a korszerű technológiákat, és akik meg tudják osztani az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat.
A robotok nagy valószínűséggel még évtizedekig nem veszik át a helyünket a szőlőültetvényekben, de a precíziós gazdálkodás egyéb technológiai elemei minden bizonnyal egyre népszerűbbek lesznek, és terjedésükkel csökkenthetővé válik a környezetterhelés, a gazdálkodás pedig hatékonyabb és jövedelmezőbb lesz.
