A tejelő tehenek hőstresszével kapcsolatos problémák kutatása egyre fontosabbá válik, mivel Európa egyre forróbb nyarakkal néz szembe. Az éghajlatváltozás miatt tavaly nyáron az Egyesült Királyságban rekordhőmérsékletet mértek, ami egy 1,24 millió font értékű tanulmányt indított el a tejelő tehenek hőstresszének enyhítésére. A tanulmány célja, hogy megoldja a problémát, ami miatt csökken a hozam, a termékenység.
A kutatók a környezeti hőmérséklet, az épületek mikroklímája, a tehenek fiziológiai folyamatai és a viselkedésükben bekövetkező változások kölcsönhatásait igyekeznek megérteni. Végső soron a hőstressz epizódjai továbbra is hatással lesznek az állatok jólétére és a tejhozamra, ha nem kezelik őket a gyakorlat megváltoztatásával. A szakértők szerint az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés tovább súlyosbítja a problémát.
Multidiszciplináris jelleg
Az együttműködésben a Readingi, a Cardiffi, az Essexi és a Writtle University College egyetemek csapatai vesznek részt, a finanszírozás pedig a Biotechnológiai és Biológiai Tudományok Kutatási Tanácsától származik. A projekt multidiszciplináris jellege azt jelenti, hogy a kutatás kiterjed az állat- és tejipari tudományokra, a matematikára és az épített környezet mérnöki tudományaira.
Chris Reynolds, a Readingi Egyetem állat- és tejtudományok professzora elmondta: „Az éghajlatváltozás okozta hőstressz súlyos negatív következményekkel járhat a tejelő tehenek egészségére és termelékenységére nézve. A tejelő tehenek anyagcseréje magas, emiatt kevésbé tolerálják a magas hőmérsékletet.”
Reagálva a változó környezetre
„A kutatás elengedhetetlen a jövőbeli tehenekkel kapcsolatos gazdálkodási stratégiák és épülettervek megtervezéséhez és alakításához., és annak jobb megértése révén, hogy a tehenek hogyan lépnek kölcsönhatásba az épület mikroklímájával, olyan tartási és gazdálkodási rendszereket kell terveznünk, amelyek minimalizálják a hőstresszt, és fenntarthatóbb tejtermelő rendszereket tesznek lehetővé.”
A kutatás az egyetem tejipari kutatóközpontjában (CEDAR) zajlik majd, 6 kereskedelmi gazdaság mellett az Egyesült Királyságban. Az egyéni tehenek viselkedését olyan technológia segítségével követik majd nyomon, amely érdemi betekintést adhat a csordák mozgásmintázatába, aktivitásába és helyhasználatába. Ezt kombinálják az istálló mikroklímájának folyamatos szenzoros megfigyelésével, hogy modellezni lehessen és meg lehessen jósolni a tehenek viselkedési döntései és az elhelyezett környezetük közötti összetett kölcsönhatásokat.
A tehenekről ismert, hogy viselkedésüket a magas hőmérséklet és páratartalom kezeléséhez igazítják.
Növelik a vízfelvételüket, árnyékot keresnek, keresik a fokozott szellőzésű területeket, más egyéni és szociális viselkedési reakciókat mutatnak.
Eddig elhanyagolták az állatok lakhatási igényeit
Zhiwen Luo professzor, a Welsh School of Architecture (WSA) munkatársa szerint az építészek és a tervezők elhanyagolták az állatok lakhatási igényeit, és az emberek lakhatását helyezték előtérbe.
„Mivel azonban az éghajlatváltozás hatásai minden élőlényt fenyegetnek, feltétlenül fel kell ismerni az állatok sebezhetőségét, különösen a szélsőséges időjárási körülményekhez való alkalmazkodásuk korlátozott képességét. Ezt szem előtt tartva, a WSA keretében indított új projektünk célja, hogy jobb elhelyezést tervezzünk a tejelő szarvasmarhák számára az Egyesült Királyságban, jobb védelmet nyújtva számukra a szélsőséges hőséggel szemben, és növelve általános jólétüket” – mondta Zhiwen Leo.
A tejelő tehenek elhelyezése és a hőstressz
Az istállók mikroklímájának (beleértve a hőmérsékletet, a páratartalmat és a levegő minőségét) folyamatos szenzoros megfigyelése és részletes szellőzési felmérések is készülnek, amelyeket élettani adatokkal (testhőmérséklet, termelési és egészségügyi mérések) kombinálnak. Ez lehetővé teszi annak részletes elemzését, hogy a beltéri tartásban tartott tejelő tehenek hogyan reagálnak a hőstresszre, és hogyan birkóznak meg vele különböző időskálákon. A begyűjtött adatok alapján a hőstressz csökkentését és a jólét javítását célzó tartási módok fejlesztésére lehet majd javaslatot tenni.
Az Omnisense és a Smartbell egyedi szenzorainak felhasználásával, valamint annak modellezésével, hogy az épület kialakítása hogyan befolyásolja az istálló mikroklímáját, majd a tehenek viselkedését, eddig még soha nem végeztek ilyen megközelítést, így ez az első ilyen jellegű kutatás.
A kutatási konzorciumot a Mezőgazdasági és Kertészeti Fejlesztési Tanács (AHDB), a The Dairy Group, az Etex, az Innovation for Agriculture és a Map of Ag, valamint a Defra is támogatja.
A kutatás egy olyan időszakban jött létre, amikor a kérődzőkkel foglalkozó szakemberek arra ösztönzik a gazdákat, hogy a melegebb időjárás előtt gondoljanak a hőstresszre, elkerülendő a termeléskiesést.
A termeléskiesés az intő jel
A George Farm Vets tehenészeti kongresszuson nemrégiben Nico Vreeburg, a Lallemand kérődzőkkel foglalkozó műszaki támogatási igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a hőstressz egyre nagyobb problémát jelent.
„A termeléskiesés már jóval az előtt bekövetkezik, hogy a tehenek a hőstressz bármilyen jelét mutatnák. A tejhozam csökkenése, a gyenge termékenység és a fokozott egészségügyi kihívások, mint például a sántaság és a ketózis, mind-mind a hőstressz következményeként jelentkeznek. A tehenek 21 °C-nál (70 °F) kezdik a hőstressz jeleit mutatni, de a veszteségek már 18 °C-nál (64 °F) jelentkeznek – mondta Vreeburg.
„A mostani forróbb nyarak miatt az ilyen szintű hőmérséklet sokkal gyakrabban fordul elő, mint a múltban, ezért a hőstressznek minden tehéngazdálkodási terv alapvető részét kell képeznie.”
Elmondta, hogy a gazdáknak kiindulópontként az elhelyezést, a takarmányozást és a vízhez való hozzáférést kell vizsgálniuk: „A tehenek idejük 75%-át bent töltik, ezért érdemes befektetni a jó elhelyezésbe. A rosszul kialakított istállókban 5°C-kal melegebb lehet, mint a kinti hőmérséklet. Egy jó istállóban azonban 5°C-kal hűvösebb lehet a hőmérséklet.”
A tehénistálló hűtése
„A szellőztetés nagyon fontos tényező – az istállóban a nap 24 órájában friss levegőnek kell lennie. A teheneknek emellett megbízható friss vízforráshoz is hozzá kell férniük, mivel a hőségben többet isznak.”
Vreeburg példaként elmondta, hogy egy tehén, amely naponta 21 liter tejet termel, 21 °C-os hőmérsékleten 103 liter vizet iszik, 27 °C-os hőmérsékleten pedig 109 litert. Egy napi 45 liter tejet termelő tehén jóval többet iszik: 128 liter vizet, ha a hőmérséklet 21 °C, és 135 litert, ha a hőmérséklet 27 °C.
A tető szigetelése és az árnyékolás, valamint a tehenek locsolóval vagy függőleges ventilátorokkal történő hűtése szintén része volt Vreeburg ajánlásainak: „Ha új istállót tervezünk, a fehér tető segíthet hűvösen tartani az épületet”.
A tejtermelőknek pedig azt javasolta, hogy a takarmányfelvétel csökkenésének korlátozása érdekében alaposan vizsgálják meg a takarmányozást: „A takarmánygazdálkodás kulcsfontosságú a szilázs minőségének és stabilitásának optimalizálásához az etetéskor. A tehenek szárazanyagfelvétele csökken, amikor hőstresszben szenvednek, ezért fontos, hogy amit esznek, az jó minőségű legyen.”
Hozzátette, hogy az élesztő etetése szintén segít enyhíteni a hőstressz hatásait.
(Forrás: dairyglobal.net)
