Az ország észak-keleti végében, Vásárosnaményban rendezték meg 2019. április végén a Profiktól-Profiknak Dió Szakmai Nap nevű programot, amin magyar diótermesztők vettek részt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei esemény első napján elméleti előadások voltak, a második napon a jánkmajtisi Tranzit-Dió Kft. ültetvényeibe látogattak a résztvevők. A területen metszési- és gépbemutatót néztek meg, és lehetőség nyílt helyszíni konzultációra is egy olasz diótermesztési szaktanácsadó, Alberto Valier közreműködésével.
A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács helyszíni beszámolóját szemléztük. Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének docense „Hazai megfigyelések a Rhagoletis completa terjedéséről, károsításáról” című előadásában ismertette a kártevővel kapcsolatos hazai kutatómunka eredményeit. Elmondta, hogy a nyugati dióburok-fúrólégy Észak-Amerikában honos faj, onnan került át az európai kontinensre. Elsőként 1988-ban találták meg Svájcban, majd 1991-ben Olaszországban is felfedezték a fajt. Magyarországon 2011-ben mutatták ki először a jelenlétét, Kőszeg mellett találtak rá.
Szintén gyümölcsöket károsítanak a légyfaj olyan rokonai, mint az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) és az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata). A fajok némileg hasonlítanak is egymásra, de van néhány fontos határozó bélyeg, melyekkel biztosan különbséget lehet tenni közöttük. Ilyen a fej és a test színe. A dióburok-fúrólégy feje citromsárga, háta barnás, míg rokonai sötétebb színűek. A legkönnyebben azonban a szárnyak mintázatának különbsége alapján lehet felismerni a fajokat.
Az egyik legkomolyabb diókárosítóról bővebben beszélt:
A nyugati dióburok-fúrólégy 1 nemzedékes faj, elhúzódó rajzása júliustól októberig tart. A kifejlett egyedek élettartama 40 nap is lehet. A nőstény a petéket a zöld burokba rakja le. A lárvák a dió zöld burka és a csonthéj között fejlődnek, rágásuk nyomán elfeketedik a burok. A dió csonthéja is elszíneződik, ami nem távolítható el, így a héjas dió értéke romlik. A károsított diókban nem fejlődik rendesen a magbél, ráncosodik, töpped és a termés idő előtt lehullik. A lárvák a termésben 2-5 hétig fejlődnek, majd elhagyják azt és a talaj felső rétegében bábozódnak be. A báb telel át, a következő évben a populáció nagyobb része imágóvá alakul, kisebb hányada azonban báb formájában egy, vagy több évre „elfekszik”. A rajzás szokásosan július második dekádjában kezdődik és nagyon elhúzódik. A kifejlett egyedek párosodása rajzás után nagyjából egy héttel történik meg. A párzást követően 1-2 héttel következik a tojásrakás. Egy nőstény akár 400 tojást is rakhat, egy termésbe akár 20 darabot is. A lárvák 3-10 nap alatt kelnek ki.
A kártevő terjedésének megfigyelésére országos program indult
Ebben részt vettek a megyei kormányhivatalok zoológus szakemberei, a felkért diótermesztők és a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének munkatársai. A megfigyelés alatt minden megyében, megyénként legalább 2 üzemi ültetvényben történtek PALz típusú, csalogató anyaggal ellátott csapdakihelyezések. Ültetvényenként 4 db csapdát helyeztek ki. A csapdákat július elejétől október végéig rendszeresen ellenőrizték. A 2011-2017 között tartó megfigyelési program feltérképezte az állat terjedését. 2012-ben Vas megye mellett már Zalában is megtalálták, 2013-ban Somogyban is előkerült. 2014-ben különösebb terjeszkedés nem volt, 2015-ben azonban Győr-Moson-Sopron mellett Baranya és Veszprém megyékben is megtalálták. 2016-ban a vizsgálat adatai szerint a fertőzött terület nem növekedett, de a kértevőt 2017-ben Fejér, Komárom-Esztergom megyékben és Budapest XIX. kerületében is beazonosították. Ezzel a légy áttelepült a Duna vonalán túlra. A dióburok-fúrólégy terjedése az imágók aktív vagy passzív mozgásával történik, az előadó kizárta az egyéb módok lehetőségét (tojások és lárvák fertőzött terméssel, bábok talajjal).
Vétek Gábor végezetül bemutatta a szintén a diót károsító dióburok-gabonalegyet (Polyodaspis ruficornis), amely hazánkban honos kártevő, hasonló kártétellel. Ismertette a két faj közötti alapvető eltéréseket mind a felismerésük, mind az életmódjuk terén. A teljes cikket a többi előadás tartalmával ide kattintva olvashatja.
A dióburok-fúrólégy korábbi cikkeinkben is szerepelt már, ezeket itt olvashatja:
Védekezzen a nyugati dióburok-fúrólégy ellen!
Egy új kártevő okoz riadalmat és komoly károkat a dióban
A gyakorlat is erős volt a dió szakmai nap második részében
A rendezvény másnapján az érdeklődők a jánkmajtisi Tranzit-Dió Kft. különböző korú ültetvényeibe látogattak, ahol gépbemutatón egy, az intenzív dióültetvények növényvédelmére alkalmas permetezőgépet és egy új, magyar fejlesztésű talajszellőztető gépet nézhettek meg működés közben. A helyszínen lehetőség volt a technológiai fogások, trükkök személyes megvitatására. A külföldi vendég, Alberto Valier diótermesztési szaktanácsadó fiatal, 3 éves ültetvényben a gyakorlatban is bemutatta a koronakialakítás alapelveit, a mérlegelési, döntési pontokat és a kerülendő hibákat is. Az esemény zárásaként a Tranzit-Dió Kft. diófeldolgozó üzemét is meglátogatták a résztvevők. Az üzemben a dió beérkezésétől egészen a csomagolásig és tárolásig minden technológiai fázist megnéztek. Az üzem szezonban 3 műszakban termel, műszakonként 40 fő dolgozik benne. A méretre osztályozó berendezés kapacitása óránként 1,2 tonna.
