Egymásnak feszülnek a környezetvédők és a mezőgazdaság szereplői a Közös Agrárpolitika újítása miatt

Elvekről és rengeteg pénzről szól az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának változtatása. Új uniós agrárpolitika a környezetvédelem, a méltányosság és a hatékonyság jegyében – hangoztatja az Európai Parlament (EP) hivatalos közleménye. Ám, hogy ez pontosan mit jelentene, milyen hatásokkal járhat az uniós és benne a magyar gazdákra nézve, arról nagyon eltérőek az érintettek véleményei. Mi lehet a megoldás?

A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi szabályozása 2020. december 31-ig érvényes. Ezt követően átmeneti szabályok lépnek életbe az új megállapodás megszületéséig a Parlament és a Tanács között. Ebben az évben a teljes közösségi költségvetés 34,5 százaléka (58,12 milliárd euró) jut a mezőgazdasági támogatásokra. Ennek 70 százaléka 6-7 millió termelő között oszlik meg, tehát az Unió mintegy 500 millió polgárának nem egészen 1,5 százaléka kapja a költségvetés egyharmadát – írta meg a Népszava. A reform legfontosabb célkitűzései között szerepel, hogy több támogatás kell jusson az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodóknak, ezek teljesítéséhez kötnék a közvetlen kifizetéseket. Az éves közvetlen kifizetések plafonja pedig nem haladhatja meg a 60 ezer (21,5 millió forint), illetve a 100 ezer eurót (mai árakon 36 millió forint). Jelenleg az utóbbi összeg tűnik a befutónak. Ahhoz, hogy a kisvállalkozások több támogatást kaphassanak, a gazdálkodók egyedi igényeire válaszoló válságintézkedésekre lesz szükség. Továbbá az eddigieknél szigorúbban kell szankcionálni a környezetvédelmi vagy az állatjóléti szabályokat sorozatosan megszegőket – áll az EP közleményében.

A Közös Agrárpolitika megújítása során környezetvédelmi, gazdasági és szakmai szempontok is ütköznek - Fotó: Magro.hu, CSZS, Brüsszel
A Közös Agrárpolitika megújítása során környezetvédelmi, gazdasági és szakmai szempontok is ütköznek – Fotó: Magro.hu, CSZS, Brüsszel

Százalékok, közvetlen kifizetések

A nemzeti közvetlen kifizetések legalább 6 százalékát a kis- és középméretű gazdálkodások támogatására kellene fordítani – javasolják. Európai és hazai adatok is azt mutatják, hogy minden pozitív diszkrimináció ellenére folytatódik a birtokkoncentráció. A tagállamok a közvetlen kifizetésekre szánt keret legalább 4 százalékát fiatal gazdálkodók támogatására fordíthatják. Az uniós képviselők szerint a vidékfejlesztési alapból további támogatás nyújtható úgy, hogy a fiatal gazdálkodók beruházásait előbbre sorolják. A tapasztalatok szerint azonban érdemben ez sem növelte eddig az agrárvállalkozási forma iránti érdeklődést a fiatal generáció tagjainál. Az viszont lényeges változás lehet, ha a szakminiszterek tanácsa, majd az Európai Tanács (ET) a jelenleginél nagyobb mozgásteret engedne a nemzeti kormányoknak.

Az EP-képviselők ezen kívül a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra javasolják elkölteni. Úgy vélik, hogy a közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 százalékát az önkéntesen ökogazdálkodási módszereket alkalmazók támogatására kellene kiosztani. Az ilyen módszereket alkalmazó gazdálkodók a környezetkímélőbb termelésért cserébe több támogatást kaphatnának.

A környezetvédelmi szempontok

A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet szerint az október végén elfogadott uniós biodiverzitás stratégia alapján 2030-ig a természettel összhangban működő ökogazdálkodás (biogazdálkodás) arányát 25 százalékra kell növelni. A káros növényvédő szerek használatát pedig 50 százalékra kell csökkenteni az unióban. A magyar kormány elutasította ezeket a célokat, azzal az érvvel, hogy ez ellentétes a magyar gazdák, a magyar emberek érdekével. Számos tudományos kutatás bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A kormány lépésével az agráripari óriáscégek érdekeit védi, nem pedig a gazdálkodók, a lakosság egészségét és a természetet – állítja a környezetvédő szervezet.

Támogatáscsökkentés jöhet?

A magyar gazdák jövedelmének átlagosan több mint 50 százaléka származik uniós forrásokból. A 2021-től induló jelentős változások miatt 2 év átmeneti időszakkal kezdődő ciklus új alapokra helyezheti a mezőgazdaság működését, ugyanis az Európai Zöld Megállapodásból (green Deal) eredő elvárások beépülnek a Közös Agrárpolitikába. A tagállamok gazdáinak kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek, így például precíziós gazdálkodás vagy ökofarmok kialakítását vállalniuk, amire a közvetlen kifizetések 20 százalékát különítik el. Ennek létrejöttéhez és a fenntartható(bb) mezőgazdaság elősegítéséhez tehát hosszú távon szemléletmódváltásra és technológiai változásra lesz szükség a gazdálkodók részéről. Ezért arra biztatjuk a hazai agrárgazdákat, hogy nyissanak az innovatív, környezetbarát beruházások felé – mondta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője.

Sok még a kérdés

Nagyon nyersnek tűnnek még a számok, illetve a KAP-tervezet szövege, és láthatóan nem egyformán gondolkodik erről a kérdésről a Parlament, a Bizottság és a Tanács – mondta a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségnek (MOSZ) főtitkára, agrárközgazdász. Nagyon sok változtatási javaslatot szükségesnek tartok és számítok is arra, hogy ezekre sor kerül majd a KAP-egyeztetések során. Ami a dokumentumokból látszik, az az, hogy a 2 éves átmeneti idő nagyon kevés lesz a gazdák felkészülésére. Ugyanis ha véglegessé válik a KAP szabályrendszere, akkor mind a 27 tagállamnak el kell készíteni a saját stratégiáját. Mégpedig úgy, hogy az illeszkedjen az uniós irányelvekhez. Ráadásul ezeket a brüsszeli illetékeseknek is jóvá kell hagyniuk. Eddig még nem fordult elő, hogy a nemzeti kormányoknak kellett elkészíteniük a feltételeket. Eleget kell tenniük annak a követelményeknek, hogy a gazdák teljesíthessék a követelményeket, de egyúttal megfeleljenek az uniós elvárásoknak is – mondta.

Egyelőre nem sikerült megegyezni a környezetvédőknek a mezőgazdaság képviselőivel

A fenntarthatósággal nem lenne semmi baj, ha azt mindenki úgy értelmezné, hogy a környezetvédelmi, ökológiai fenntarthatóság mellett idei tartozik a gazdasági fenntarthatóság is. Amennyiben ezt nem veszik figyelembe, a mezőgazdaság szintje fenntarthatatlan lesz. Tönkremehetnek a gazdaságok, vagy képtelenek lesznek teljesíteni a követelményeket. Ha nem sikerül egy közös álláspontot, feltételrendszert kialakítani, akkor az unión kívüli versenytársak előnybe kerülhetnek. Hiszen rájuk nem vonatkoznak a termelés módjára, helyszínére vonatkozó uniós előírások.

Szigorítani szükséges az Unióba importált termékek ellenőrzését a NAK szerint

Az Európai Parlament szerint a közvetlen támogatások legalább 30 százalékát kellene az öko-rendszerekre fordítani, míg a Tanács 20 százalékot javasol. Ezzel kisebb támogatási összeg maradna az alap-jövedelemtámogatásra. Ezáltal ugyanazt a jövedelemtámogatási szintet csak többlet környezeti vállalásokkal lehetne elérni. Ráadásul a szabadkereskedelmi egyezmények miatt a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomon-követhetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg. Így az európai gazdálkodók a harmadik országok termelőivel szemben már most is versenyhátrányban vannak. Ezért szigorítani kellene az Unióba importált termékek ellenőrzését – vélik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál. Magyarország több rugalmassági feltételt is javasolt, kiindulva a jelenlegi kistermelői támogatás tapasztalataiból. A számukra kedvező működési feltételek megteremtése nem csupán a hazai agrár-élelmiszeripar fenntartása szempontjából fontos, de akár az uniós környezetvédelmi célkitűzések okán is. Épp ezek a kisgazdaságok azok, amelyek segítségével hazánk gazdag természeti sokfélesége megőrizhető – utalt a NAK a szervezet által kezdeményezett, az Országgyűlés által elfogadott törvénytervezetre, amely véleményük szerint új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti, és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert. Erről a témáról itt írtunk bővebben.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A Közös Agrárpolitika 2014-2020-as időszakának kil... Agrár helyzetértékelés – új KAP-támogatások címmel indult az AgromashExpo csütörtöki napján a szakmai programok sora 10 órakor. A programot Petőházi T...
Konferencia a Virágzó Vidékért "Virágzó Vidékünk Európa Nap - Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás?"címmel konferenciát szervez a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2014. május 22-én...
Közel 600 milliárd Ft-tal több támogatás Magyarors... A Magyarországra jutó uniós agrártámogatások 1,9 milliárd euróval (587 milliárd forinttal) nőnek a 2014 és 2020 közötti időszakban, ezen belül elsősor...
Új támogatási és támogatások kifizetési lehetősége... Közel 1 hónapos szünet után számlaelszámolás benyújtásról, támogatás kifizetés igényléséről és támogatás igénylésről szóló közlemények hada árasztotta...
Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Kevesebb pénzre számítanak a gazdák, mint amennyit... A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint 2014-2020 között a mezőgazdaság kevesebb pénzt kap, mint amennyit a kormány...